Ll (digráf)

Az Ll, ll egy digráf, amely bizonyos latin betűs nyelvekben különböző, az l-hez közel álló beszédhangokat jelöl, és az ábécében különálló betűként tartják számon.

Hangértéke

Az újlatin nyelvekben

• A klasszikus spanyolban, valamint a katalán, aragóniai, galiciai és aszturleóni nyelvekben a palatalizált l [ʎ] hangot jelöli.
• A modern spanyolban hangértéke nyelvjárástól függően lehet kb. j [ʝ], gy [ɟ], dzs [d͡ʒ], zs [ʒ] vagy s [ʃ] is.

Az albánban

• Az albán nyelvben a veláris („kemény”) l hangot jelöli, amelynek megkülönböztető értéke van a rendes l-lel szemben.

A walesiben

• A walesi nyelvben a zöngétlen l hangot jelöli, amelynek megkülönböztető értéke van a rendes l-lel szemben.

A baszkban

• A baszk nyelvben az -il- kapcsolat alternatív írásmódja a palatalizált l jelölésére, az egységesített irodalmi nyelvben (euskara batua) nem használják.

A kecsuában

• A kecsua nyelvben a palatalizált l [ʎ] mássalhangzót jelöli.

Lásd még

• Latin ábécé