Hedrehely

magyarországi község Somogy vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 6.

Hedrehely község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Hedrehely
Hedrehely címere
Hedrehely címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállásközség
PolgármesterBőhm Kinga (független)[1]
Irányítószám7533
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség332 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség14,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,51 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 12′ 06″, k. h. 17° 38′ 56″46.201669°N 17.649019°EKoordináták: é. sz. 46° 12′ 06″, k. h. 17° 38′ 56″46.201669°N 17.649019°E
Hedrehely (Somogy vármegye)
Hedrehely
Hedrehely
Pozíció Somogy vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Hedrehely témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Zselic délnyugati lankáin, Kaposvártól 33 kilométerre, délnyugatra fekszik. Közigazgatási területén áthalad ugyan a Szigetvár-Kadarkút közti 6607-es út, de lakott területeit közúton megközelíteni csak Hencse felől lehet, az előbbiből ott kiágazó 66 151-es úton (az út innen még továbbfolytatódik a zsákfalu Visnye irányába). A legközelebbi város, Kadarkút 6 kilométerre található.

Története

szerkesztés

A település környéke már a római korban lakott volt, nevét viszont csak az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben említik először írásban, Hedruch alakban. 1403-ban itt ültek össze a Zsigmond uralmával elégedetlen urak, hogy az ország lakosságához kiáltványt intézzenek. 1443-ban Héderváry Lőrinc nádor birtokába került a település, amely ekkorra városi rangot kapott. A középkorban a ferencesek kolostora állt itt, az itt élő Atyai Péter prior kezdte írni az első magyarországi latin-magyar szótárt. A törökök kiűzése után a község rohamos fejlődésnek indult: a 18. század végén már 728 lakosa és tanítója is volt. Az 1900-as évek elejére lakosainak száma 1 200-ra emelkedett. Említésre méltó, hogy a lakosság egy része a településen kialakult iparágakban dolgozott - agyagos és fazekas mesterként, gabona-, baromfi- és terménykereskedőként. A beszolgáltatás évei sok szenvedést hoztak a lakóknak. A nagy múltú mezőváros hanyatlása ekkor indult meg, a földtulajdonosokat szövetkezetekbe kényszerítették, majd azokat egyesítették a visnyeivel és a kőkútival. 1973-ban a felső tagozatos iskola Kadarkútra került, 1977-ben pedig az önálló tanács is megszűnt, ekkor a lakosság száma rohamosan csökkenni kezdett. A rendszerváltás után az önkormányzat nagy erőfeszítéseket tett a község újjáélesztéséért. Felújították és bővítették az iskolát, valamint visszahozták a felső tagozatot. A fontosabb utakat szilárd burkolattal látták el, rendezték a faluközpontot és restaurálták a templomot. Az itt álló világháborús emlékműveket felújították.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Bellai Béla (független)[3]
  • 1994–1998: Bellai Béla (független)[4]
  • 1998–2002: Bellai Béla (független)[5]
  • 2002–2006: Bellai Béla (független)[6]
  • 2006–2010: Farkas László György (független)[7]
  • 2010–2014: Farkas László (független)[8]
  • 2014–2019: Farkas László (független)[9]
  • 2019–2024: Bőhm Kinga (független)[10]
  • 2024– : Bőhm Kinga (független)[1]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
412
397
389
311
340
332
332
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82%-a magyarnak, 5,3% cigánynak, 1,2% németnek, 0,2% szlovénnek mondta magát (17,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,1%, református 22,4%, felekezet nélküli 14,2% (27,9% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 91,8%-a vallotta magát magyarnak, 10% cigánynak, 1,5% németnek, 0,3% szlovénnek, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,6% volt római katolikus, 15,6% református, 0,6% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 22,1% felekezeten kívüli (23,5% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

szerkesztés

Hedrehelyen két templom áll: egy római katolikus és egy református,[13] az utóbbi épületét önkormányzati rendelet védi, csakúgy, mint a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolát, számos régi lakóházat, Csokonai Vitéz Mihály szobrát és a világháborús emlékművet.[14] A falu egyetlen műemléke egy ferences kolostorrom, de ez az iskolaudvar egy elhanyagolt, bozótos területén áll és nem sok látható belőle.[15]

Az egykori Böcörpuszta beerdősült területén a régi temetőben még látható néhány sírkő, a közeli dombtetőn pedig egy új építésű kápolna helyezkedik el. A domb oldalában egy rendkívül vastag törzsű tölgyfa is áll.

  1. a b Hedrehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 5.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Hedrehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Hedrehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  5. Hedrehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  6. Hedrehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  7. Hedrehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  8. Hedrehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  9. Hedrehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 28.)
  10. Hedrehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 3.)
  11. Hedrehely Helységnévtár
  12. Hedrehely Helységnévtár
  13. Hedrehely templomai
  14. Hedrehely védett épületei a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2013. május 31.)
  15. A rom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2013. május 31.)

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés