Diglossa humeralis
A Diglossa humeralis a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a tangarafélék (Thraupidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Diglossa humeralis | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Diglossa humeralis (Fraser, 1840) | ||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||
![]() | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Diglossa humeralis témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Diglossa humeralis témájú kategóriát. |
Rendszerezése
szerkesztésA fajt Louis Fraser brit zoológus írta le 1840-ben, az Agrilorhinus nembe Agrilorhinus humeralis néven.[3]
Alfajai
szerkesztés- Diglossa humeralis aterrima Lafresnaye, 1846
- Diglossa humeralis humeralis (Fraser, 1840)
- Diglossa humeralis nocticolor Bangs, 1898[2]
Előfordulása
szerkesztésAz Andokban, Ecuador, Kolumbia, Peru és Venezuela területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi hegyi esőerdők és magaslati cserjések, valamint szántóföldek és vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
szerkesztésTesthossza 13 centiméter.[5]
Természetvédelmi helyzete
szerkesztésAz elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. február 2.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. február 2.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. február 2.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. február 2.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. február 2.)
Források
szerkesztés- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. február 2.)