Budatétény
Budatétény (németül Kleinteting) Budapest városrésze a XXII. kerületben, 1950-ig önálló község volt, 1873-as önállósulásától 1915-ig Kistétény néven.
Budatétény | |
A budatétényi tűztorony | |
Közigazgatás | |
Település | |
Kerület | Budapest XXII. kerülete |
Alapítás ideje | 1873 (önállósulás) |
Városhoz csatolás | 1950. január 1. |
Korábbi rangja | nagyközség |
Népesség | |
Teljes népesség | 10 715 fő (2001)[1] +/- |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 24′ 44″, k. h. 19° 00′ 35″47.412222°N 19.009722°EKoordináták: é. sz. 47° 24′ 44″, k. h. 19° 00′ 35″47.412222°N 19.009722°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Budatétény témájú médiaállományokat. |
Fekvése
szerkesztésHatárai a Balatoni úttól, a Kis-Duna partja (a Háros-szigetet elválasztó öböl), Növény utca, Nagytétényi út, Rózsakert utca, XI. utca és meghosszabbított vonala a Klauzál Gábor utcáig, majd a Klauzál Gábor utca, Csiperke utca, Szabadkai utca, Kamaraerdei út a Balatoni útig, végül pedig a Balatoni út a Háros útig.
Történelem
szerkesztésKezdetben Tétény külterületi pusztája volt, ahol a 19. század elején kezdett kialakulni egy nyaralótelep, amit az 1850-es években Klauzál Gábor kezdett el fejlesztgetni.
1873-ban Tétény nagyközségből kiválva lett önálló község Kistétény néven, ami miatt kezdték az ófalura a Tétény helyett a Nagytétény nevet használni. 1915. április 30-ától Kistéténynek Budatétény lett a neve.
A község 1876-ig Pest-Pilis-Solt, majd 1876 és 1950 között Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozott. Járási beosztása viszonylag sokszor változott, mivel Buda környékén a járásokat többször átszervezték e háromnegyed évszázad alatt. Először a Pilisi alsó, majd a Biai járáshoz tartozott, 1922. július 27-étől a Budapest székhelyű Központi járásba került át, végül 1934. november 14-én átsorolták a szintén Budapest központú Budakörnyéki járásba, mely a Biai járás átszervezésével jött létre.
Budatétény 1950. január 1-jétől Budapest XXII. kerületének része lett.
Ismert emberek
szerkesztés- Haller György (1883-1934) gimnáziumi tanár, festőművész
- Márk Gergely (1923-2012) kertészmérnök, gyógynövény és rózsanemesítő, a Budatétényi Rózsakert (Rozárium) megalapítója
- Korizmics László (1816–1886) mezőgazdász, agrárpolitikus, a Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöke
- Klauzál Gábor – Az 1850-es években vásárolt itt egy szőlőbirtokot, nyaralóval, présházzal és pincével.[2] A helyiekkel közösen alapították meg a „Kistétényi Szőlőbirtokossági Társulatot”.
- Tőry Kálmán (sz. Tögl, 1891–1975) vízépítő mérnök, hidrológus, folyamszabályozási szakember
Helyi közélet
szerkesztés- Budatétényi Polgári kör
Sport
szerkesztésItt működik a Budatétény SE, melynek otthona a Jókai Mór utcában található Pokorny József Sporttelep.
Képek
szerkesztés-
A Budatétényi Víztorony
-
Budatétényi Rózsakert - részlet[3]
-
A Pokorny József Sporttelep bejárata
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
- ↑ Ld.: [1] XXII. kerületi "Helyi Téma" c. lap, 2004. november 10., p. 9.: Kétszáz éve született Klauzál Gábor, a helyi kötődésű államférfi; és [2] Klauzál Gábor Társaság honlapja ( http://www.klauzal.hu/cikk/2.html?PHPSESSID=a01e0e77723d84feb76314c21833a565 )
- ↑ Budatétényi Rózsakert - Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
- ↑ Hild György - Rózsakertváros doktori értekezés (megyedikcsoport.hu, 2003)
- ↑ Azbeszt fertőzés Magyarországon - összefoglalás - hunnews1 Youtube csatornája, 2014.12.17.
Források
szerkesztés- Ráday Mihály (szerk.): Budapest teljes utcanévlexikona, 39-40. oldal, Sprinter Kiadó, 2003, ISBN 963 9469 06 8
Külső hivatkozások
szerkesztés- Klauzál Gábor Társaság
- Budatétény SE (magyar)