Az apomixis vagy apogámia kifejezés azt a folyamatot takarja, amikor egy növény fertilis (termékeny) magvakat hoz létre a saját testi sejtjeiből. A zárvatermőknél agamospermia a neve. Megkülönböztetünk sporofitikus és gametofitikus magképzéseket, aszerint, hogy a növény szomatikus vagy germinatív sejtből képezi-e a magot. A magkezdemény részei (melyekből a növény gazdálkodik): az integumentum (külső védőréteg) és a nucellusz (tápláló parenchima). A mag létrehozandó részei: a maghéj, az endospermium és az embrió.

Gametofitikus magképzés

szerkesztés

A maghéj adott, az integumentumból fog keletkezni. A magkezdemény nucellusza első lépésben létrehozza az embriózsákot. Ennek két lehetséges útja van:

  • Diplospória: a makrospóra (embriózsák-anyasejt) osztódással alakítja ki az embriózsákot
  • Apospória: a nucellusz egy szomatikus sejtje osztódik embriózsákká.

Diplospória esetén az endospermium autonóm képződéssel kerül a magba, az embriót pedig az embriózsák petesejtje hozza létre (ezt nevezzük partenogenezisnek). Pl. mocsári perje (Poa palustris) pázsitfűfélék (Poaceae) családjából. Apospória esetén a nucellusz egyik kiemelt szomatikus sejtjéből létrejövő embriózsák egyik sejtje alakítja ki az embriót (apogamétia), az endospremium pedig pszeudogámiával keletkezik az embriózsákból. Pl. közönséges napraforgó (Helianthus annuus) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjából.

Sporofitikus magképzés

szerkesztés

A maghéj itt is az integumentum lesz. A különbség az előző kettőtől főleg abban mutatkozik, hogy a növény nem alakít ki embriózsákot. Az endospermium közvetlenül a nucelluszból alakul ki, az embriót pedig a nucellusz egyik kiemelt szomatikus sejtje hozza létre (adventív embrióképzés) Pl. Citraceae (citrusfélék) családja

  • Angol Wikipédia
  • Haraszty Árpád: Növényszervezettan és növényélettan
  • SZTE-TTIK Biológia szak, Növényszervezettan előadások