Sarud

Sarud község Heves vármegye Füzesabonyi járásában.

Sarud
Főutca a műemlék római katolikus templommal
Sarud címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Heves
Járás	Füzesabonyi
Jogállás	község
Polgármester	Gyöngy Beáta (független)
Irányítószám	3386
Körzethívószám	36
Népesség
Teljes népesség	967 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	22,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	51,62 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 35′ 42″, k. h. 20° 35′ 24″47.595, 20.59
Sarud Pozíció Heves vármegye térképén
Sarud weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sarud témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

A vármegye déli részén fekszik, közvetlenül a Tisza, illetve a Tisza-tó jobb (északnyugati) partja mellett.

A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Újlőrincfalva, délnyugat felől Tiszanána, nyugat felől pedig Kömlő; északnyugat felől Besenyőtelekhez tartozó külterületekkel határos.

Megközelítése

A tiszai, vízi megközelítési lehetőségeket leszámítva csak közúton érhető el, Poroszló-Újlőrincfalva vagy Tiszanána érintésével, a 3213-as úton.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Debrecen–Füzesabony-vasútvonal Poroszló vasútállomása kínálja, néhány kilométerre északra.

Nevének eredete

Nevében valószínűleg Sarolt(u) fejedelemasszony neve rejlik.

Története

A falu a tatárjárás alatt elpusztult, nevét ezért írásban először csak 1261-ben említették IV. Béla király oklevelében egyház utótaggal mint nemesi birtokot. A 13. században a Tomaj nemzetség birtoka volt. 1327-ben Károly Róbert király mint lakatlan királyi birtokot adta cserébe az egri püspökségnek a tőle északkeletre fekvő Hídvég (ma Pusztahídvég) vámjával együtt.

Az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzékben Sorwld és Sorousd néven említették, később pedig Saruldegyháza néven fordult elő, 1494-ben pedig az egri püspökség számadókönyveiben Sarwd néven volt felvéve neve.

Az 1549. évi adóösszeírásban már Sarudh néven szerepelt, s ekkor az egri püspök földesúri hatósága alá tartozott.

Még abban az évben a törökök kirabolták. 1552-ben elpusztult, 1553-54-ben pedig már újra felépült.

Az 1564. évi adóösszeírásban már 11 portát írtak össze itt.

Az 1577. évi úrbéri összeírás szerint 18 egész és 10 féltelkes lakosa volt. Sarud ekkor az Egri vár részére szolgáltatta be tizedét és azon felül még 25 boglya szénát is. Ekkor már a török hódoltsághoz tartozott, és a török földesúr részére 220 forintot fizetett, ezen felül még császárpénz és egyéb illetmények címén még 24 forintot fizetett a törököknek.

1612-ben teljesen elpusztult.

1690 után, a török kiűzése utáni időkben Tiszanánáról betelepült családok népesítették újra.

1693-ban Batik György, Galambos Ferenc és a Péntek család birtoka bolt.

1741-ben az egri püspökség földesúri hatósága alá tartozott.

1804-ben a szatmári püspökség felállításával a szatmári püspök birtokába került, akinek 1848-ig volt itt földesúri joga. A szatmári püspökségé volt még az 1900-as évek elején is.

Sarud a 20. század elején az 1950-es megyerendezésig a vármegye Tiszafüredi járásához tartozott.

Egykor Sarudtól északkeletre feküdt az oklevelekben 1327-ben említett Hídvég(e) is.

Hídvég

Hídvég(e), akkori írással Hydwege, Hídvégi „új lak” nevét 1327-ben említette egy oklevél. Károly Róbert király a Báb erén (Báb ér) létesített útvámmal együtt ekkor adta az egri püspökségnek. Útvámját ekkor így határozta meg: „minden mázsaszekeret húzó ló után 1 den, minden más megterhelt szekér után 4 den, minden sót szállító szekér után 1 só vagy 2 den vám fizetendő”. Kikötötte továbbá, hogy a püspök itt, a Báb-ere patakon, Hídvégen mindig megfelelő hidat tartozik fenntartani.

Hídvéget 1346-ban ugyancsak említették az oklevelekben mint Poroszlóval határos püspöki birtokot.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Ifj. Kiss István (független)
• 1994–1998: Kiss István (MSZP-KDNP)
• 1998–2002: Kiss István (független)
• 2002–2006: Kiss István (független)
• 2006–2010: Sebestyén Attila (független)
• 2010–2014: Dr. Petrovits János (független)
• 2014–2019: Tilcsik István (független)
• 2019–2024: Tilcsik István (Fidesz-KDNP)
• 2024– : Gyöngy Beáta (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	1198	1202	1184	1089	996	1010	967
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82%-a magyarnak, 35,6% cigánynak, 0,9% németnek mondta magát (16,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41%, református 3,5%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 14,2% (36,5% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 83,6%-a vallotta magát magyarnak, 12% cigánynak, 0,9% németnek, 0,1% szlováknak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,1% volt római katolikus, 1,8% református, 0,2% evangélikus, 0,2% izraelita, 0,1% görög katolikus, 2% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 19% felekezeten kívüli (43,1% nem válaszolt).

Látnivalók

• Szentháromság tiszteletére felszentelt római katolikus templom
• Tisza-tavi Mini Zoo
• Kalandpart, Közép-Európa legnagyobb Aquaglide vízijátszótere
• Tájház
• Tisza-tavi Horgászmúzeum és Motorcsónak Gyűjtemény
• Huculudvar Lovasközpont
• Tündérrózsa Hajókikötő
• Trambulinpart

Ismert szülöttjei

• Reisinger Ferenc (1880–1955/1964) politikus
• Mednyánszky Rudolf (1929–2016) labdarúgó

Rendezvények

• Farsangi bál (február)
• Bibliai étkek fesztiválja (pünkösdkor)
• Sarudi Majális (Május 1.)
• Zenés társalgó est (egész nyáron, azokon a szombatokon, amikor nincsen más rendezvény)
• Motoros ügyességi verseny (június közepe)
• Péter-Pál napi aratófesztivál (a Péter-Pál naphoz legközelebb eső szombaton)
• Sarudi lakodalmas (augusztusban)
• Motorcsónak gyorsulási verseny (augusztus 20.)
• Traktoros ügyességi verseny (július-augusztus)
• Sarudi disznótoros (október vége-november eleje)
• Katalin bál (a Katalin-naphoz legközelebb eső szombaton)

Testvértelepülések

• Maksa, Románia
• Tusnádfürdő, Románia

Források

• Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza III. (Akadémia, 1987) ISBN 963 05 3613 7
• Borovszky Samu: Heves vármegye