.JPG)
- (Cannabis, Syn: -)
- Drog Cannabis fructus (semen),
- Más neve(i): Kanabisz, vadkender, marihuána
Szántók, parlagterületek gyomtársulásainak növénye. Az egész világon elterjedt mind vadon, mind haszonnövényként. Meleg éghajlaton bárhol megterem; a külön tárgyalt fajokat (vagy taxonokat) Közép-Ázsia különböző részeiről származtatják. Lágy szárú, egyéves, általában kétlaki növény. Virágpora allergén hatású.
- Egyes botanikusok szerint a Cannabis sativa egyetlen faj, aminek több változata, illetve alfaja (például Cannabis sativa var. indica vagy Cannabis sativa ssp. indica) van. Vad változatai 2–3 méter magasra is megnőnek. Könnyen felismerhető jellegzetes, tenyeresen összetett, 3-11 ujjú fogazott leveleiről.
Gyakoribb azonban, hogy 3 külön fajt tartanak számon a nemzetségben: a Cannabis sativa mellett a Cannabis indicát vagy a Cannabis africanát és a Cannabis ruderalist, ami Kelet-Európában is honos faj, apró termetével és virágzásával tűnik ki a többi faj közül.
A C. sativa földrajzi előfordulásának megfelelően, morfológiai és kémiai tulajdonságok alapján különféle alfajták különböztethetőek meg.
A fontosabb variációk kiemelkedő jegyei: Cannabis indica
Alaktani különbségek Más néven Cannabis sativa var. indica. Pakisztánból és Indiából származtatható.
Jellemzői
- Alakja bokros, több fő virágcsúccsal,
- alacsony, tömör megjelenésű, rövid szárcsomókkal,
- széles ujjú nagy levelekkel (3-5 ujj),
- többnyire sötét vagy méregzöld színű,
- rövid beérési idejű,
- CBD nagyobb arányban található benne, mint THC,
- illata határozottabb, erősebb, mint a sativáé, hasonlíthat a macska, borzvizelet szagára
Rövid beérési ideje és alacsony mérete miatt kedvelt fajta a beltéren termesztők körében.
Általában később éri el a virágzóképes kort, mint a törzsváltozat, ami azt is jelenti, hogy hosszabb vegetatív szakaszra van szüksége.
Termőre fordulva nem nyúlik meg annyira, mint a törzsváltozat.
A kivirágoztatás (nappali órák számának csökkentése) miatti megugrás, megnyúlás a kezdeti méret 50–100%-a.
Cannabis sativa
- Más neve(i): Cannabis sativa var. sativa.
Ázsiából, Amerikából és Afrikából származtatható, földrajzi helytől függően megjelenése különféle lehet, de fő tulajdonságai állandóak:
- - Magasra (akár 5 m-esre) növő,
- - nyúlánk, ágai egymástól viszonylag messzire helyezkednek el,
- - levelének ujjai keskenyek (6-12 ujj),
- - többnyire világos zöld színű,
- - hosszú beérési idejű,
- - THC-t nagyobb arányban tartalmaz, mint CBD-t (15-20% THC-tartalom),
- - ezért hatása inkább „agytekerős”, „flesselős”, nevettetős.
Magas, nyúlánk termete, hosszú beérési ideje miatt a 100%-ban sativa fajták nem kedveltek benti, de annál inkább elterjedtek a kinti termesztők körében.
Nyúlánk, szellős alkata miatt csak kis felületen tudja befogni egy beltéri lámpa egy pontból érkező sugarait, ezért nem képes hatékonyan felhasználni azt.
Mivel hamarabb ki lehet virágoztatni mint egy indicát, és beérési ideje hiába hosszabb (9-13 hét), a szüretelésük időpontja megegyezhet, hiszen annak több időt kellett vegetatív szakaszban töltenie, mire elérte azt az „ivarérett” kort, amikor már virágba borítható.
A virágzás beindításától kezdve 2-3-szor akkorára nőhet mint eredeti, vegetatív szakaszbeli mérete.
Sokan jobban kedvelik a sativát agyi, nevettetős, kreatív gondolkodásra serkentő hatását, az indicák fotelba szegező, testi, elnehezítő, vagy altató hatásával szemben.
Cannabis ruderalis {{népies|Cannabis sativa var. ruderalis.
Fő jellemzői:
- - kis méret,
- - alacsony THC-tartalom,
- - virágba borulása független a nappali szakaszok hosszától – nem úgy mint a sativánál vagy az indicánál –, adott idő után mindenképp kivirágzik, függetlenül a megvilágítás hosszától.
- - Hasonló a parlagfűhöz.
Cannabis spontanea
- Más neve(i): Cannabis sativa var. spontanea.
Vadon növő, akár nemesített (például rostkendernek) akár egy őshonos fajtának az elfajult, elvadult változata, hétköznapibb nevén vadkender, helyesen kivadult kender. A magyarországi vadkenderek nagy része valószínűleg nem ruderalis, hanem az előző század elején nagy területeken termesztett sativák elfajult, elvadult változatai, amik viszont keveredhettek ruderalisszal.
A kender mint haszonnövény A kender az egyik legősibb ipari növény. Az ember már az újkőkorszakban ismerte.[2] Kezdetektől fogva nem táplálkozási céllal, hanem rostjáért termesztették. A fonalkészítés az egyik legrégebben űzött, máig fennmaradt foglalkozás.
A kínaiak ruhákat, cipőket, köteleket készítettek a kender rostjaiból, valamint egyfajta papírt.[3] A japánok és a mongolok már a pamut megismerése előtt felhasználták.
Kelet- és Délkelet-Európában eme rostnövényt alighanem a szkíták honosították meg. A legrégebbi írásos feljegyzést (i. e. kb. 440.) a kender felhasználásáról, a növény és a belőle készült nyers vászon, kanavász (görögösített) szkíta nevéről – kannabisz (κάνναβις) – Hérodotosznak köszönhetjük. Ismertetvén a királyi szkíták országát, szokásait, jeles szerzőnk a következőket mondja:
„Országukban kender terem, mely leghasonlóbb a lenhez, kivéve a vastagságot és nagyságot. Ebben sokkal felülmulja a kender. Ez mind önmagától mid vetés után terem. S a Thrákok ruhákat készitenek belőle, melyek leghasonlóbbak a lenbőliekhez. S a ki nem nagyon jártas benne, nem képes megkülönböztetni, valjon lenből vagy kenderből van-e. A ki pedig még nem látott kendert, lenbőlinek fogja tartan a ruhát. A scythák tehát magokkal vivén e kender magvát, a nemezsátrakba bújnak, és azután a tűz által izzó kövekre dobják a magot. Ez pedig reáhintve füstölg s oly nagy gőzt okoz, hogy semmiféle görög izzasztó fördő felül nem múlja. S a scythák gyönyörködve ezen izzadásban kurjonganak. Ez nekik fürdő gyanánt szolgál; mert vízzel soha sem mossák testüket. A nők pedig érdes kövön összetörnek cyprus-, cédrus- és töményfát s vizet öntenek reá. S azután e gyurmával, mely vastag, bekenik az egész testet és arczot. S ettől jó illatúak is, s ha másnap leveszik a kenőcsöt, tiszták és fényesek is.” ”– (IV. könyv, 74–75. szakasz. , Hérodotosz
- Hazánk területén közel kilencezer éve termesztik a kendert. A magyarok már a honfoglalásnak nevezett esemény előtt ismerték e növényt és feldolgozásának módját. Kender, csepű és szösz szavunkat a nyelvészek mindazonáltal török eredetűnek tartják.
A kender elsődleges megmunkálása
- A kender elsődleges megmunkálása lényegében a lenével azonos: feltárás (a rostok elválasztása a lenkóró egyéb szöveteitől áztatással, amit szárítás követ), a kórók törése, majd a rostok és a fás részek szétválasztása tilolással.
Textilipari felhasználás
- A kender fontos textilipari nyersanyag is. Rostjai erősek, nedvességnek jól ellenállnak. Műszaki szövetek, vitorlavásznak, ponyvák, hevederek, zsákok, kárpitoskellékek, kötelek, zsinegek stb. készülnek kenderfonalból. A kenderkócból szintén fonalat fonnak, de ez csak alárendeltebb célokra használható.
A gyártási melléktermékek hasznosítása Különféle kendermag étolajfajták
- A nem fonható kenderkócot tömítőanyagként használják például vízvezeték-csatlakozások tömítésére, vagy a kárpitosiparban tömőanyag gyanánt. A kendermagból kisajtolt olaj étolajként, kence gyártására vagy szappan és kozmetikai cikkek készítésére is használható. A sajtolásnál visszamaradt olajpogácsa állati takarmányozásra is alkalmas. Az étolajként használt kendermagolaj nagy arányban tartalmaz esszenciális omega-6 valamint omega-3 zsírsavakat. Tanulmányok szerint a kendermagolajban található többszörösen telítetlen zsírsavak csökkentik a Parkinson-, és az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét.
A pozdorjából cellulózt, papírt és hőszigetelő lapokat gyártanak.
A kender mint gyógyszer
- A növény több mint 60 kannabinoid anyagot tartalmaz, füvészkönyvekben gyakran említették, mint „minden bajra enyhülést adó gyógyírt”. Az USA (és más országok) gyógyszertáraiban 1937-ig legálisan lehetett kapni kenderkivonatot mint idegnyugtató szert. Mostanában is zajlik a vita a növény gyógyászati célú alkalmazása körül; a cannabis az orvosi kutatások eredményei alapján alkalmas (többek között)
- a sclerosis multiplexes betegek fájdalmas izommerevségének, az izomgörcsök, valamint a görcsök és a merevség okozta fájdalmak enyhítésére a kísérletben résztvevők 40%-a esetében, továbbá alkalmas
- a rákos betegek kemoterápiás kezelése során fellépő hányinger, hányás, és étvágytalanság kezelésére, megelőzésére, a kemoterápiás kezelés okozta rosszullét, rossz közérzet csökkentésére, illetve
- hatóanyagai hatékonyan csökkentik a glaukómás betegek szemében az intraokuláris nyomást, valamint a kannabinoid szemidegvédő hatása is figyelemre méltó, ami glaukómás betegek esetében a vakság megelőzésének szempontjából lényeges.
- A cannabis gyógyászati felhasználása mellett érvelők nyomására mára az USA tizenkét államában engedélyezik a marihuána orvosi célú alkalmazását.
Kutatások
- A cannabis hatóanyagaival számos kísérleti kutatás történt a múltban. Például 2003-ban L. Casanova és munkatársai bőrtumorok növekedésének gátlását figyelték meg állatkísérletekben miután bőrtumorokat kezeltek cannabinoidokkal. 2008-ban Michalski és munkatársai gyulladt hasnyálmirigy sejteket kezeltek canabinoidokkal, és kimutatták, hogy a cannabinoidok csökkentették a gyulladás jeleit és a fibrózist a sejtekben.[16] Bár számos ígéretes kutatási eredmény áll rendelkezésre, a kutatási eredmények több betegség esetében egymásnak ellentmondóak, vagy a pozitív eredmények ellenére is vitatott a cannabis orvosi felhasználásának bizonyos betegségek esetén való feltétlen szükségessége, illetve pótolhatatlansága.
Feltételezett rákellenes hatásai
- Állatkísérletekben 2012-ben N.Saghafi és munkatársai cannabinoidokkal csökkenteni tudták a szájüreg rákos területeinek méretét.
- Egy Dr. Robert J. Melamede által vezetett, Cannabis Science INC denveri kutatóvállalat, orvosi szaklapokban nem publikált eredményei alapján a magas THC hatóanyagtartalmú marihuána olaj képes a bőrrák több típusát hatékonyan kezelni. Melamede Kannabisz kivonat terápiája, nem ellenőrzött klinikai kísérlet során néhány páciens esetében sikeresen legyőzte a bőrrák több fajtáját.[22][23]
- Többen a rák első számú ellenszerének tartják, káros mellékhatások és a veszélyes sugárterápia alkalmazása nélkül. Kanadai civil szervezetek, köztük Phoenix Tears és 12 közreműködő orvos szerint a marihuána növényből előállított olaj komoly segítséget adott tagjaik felépüléséhez, akiknek állapota a kemoterápia és sugárkezelés után sem javult. A felépülést a kezelés előtt és után készített orvosi bizonylatokkal támasztották alá.
Bővebben: w:Marihuána
A kender mint építőanyag
- A kenderbeton olyan építőanyag, ami kender pozdorját (a kóró fás részét) meszet, puccolánt és vizet tartalmaz. A kenderbeton igen sokoldalú, mivel fel lehet használni falak, padlók, tetők szigetelésére, emellett tűzálló, vízálló és rothadásálló, amíg a föld felett van. A kenderbeton a kender növény szárának belső részének porózus rostjaiból áll, amit mész bázisú kötőanyaggal kevernek össze az építőanyag létrehozásához. Ez a keverék megköti a szén-dioxidot; a kender a növekedése során több üvegházhatású gáz megkötésére képes, mint a fák, sőt, eközben oxigént termel. Mivel a kenderrostból készülő hőszigetelő anyagok jelentősen kisebb energia-befektetéssel készülnek, az építkezések környezeti terhelését is jelentősen mérsékli. A kender építőanyagként a legkorszerűbb bio-passzívházak építéséhez, de a régi épületek hőszigeteléséhez is használható.
Kender ház előnyei
- gyors, könnyű építés
- fal és szigetelés egyben, költséghatékony
- magában könnyen vakolható
- tetszőleges falvastagság építhető
- kiemelkedő hőszigetelő tulajdonságok, mindamellett, hogy jó hőtároló képességei is bizonyítottak
- építkezések környezetre gyakorolt hatása csökken, sőt az egyetlen forma mely pozitív irányba billentheti a mérleget, hiszen a növény CO2-t köt meg és oxigént termel a növekedése folyamán
- meglévő házak szigetelésére is alkalmas
- ősi építőanyagok újra felfedezése, kender és mész
- egyetlen tonna kender 2 tonna széndioxidot abszorbeál, és mindezt tartósan
- kellemes akusztikai és zajszigetelési tulajdonságok
- tökéletes páraháztartás, szellőzés
- allergiamentes és nincs egészségre káros hatása
- ellenáll a tűznek, kártevőknek
- visszaforgatható teljes egészében, újra építésnél a habarcsba törve, vagy egyszerűen komposztanyagként…
Marihuána
- A szárított, megtermékenyítetlen (termős) kendervirágzatot hívják marihuánának. A leginkább elterjedt fogyasztási módja a cigarettába sodrás, a jobb éghetőség kedvéért gyakran dohánnyal keverve. "joint" jelentése: csak marihuánát tartalmazó cigi. Ha dohánnyal kevert akkor "spliff".
- Gyakorinak mondható még a „bong” és a vízipipa is. Ennek előnye hogy a benne lévő víz minimálisan megszűri a füstben lévő káros anyagokat (ez függ a víz telítettségétől, az égetett anyag kátránytartalmától, és a bong szerkezeti tulajdonságaitól is) és le is hűti füstöt, így csökkentve a használó tüdejére nehezedő terhet.
- A bongnál is egészségesebbnek és hatékonyabbnak mondható a vaporizer.[27]
- Lényege, hogy a kendert csak 185-210 °C fokra hevíti, így az aktív hatóanyagok már elpárolognak, de mérgező égéstermékek gyakorlatilag nem keletkeznek, így nem kerül a kelleténél több káros anyag a használó tüdejébe, és természetesen dohányt sem kell használni a jobb éghetőség kedvéért, mint az előbbi módszereknél, bár ha a marihuána jó minőségű, akkor rendesen ég dohány hozzáadása nélkül is.
- A virágzaton és a kísérőleveleken nagy számban található mirigyek által termelt gyantát – (például szitálással) elválasztva a többi növényi résztől – „kief”-nek vagy néha „pollem”-nek nevezik, ez nem összetévesztendő a porzós virágok virágporával (angolul: pollen). A virágpor egyáltalán nem tartalmaz aktív hatóanyagokat (THC-t), a kief viszont az egyik legpotensebb kivonás nélkül készíthető kenderkészítmény a hasis után, tekintve hogy a kannabinoidok főleg a kender gyantájában vannak jelen.
- A kender gyantája összegyűjtve, préselve nevezhető hasisnak, színe az egészen zöldtől az aranybarnán keresztül a majdnem feketéig változhat, tisztaságától és az előállítás módszerétől függően.
- Előállításának egyik hagyományos módja a szitálás és préselés. A szárított növényi törmeléket egy sűrű szövésű szöveten átszitálva, a szövet sűrűségétől függően különböző minőségű hasis állítható elő. Minél sűrűbb a szita, annál jobb minőségű lesz a hasis, mivel annál kevesebb növényi törmelék jut a gyanta közé. Ez a hasis színén is kitűnik: minél sárgább, annál tisztább.
Lásd még: Kender
- Magyar Wikipédia: Kender
