Szűz Mária-templom (Gdańsk)
| Szűz Mária-templom | |
| műemlék ingatlan | |
 | |
| Vallás | latin rítusú katolikus egyház (–1517) |
| Egyházmegye | Gdański főegyházmegye |
| Építési adatok | |
| Építése | 1343 |
| Stílus | téglagótika |
| Tervezője | Heinrich Ungeradin |
| Alapadatok | |
| Hosszúság | 105 m |
| Magasság | 78 m |
| Település | Gdańsk |
| Elhelyezkedése | |
 Szűz Mária-templom
Pozíció Lengyelország térképén
| |
 é. sz. 54° 20′ 59″, k. h. 18° 39′ 13″54.349842°N 18.653497°EKoordináták: é. sz. 54° 20′ 59″, k. h. 18° 39′ 13″54.349842°N 18.653497°E | |
 | |
| A Szűz Mária-templom weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szűz Mária-templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A gdański Szűz Mária-templom (lengyelül: Bazylika Mariacka, németül: Marienkirche) a legnagyobb téglából épült templom a világon, egyben az egyik legnagyobb gótikus téglaépítmény. Hossza 105,5 m, kereszthajójának hossza 66 m, egyszerre 25 000 ember befogadására alkalmas.
Története
[szerkesztés]A templom helyén korábban egy hatszög alaprajzú bazilika állt, melyet 1343 és 1360 között építettek. Pilléreinek és alsóbb szintjeinek egy része az új templom építésekor felhasználásra került.
A mai templom építése 1379-ben kezdődött, Heinrich Ungeradin építészmester vezetésével. A templom keleti része 1447-re elkészült, és 1452–1466 között már a torony építésével foglalkoztak. 1485-től az építkezés vezetését Hans Brandt vette át, aki újragondolta a főhajó kialakítását. A munkák végül 1496-ban fejeződtek be Heinrich Haetzl irányítása alatt, aki az építészet előrehaladása következtében átgondolta a boltozat kialakítását.
A 20. századig a templom külső és belső állaga lényegében változatlan maradt. A második világháborúban a templom súlyosan megsérült, leginkább a Vörös Hadsereg danzigi ostroma alatt, 1945 márciusában. A fából készült tetőszerkezet teljesen kiégett, a boltozatok jó része leomlott, az ablakok lényegében teljesen megsemmisültek. A tűzvész okozta forróság következtében számos tégla egyszerűen elolvadt, elsősorban a toronyban, ami egy kéményhez hasonlóan viselkedett. A templom padlójában elhelyezett sírok fel lettek tépve, állítólag a szovjet katonák által, akik a sírokban fekvő tetemeket szerették volna kifosztani.
Szerencsére a templombelső művészeti alkotásainak többsége épen maradt, legtöbbjüket a város közelében fekvő falvakba menekítették. Mára ezek jó része visszakerült a templomba, a maradékot különböző lengyel múzeumokban lehet megtekinteni. Utóbbiak eredeti helyre visszakerülésének lehetőségéről folyamatosak az egyeztetések.
A templom rekonstrukciója a háború befejeztével szinte azonnal, már 1946-ban elkezdődött. A tető 1947 augusztusára újjáépült. A mindenképpen szükséges rekonstrukciós munkák befejeztével a templomot 1955. november 17-én újjászentelték, a rekonstrukció és felújítás azonban a mai napig is tart.
Építészete
[szerkesztés]A Szűz Mária templom latin kereszt alaprajzú, három hossz-, és egy kereszthajóval megépített templom. Kereszthajójának és központi csarnokénak közel egyenlő hossza remekül példázza a gótikus templomépítészetet. A kereszthajó északi oldalán levő szokatlan formák a mai templom előtt eredetileg itt áll kis bazilika felhasznált falai miatt alakultak ki.
A boltozat kora mestermunkájának számít, a háború utáni rekonstrukció során nagyrészt visszaállították. A főhajó és a kereszthajó felett hálóboltozat, az oldalhajók felett csillagboltozat található.
A templom külső megjelenését a téglafalazat, és a keskeny íves gótikus ablakok dominálják. A kialakítás a tartóoszlopok és rizalitok megfelelő belső elhelyezése, valamint a kápolnák tartóoszlopok közötti felállítása miatt volt lehetőség. Az épület téglahomlokzatának síkját fiatornyok bontják meg, a sarkokat pedig apróbb lövegtornyok hangsúlyozzák. Utóbbiak kúp alakú csúcsának teteje fémmel borított.
A templom méreteit az alábbi számokkal lehet összefoglalni:
| A templom hossza | 105,5 m |
| A templom szélessége | 66,5 m |
| A templom magassága | 82 m |
| Belső magasság | 30 m |
| Befogadóképesség | 25 000 fő |
| Ablakok száma | 37 |
| Legnagyobb ablak mérete | 127 m² |
| A torony lépcsőinek száma | 409 |
| Az építkezés elkezdése | 1343. március 25. |
| Az építkezés hossza | 159 év |
A templom belső tere
[szerkesztés]A templom belső terét számos gótikus, reneszánsz, és barokk festménnyel díszítették. A legismertebb közülük Hans Memling flamand festő Az utolsó ítélet című alkotása, melyet jelenleg a gdański Nemzeti Múzeumban őriznek. További, eredetileg a templomot díszítő alkotások látható a varsói Nemzeti Múzeumban, melyeket 1945-ben, a világháború miatt menekített oda. A 90-es évekig ezek közül mindössze néhány került vissza a templomba. A már említett festményen kívül a következő művészeti alkotások kiemelkedő jelentőségűek:
- Jeruzsálemi oltár, 1495-1500 (jelenleg a varsói Nemzeti Múzeumban látható)
- Főoltár, 1511-1517, augsburgi Michael Schwarz
- Tízparancsolat, kb. 1485
- Simon és Judith Bahr síremléke, 1614-1620, Abraham van den Blocke
- Pietà, kb. 1420
- Isten szent anyja, szobor, kb. 1420
- asztronómiai óra, 1464-1470, Hans Düringer
- orgona, részben a Szent János templomból áthelyezve 1985-ben
Memling Az utolsó ítélet című képe
Lásd még
[szerkesztés]Hivatkozások
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a St. Mary's Church, Gdańsk című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Ez a szócikk részben vagy egészben a Marienkirche (Danzig) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
