Hungarian

edit
 
(3) meleg étel
 
(5) meleg színek
 
(6) meleg fiatalok

Etymology

edit

From Proto-Ugric *mälɜ (warm, to become warm) + -eg (nominal suffix). Cognates include Eastern Khanty мӓлəӈк (mäləṇk) and Northern Mansi ма̄лтып (māltyp).

The meaning “gay” came into use in analogy with German warm (warm; homosexual), with its first attestation from 1908.[1][2]

Pronunciation

edit
  • IPA(key): [ˈmɛlɛɡ]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: me‧leg
  • Rhymes: -ɛɡ

Adjective

edit

meleg (comparative melegebb, superlative legmelegebb)

  1. warm (having a temperature slightly higher than usual, but still pleasant)
    Antonyms: (cold) hideg, (cool) hűvös
    Coordinate term: (hot) forró
    • 2004, Dénes Miklós, “Ismerkedjünk meg a legfontosabb szobanövényeinkkel”, in Kertészek könyve[1]:
      A szobafikusz lakásban meleg, napos helyen a 2–2,5 m magasságot is elérheti.
      Rubber plants can reach a height up to 2–2.5 m indoors, in a warm, sunny place.
  2. warm (of clothing or animal fur, thick enough to insulate the body against cold temperatures)
    • 2003, Klára Kéry, “A napszemüveg öltöztet”, in Délmagyarország[2], volume 93, number 82:
      Elrakjuk a meleg télikabátot, előkerülnek a könnyű tavaszi ruhák és bizony a napszemüvegek is.
      We put away the warm winter coat, we take out light spring clothes and indeed, sunglasses.
  3. hot (the direct opposite of cold when there are no further gradations)
    • 2009, Gábor Katona, chapter IX, in Észak-amerikai vadászexpedíció 2009:
      Egész nap csak egy szendvicset ettünk, jól jön a meleg étel.
      All we have eaten during the day was one sandwich, we could use a hot meal.
  4. (figurative) heartfelt, cordial, warm (exhibiting friendliness)
    • 1984, Zoltán Nagy, “Az Országos Széchényi Könyvtár Kamarakórusa Finnországban”, in OSZK Híradó[3], volume 27, numbers 9–10:
      A finnországi Lappeenrantában meleg fogadtatásban részesültünk.
      We were given a warm welcome in Lappeenranta, Finland.
  5. (figurative) warm (having a color closer to the red-orange-yellow part of the visible color spectrum)
    • 1992, István Kamarás, “Szabad lélekkel szolgálni”, in Egyházközség-építők[4]:
      Mindezt meleg színek ölelik körül: barnák, sárgásbarnák, okkerek.
      All of this is surrounded by warm colors: browns, yellowish browns, ochres.
  6. gay (possessing sexual attraction towards members of the same gender, or relating to gay culture)
    Antonym: heteró
    Coordinate terms: (colloquial) bi, biszexuális
    • 2011, Rita Béres-Deák, “Gyermekvállalás – meleg és leszbikus szemmel”, in Homofóbia Magyarországon[5]:
      A külső örökbefogadásra a meleg férfiak szintén kevés esélyt látnak.
      Gay men also see a low chance of traditional adoption.
  7. (colloquial) difficult, tight, close (of a situation, coming close to resulting in harm)
    • 1996, Imre Cselenyák, “Plazmás az égben”, in Nem történt semmi:
      Huh, meleg helyzet volt. Majdnem odapréselt bennünket.
      Phew, that was a close call. It nearly squeezed us.
  8. (colloquial) warm (very close to finding or guessing something in a game)
    • 1941, Sándor Weöres, A holdbeli csónakos:
      Erre vagyok! Itt, itt! Nem ott, te marha! Meleg, meleg! Forró!
      I'm over here! Here, here! Not there, you ass! Warm, warm! Hot!

Declension

edit
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative meleg melegek
accusative meleget melegeket
dative melegnek melegeknek
instrumental meleggel melegekkel
causal-final melegért melegekért
translative meleggé melegekké
terminative melegig melegekig
essive-formal melegként melegekként
essive-modal
inessive melegben melegekben
superessive melegen melegeken
adessive melegnél melegeknél
illative melegbe melegekbe
sublative melegre melegekre
allative meleghez melegekhez
elative melegből melegekből
delative melegről melegekről
ablative melegtől melegektől
non-attributive
possessive - singular
melegé melegeké
non-attributive
possessive - plural
melegéi melegekéi

Derived terms

edit
Compound words
Expressions

Noun

edit

meleg (countable and uncountable, plural melegek)

  1. warm weather, warmth
    Synonym: hőség (heat)
    Antonym: hideg
    Meleg van kint?Is it hot outside?
    Jólesik télen a meleg.It feels good to be warm in winter. (literally, “In winter, the warmth feels good.”)
  2. construed with a possessive suffix and van: “to be/feel hot” (literally, “to have heat”), i.e., the sensation of heat, especially to the point of discomfort
    Antonym: fázik (to be/feel cold)
    Meleged van? – Nincs melegem.Are you hot? / Do you feel hot? – No, I’m not / I don’t.
  3. a homosexual person, (often more restrictively) a gay man

Declension

edit
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative meleg melegek
accusative meleget melegeket
dative melegnek melegeknek
instrumental meleggel melegekkel
causal-final melegért melegekért
translative meleggé melegekké
terminative melegig melegekig
essive-formal melegként melegekként
essive-modal
inessive melegben melegekben
superessive melegen melegeken
adessive melegnél melegeknél
illative melegbe melegekbe
sublative melegre melegekre
allative meleghez melegekhez
elative melegből melegekből
delative melegről melegekről
ablative melegtől melegektől
non-attributive
possessive - singular
melegé melegeké
non-attributive
possessive - plural
melegéi melegekéi
Possessive forms of meleg
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. melegem melegeim
2nd person sing. meleged melegeid
3rd person sing. melege melegei
1st person plural melegünk melegeink
2nd person plural melegetek melegeitek
3rd person plural melegük melegeik

Derived terms

edit
Expressions

References

edit
  1. ^ Entry #1803 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.
  2. ^ meleg in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

edit
  • meleg in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN