tökéletes
Hungarian
editEtymology
edit(This etymology is missing or incomplete. Please add to it, or discuss it at the Etymology scriptorium. Particularly: “What do these parts mean?”)
Pronunciation
editAdjective
edittökéletes (comparative tökéletesebb, superlative legtökéletesebb)
- perfect, flawless
- Synonyms: hibátlan, hiánytalan, kifogástalan
Declension
editInflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | tökéletes | tökéletesek |
accusative | tökéleteset | tökéleteseket |
dative | tökéletesnek | tökéleteseknek |
instrumental | tökéletessel | tökéletesekkel |
causal-final | tökéletesért | tökéletesekért |
translative | tökéletessé | tökéletesekké |
terminative | tökéletesig | tökéletesekig |
essive-formal | tökéletesként | tökéletesekként |
essive-modal | — | — |
inessive | tökéletesben | tökéletesekben |
superessive | tökéletesen | tökéleteseken |
adessive | tökéletesnél | tökéleteseknél |
illative | tökéletesbe | tökéletesekbe |
sublative | tökéletesre | tökéletesekre |
allative | tökéleteshez | tökéletesekhez |
elative | tökéletesből | tökéletesekből |
delative | tökéletesről | tökéletesekről |
ablative | tökéletestől | tökéletesektől |
non-attributive possessive - singular |
tökéletesé | tökéleteseké |
non-attributive possessive - plural |
tökéleteséi | tökéletesekéi |
Derived terms
editReferences
edit- ^ tökéletes in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
edit- tökéletes in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN