„Kimchi kurvák” lázadása – miért nem szül és nem is szexel újabban sok nő?

7 perc

2024.12.10. 18:50

2024.12.11. 09:00

Hogyan nő a szakadék a fiatal férfiak és nők között, és miért van szó úgy a szexről, mintha az járna a férfiaknak, a nők pedig adnák? A Dél-Koreából indult, de Nyugaton is egyre népszerűbb 4B mozgalomban a nők nem randiznak, nem szexelnek, nem házasodnak, nem szülnek gyereket, amíg a társadalom alárendelt szerepbe kényszeríti őket a férfiakkal szemben. Még ha formálisan jogegyenlőség is van.

Az amerikai elnökválasztás értékválasztás is volt. Olyan üzenetet is közvetített a társadalomnak, hogy egy szexuális erőszaktevőt a többség alkalmasabb vezetőnek tekint, mint egy női jelöltet. Az amerikai nők körében ezért is örvend egyre nagyobb népszerűségnek egy Dél-Koreából indult mozgalom, aminek az a lényege, hogy amíg nem tartják tiszteletben a jogaikat, kivonulnak a javarészt a férfiak által dominált társas berendezkedés egyes színtereiről. A 4B mozgalom egy kínai eredetű kifejezés koreai átírása, amelyben a „bi” mint fosztóképző szerepel, ám a jelentés már magában foglalja a tudatos választást.

Eredetileg 2B mozgalomként indult, akkor még csak a bihon és bichulsan szavakra építve, amelyek azt jelentik, hogy a nők nem házasodnak és nem szülnek gyereket férfi párjuknak. Később ehhez társult a másik két kifejezés, a biyeonae és bisekseu, vagyis egyes nők már nem is randiznak, – és nem létesítenek szexuális kapcsolatot férfiakkal.

Nem azért nem szülnek, hogy ezzel a férfiakat büntessék

A nyugati közösségi médiában felkapott mozgalom népszerűségének megértéséhez fontos ismerni a gyökereit – mondja Urbán Alexandra, aki tíz évet élt Dél-Koreában, jelenleg a Szöuli Nemzeti Egyetemen doktorál. Elmondása szerint a kelet-ázsiai országban nagyon erős hagyományos elvárás, hogy a nők házasodjanak meg; a szülőknek a mai napig vétójoguk van a házastárs választásakor. Ráadásul a házasságon kívüli gyermekvállalást erős stigma övezi: ha valaki gyermeket akar, meg kell házasodnia. Az utóbbival kapcsolatos gondoskodó munka terhe pedig szinte teljes mértékben a nőkre hárul. A 4B mozgalom egyrészt ezekkel a társadalmi elvárásokkal próbál szakítani, például a tudatos gyermektelenséget választva.

4B-aktivisták Washingtonban
AFP/Probal Rashid

„Ha abból indulunk ki, hogy az egyén tapasztalatai és döntései politikai jelentőséggel is bírnak, akkor már beszélhetünk mozgalomról” – mondja Nógrádi Noá nőjogi szakértő. A tudatos gyermektelenség már több évtizede beszédtéma, „de annál mélyebb megfontolásokat tartalmazó döntéscsomag, mint hogy a nők ezzel büntetik a férfiakat”. Ehelyett például arra irányul, hogy nők tudatosan nem akarnak olyan világba gyereket szülni, ahol nem tudni, meddig lesz ivóvíz, vagy ahol a legnagyobb szegénységi kockázat egyedülálló anyává válni; olyan országba gyereket szülni, ahol már a szülés körülményei is traumatizálók, a kórházban nincs vécépapír, a bölcsődében férőhely, később az iskolában kréta. Itt találkozik az egyéni élményeken alapuló személyes döntés és a politika.

Mivel Magyarországon is probléma az alacsony születésszám, Dél-Koreában pedig ez a mutató a legalacsonyabb a világon, politikai potenciál is lehet az úgynevezett szüléssztrájkban.

Mindkét ország aktívan próbálja gyermekvállalásra sarkallni a nőket, ám Nógrádi szerint nem elég „becsalogatni, becsábítani” a nőket a szülésbe, ha utána a társadalmi és politikai szcéna magára hagyja őket.

A két ország között növekvő együttműködés látszik a demográfiai problémák megoldására. Novák Katalin exállamfő nemrég Dél-Koreában járt, hogy a magyar családpolitikát népszerűsítse, amit önkormányzati szinten már tesztelnek az ázsiai országban – eddig inkább kisebb, mint nagyobb sikerrel.

Az viszont, hogy egyes nők már randizni, sőt szexelni sem akarnak férfiakkal, nem demográfiai kérdés, hanem egy másik jelenségre reflektál. Egy 2018-as felmérés szerint Dél-Koreában a 15–49 éves nők 8 százaléka számolt be arról, hogy az előző 12 hónapban fizikai és/vagy szexuális erőszakot szenvedett el jelenlegi vagy korábbi intim partnerétől. Emellett a 10 év feletti lányok és nők az idejük 12,4 százalékát töltik fizetetlen gondozási és háztartási munkával, szemben a férfiak 3,6 százalékos részesedésével. Probléma a randierőszak és az online terekben burjánzó, nők elleni gyűlöletbeszéd is.

“Nem akarok a kormány szülőgépe lenni” – Ahol a nők lázadnak a házasság és az anyaság ellen

A kormány nagyon akarja, ők viszont nem kérnek sem a házasságból, sem a szülésből. A hagyományokkal és a gazdaságpolitikai, demográfiai elképzelésekkel és elvárásokkal szakítva egyre több nő dönt úgy Dél-Koreában, hogy köszöni szépen, jó, sőt jobb neki egyedül. Őket kérdeztük.

A manoszféra és lakói

A mozgalomra természetesen hamar megérkezett a férfitársadalom válasza. Amerikában „a te tested, az én döntésem” nőgyűlölő kifejezés Nick Fuente Trump-támogató, neonáci és szélsőjobboldali „politikai kommentátortól” származik, aki egyre népszerűbb az online térben. Dél-Koreában sem tétlenkedik a férfiak által kreált weboldalakat és internetes tartalmakat magában foglaló úgynevezett manoszféra (férfiszféra). A nőgyűlölő tartalmak egyik legismertebb példája az ILBE nevű weboldal, ahol férfiak nőgyűlölő tartalmakat osztanak meg egymással.