Zsolnaberkes
| Zsolnaberkes (Hôrky) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Zsolnai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1393 | ||
| Polgármester | Erika Mojáková | ||
| Irányítószám | 010 04 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | ZA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 882 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 296 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 375 m | ||
| Terület | 2,32 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 12′ 15″, k. h. 18° 41′ 30″49.204167°N 18.691667°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 15″, k. h. 18° 41′ 30″49.204167°N 18.691667°E | |||
| Zsolnaberkes weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsolnaberkes témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Zsolnaberkes (1899-ig Huorki, szlovákul Hôrky) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Zsolnától 3 km-re nyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint a település területén a korai bronzkorban a lausitzi kultúra népe élt, de találtak itt sírokat a 9. századból is.
A mai települést 1393-ban „Crasnahorka” néven említik először. 1439-ben „Crasnehorky”, 1598-ban „Huorky” volt a neve. A zsolnalitvai váruradalomhoz tartozott, de részben a helyi Horváth család birtokolta. 1598-ban 6 ház állt a faluban. 1720-ban 9 adózója volt, közülük 8 zsellér. 1784-ben 24 házában 27 családban 159 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HUORKA. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Bitarován alól, nap kelet felé Zolnához 3/4 mértföldnyire.”[2]
1828-ban 11 háza és 243 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, fakereskedéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Huorka, tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh jobb partján 96 kath. lak. F. u. többen.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 190, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 600 lakosából 593 szlovák volt.
2011-ben 686 lakosából 651 szlovák volt.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Zsolnai járás települései | ||
|---|---|---|
Zsolna (Žilina) | ||
Alsóosztorány (Stránske) · Alsóricsó (Dolný Hričov) · Alsótizsény (Dolná Tižina) · Bella (Belá) · Bitérfalva (Bitarová) · Csicsmány (Čičmany) · Egbelény (Gbeľany) · Facskó (Fačkov) · Felsőosztorány (Stráňavy) · Felsőricsó (Horný Hričov) · Felsővisnyó (Višňové) · Frivaldnádas (Rajecká Lesná) · Györkeháza (Ďurčiná) · Harmatos (Rosina) · Háromudvar (Turie) · Jeszenye (Jasenové) · Juhászi (Ovčiarsko) · Kalacsány (Kľače) · Karasznyán (Krasňany) · Kaszásrét (Kotrčiná Lúčka) · Kenyered (Kunerad) · Kiscserna (Malá Čierna) · Kisdivény (Divinka) · Kővágás (Kamenná Poruba) · Kunfalva (Konská) · Litvaberzseny (Brezany) · Litvailló (Lietavská Lúčka) · Litvaszinye-Babkó (Lietavská Svinná–Babkov) · Lótos (Lutiše) · Majosfalva (Mojš) · Nagycserna (Veľká Čierna) · Nagydivény (Divina) · Nemesőr (Stráža) · Óváralja (Nezbudská Lúčka) · Pásztorzávod (Paština Závada) · Rajec · Rajecfürdő (Rajecké Teplice) · Ricsóváralja (Hričovské Podhradie) · Suja (Šuja) · Sztrecsény (Strečno) · Szedernye (Svederník) · Terhely (Terchová) · Trencsénhosszúmező (Dlhé Pole) · Trencsénladány (Lysica) · Túrirtovány (Porúbka) · Vágnedec (Nededza) · Vágtapolca (Teplička nad Váhom) · Várna (Varín) · Zebény (Zbyňov)· Zsolnaberkes (Hôrky) · Zsolnaerdőd (Podhorie) · Zsolnalitva (Lietava) |  | |
