Vesekövesség
| Vesekövesség | |
 | |
| Egy 8 mm-es vesekő | |
| Latinul | Nephrolithiasis |
| Angolul | Nephrolithiasis, kidney stone |
| Osztályozás | |
| BNO-10 | N20.0 – N20.9 |
| BNO-9 | 592.0, 592.1, 592.9 |
| Adatbázisok | |
| DiseasesDB | 11346 |
| MedlinePlus | 000458 |
| eMedicine | med/1600 |
| MeSH ID | D007669 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vesekövesség témájú médiaállományokat. | |
A vesekövesség (latinul: nephrolithiasis) a vizeletkiválasztó rendszer betegsége, melynek során a vizeletben található kristályok kicsapódnak, követ formálnak.[1] Ezek a kövek változó összetételűek és méretűek lehetnek, előfordulnak homokszemcse nagyságúak, de akár akkorák is, mint egy golflabda vagy egy tyúktojás. Akár tünet nélkül is távozhatnak a vizeletelvezető rendszeren keresztül. Tünetek rendszerint akkor jelentkeznek, ha elzáródást okoznak. Ekkor erős, görcsös fájdalom léphet fel (vesegörcs). A betegségben legtöbbször a 20-40 év közötti korosztály az érintettebb, és a férfiak hajlamosabbak rá.[2]
Tünetek
[szerkesztés]
- nagyon éles, "a tapasztalat szerint a legkínzóbb", görcsös fájdalom a lágyékban és az ágyékban, de előfordulhat a hát alsó részén is,
- hányinger, hányás, székelés,
- véres vizelet a vese és/vagy a húgycső sérülése miatt,
- genny a vizeletben,
- a vizelést égető érzés kíséri,
- a vizelet mennyisége a húgyhólyag vagy a húgycső elzáródása miatt csökken vagy pang,
- a vesemedence és a kelyhek puffadása, tágulása.
A vesekövesség okai
[szerkesztés]A vesekő általában felnőtt betegekben fordul elő a veseparenchimákban, a vesekelyhekben és a vesemedencén. Férfiakban gyakoribb mint a nőkben. A vesekő kialakulását befolyásoló tényezők a vizeletpangással járó betegségek, illetve az idült uroinfectio, az anyagcserezavarok, és a hajlam, melynek hátterében genetikai okok is fellelhetők.
A vesekövek típusai
[szerkesztés]Kalcium-foszfát összetételű vesekő alakulhat ki, ha
- kalciumtartalmú élelmiszert fogyaszt a beteg nagy mennyiségben huzamosabb időn keresztül.
- hypercalcaemia fennállásánál, amelyet hyperparathyreosis vagy daganatos csontszövet roncsolódása okoz.
- nagy adag D vitamin bevitele, tartós immobilisatio, és a renális tubularis acidosis is okozhatja.
Oxalátkő
[szerkesztés](Kalcium-oxalát kő) a húgykövek 50%-ában található, képződésüket serkenti a vegetáriánus táplálkozás, a C-vitamin túladagolása és az ileumbetegség.
Urátkő
[szerkesztés]Rózsaszínű húgysavkő. Állati eredetű fehérjében dús táplálkozásnál, köszvényes betegnél, myeloproliferatív betegségnél (leukémia, limfóma) várható. Az urátkövek a vesekövek 5-13%-át teszik ki, és főleg férfiak szenvednek az általa okozott vesekövességben.
Örökletes cisztinuriánál fordul elő. A vesekő nagysága eltérő, a homokszem nagyságúak spontán ürülnek, egyes kövek korall alakúak, kitöltik a vesekelyheket és a vesemedencét, roncsolják a veseszövetét, vérzést, vizeletpangást és kiújuló gyulladást okoznak. A húgyvezetékben (ureter) beékelődött kő megakadályozza a vizelet ürülését, minek következtében a húgyvezeték kitágul (hydroureter), a tartós vizeletpangás a vesemedencét is kitágítja (hydronephrosis) majd szétroncsolja a vese szövetét. A búzaszem nagyságú kövek a vesemedencéből a húgyvezetékbe, majd a húgyhólyagba vándorolnak és innen a húgycsőn keresztül a külvilágba távoznak.
A cisztein anyagcserezavara a vizelet magas ciszteinszintjét okozza. Hajlamos a kristályképzésre, és ez kövek kialakulásához vezethet. Ezek a kövek nagyon ritkák, a veseköveknek mintegy 1-3%-a ciszteinkő.
Struvitkő
[szerkesztés]Csak fertőzött vizeletben alakul ki, összetevője magnézium, ammónia és foszfát.
Források
[szerkesztés]- VITAL.hu: Dr. Jakab Csilla belgyógyász szakorvos: Vesegörcs: nem csak a vesekő tünete lehet
- VITAL.hu: Dr. Fűtő László urológus szakorvos: Ej, mi a kő: vesekő és húgyuti kövek
- www.egeszseg-betegseg.hu - Betegsékek - Vesekő és vesegörcs Archiválva 2010. szeptember 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Vesekő és vesegörcs
- A vesekő fajtái, képződése, tünetei és megelőzése...
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Kidney stone című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Sakhaee K, Maalouf NM, Sinnott B. (2012. June). „Clinical review. Kidney stones 2012: pathogenesis, diagnosis, and management.” (angol nyelven). J Clin Endocrinol Metab. 97 (6), 1847-60. o. DOI:10.1210/jc.2011-3492. PMID 22466339.
- ↑ Archivált másolat. [2017. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
 |
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
|
Ez az orvostudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |