Ugrás a tartalomhoz

„Szöveg” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 80.98.29.174 (vita) szerkesztéséről Porribot szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Visszaállítva Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
1. sor: 1. sor:
Szekszi anyád
A '''szöveg''' megfelelője gyakorlatilag az összes [[európa]]i nyelvben "Text" (különböző írásképekkel a nemzeti [[helyesírás]] miatt), ami a latin "textum" szóból ered, amely szó eredeti jelentése: szövet, szöveg. A magyarban a [[nyelvújítás]] idején a jelentést magyar szóval jelöltük. A szöveg egy összefüggő és a környezetétől jól elhatárolt vagy elhatárolható megnyilvánulás, kijelentés írott vagy tágabb értelemben nem írott de (le)írható nyelven. A nem feltétlenül írott, de leírható szövegre példa a [[dalszöveg]], egy [[film]] szövege vagy improvizált [[Színházművészet|színházi]] szöveg.

Egy szöveg ábrázolásához szükség van írásra is, amely eszköztárával (pl. betűkkel) [[Fonéma|fonémákat]], [[szótag]]okat, ill. szavakat és [[Fogalom|fogalmakat]] kódol. Különböző kultúrák és korok erre a célra különböző [[jelrendszer]]t használnak. A szöveg egyik legfontosabb és megkerülhetetlen ([[immanens]]) tulajdonsága, amelyet mind az író mind az olvasó kénytelen követni (ha a szöveget olvasni akarja) a [[linearitás]].

Az írott szöveg az emberiség történelmében hatalmas előrelépés, hiszen így a történelme folyamán egyedüli módon lehetővé vált az [[információ]] személytől térben és időben független tárolása szemben a szájhagyománnyal, amely mind térben mind időben adott személyhez vagy személyekhez kötött. A történelemről ránk maradt információk legnagyobb része a [[20. század]]ig írásos szövegemlékekből áll. Azok a szövegek, amelyek olyan kultúráktól származnak, ahol az írásos információrögzítés létezik, a szövegek felépítése alapvetően különbözik az olyan kultúrák szövegeitől, ahol információk csak [[szájhagyomány]] útján maradtak fenn. A [[társadalomtudomány]]okban a szöveges hagyomány nélküli kultúrákat nagyrészt az ókori ill. történelme előtti kultúrákhoz sorolják. Így a társadalomtudományban létezik a kultúrának egy olyan fontos meghatározása, amelynek alapjául közvetetten bár de a szöveg szolgál.


== Források ==
== Források ==

A lap 2024. június 29., 19:55-kori változata

Szekszi anyád

Források

  • Robert-Alain de Beaugrande und Wolfgang Ulrich Dressler: Einführung in die Textlinguistik, ISBN 3484220287
  • Klaus Brinker: Linguistische Textanalyse. Eine Einführung in Grundbegriffe und Methoden. 6. Aufl. Berlin: Erich Schmidt, 2005. ISBN 3-503-07948-3
  • Stephan Kammer, Roger Lüdeke (Kiadó): Texte zur Theorie des Textes. Reclam, Stuttgart 2005. ISBN 3-15-017652-2.

További információk

File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a szöveg címszót a Wikiszótárban!