Ugrás a tartalomhoz

Puks Ferenc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Puks Ferenc
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1930)
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1930)
Született1839[1][2][3]
Gödre[1][4][3]
Elhunyt1887. június 29. (47-48 évesen)[2][4]
Budapest[1][4][3]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Zenei pályafutása
Műfajokoperett
Aktív évek1861–1884
Hangszerorgona
A Wikimédia Commons tartalmaz Puks Ferenc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Puks Ferenc (Gödre, 1839 – Budapest, 1887. június 29.)[5] karmester, zeneszerző, zene- és énektanár, a Népszínház karnagya.

Életútja

[szerkesztés]

1861 és ’74 között a pécsi alreáltanoda ének-zene tanára volt. 1862-ben a Pécsi Dalárda választmányának tagja, majd titkára lett. 1868-ban megszervezte a helyi zenekart, a mai Pannon Filharmonikusok ősét. A következő évben Károlyi Lajos éppen a városban tartózkodó színtársulatának karmestere. Ezt követően templomi orgonistaként és zenetanárként dolgozott. 1875-tól a megnyíló budapesti Népszínház karmestere lett 1882 májusáig. Az év őszétől 1884-ig a Nemzeti Zenede összhangzattan- és énektanára volt. Neves tanítványai: Blaha Lujza, Komáromi Mariska, Pálmay Ilka stb.

Népszínházi működése idején több operettet komponált, a legismertebb a Rákosi Jenő szövegére írott Titilla hadnagy lett, amit 1881. február 27-én mutattak be, de „igen langyos fogadtatásban részesült”.[6]

Munkái

[szerkesztés]
  • A budapesti népszínház színfaltitkai. Bpest, 1882. (Németül is).
  • Tudnivalók a színpadi éneklési pályára való biztos, alapos, gyors és olcsó kiképeztetési ügyemről, nemkülönben felhívás beiratkozásra a minden évben kétszer, t. i. okt. 1-én és ápr. 1-én megnyíló 3 félévig tartó 3 osztályból álló tanfolyamomba. Uo. 1885.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]