Persona (film)
| Persona (Persona) | |
| 1966-os svéd film | |
| Rendező | Ingmar Bergman |
| Producer | Ingmar Bergman |
| Műfaj |
|
| Forgatókönyvíró | Ingmar Bergman |
| Főszerepben | Bibi Andersson Liv Ullmann |
| Zene | Lars Johan Werle |
| Operatőr | Sven Nykvist |
| Vágó | Ulla Ryghe |
| Jelmeztervező | Mago |
| Gyártás | |
| Gyártó | Svensk Filmindustri (SF) AB |
| Ország |  Svédország |
| Nyelv | |
| Játékidő | 85 perc |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | Netflix |
| Bemutató | 1966. október 18. |
| Korhatár | .svg){kind=icon} III. kategória (F/0975/J) |
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Persona egy 1966-ban készült, 85 perces, fekete-fehér svéd film Ingmar Bergman rendezésében.
Történet
[szerkesztés]A film nyitójelenete egymásba vágott képkockák sora: egy lefogott tenyérbe szöget ütnek, hullák, pergő filmtekercs, idős halott asszony, fiatal halott gyerek, majd a halott gyermek az ágyon megmozdul, megfordul és alvást színlel. Szürreális rémálomjelenetek halmaza. A kisfiú felül az ágyban, és egy óriásira felnagyított női arcképet simogat.
A bevezető képsorok után egy kórházból indul a film. A kórház főorvosa megbízza Almát, az egyik ápolónőt, hogy gondozza a híres színésznőt, Elisabeth Vogler asszonyt, aki egy színdarab kellős közepén megnémult, és azóta nem szólal meg. Látszólag teljesen egészséges, reakciói normálisak a némaságán kívül. Alma betér a színésznő szobájába, beszél hozzá, bemutatkozik, mesél magáról. Elisabeth figyelmesen hallgatja, többnyire mosolyog. A főorvos kezdeményezésére annak vidéki birtokára utaznak ketten, hogy ott folytassa Alma nővér a színésznő terápiáját. A tengerparti ház képsorait és a két nő alakját mutató kameraképek narrátora maga Ingmar Bergman. Naphosszat sétálnak a tengerparton, Alma folyamatosan beszél a néma színésznőhöz. Ő irányítja a nőt. Főznek, napoznak, kellemesen telnek a napok. Egy nap Alma stabil világnézete kezd darabjaira hullani. Másnap Elisabeth levelet kap a férjétől, mellékelve kisfiuk fényképét. Elisabeth széttépi a fotót, a levelet Alma olvassa fel neki. Elisabeth kiborul. Alma a napok során mindent elmond magáról, egykori szerelmeiről, a kudarcairól, beszél az abortuszáról, a férfiakról, a munkájáról, teljesen átadja magát, lelkileg teljesen lemeztelenedik a másik előtt. Leveti a hazugság és a csalás maszkját, és lassan értelemmel kezdi megtölteni életét.
Elisabeth levelet ír az orvosnőnek, amit rábíz a nővérre, hogy adja postára. Alma útközben a lezáratlan a borítékból kiveszi a levelet, és elolvassa. Teljesen összeomlik, amikor a sorokból kitűnik, hogy a színésznő elárulta őt: nevetségesnek tartja a lány kitárulkozását, és megemlíti a levélben, hogy Alma szerelmes lett belé. Alma visszarohan a színésznőhöz, és számon kéri a levelet, teljesen magán kívül kerül. Elisabeth elmenekül előle, Alma rohan utána, mint egy elhagyott szerelmes nő. Üvölti a sérelmeit a nő után. Innentől kezdve a két nő egymás ellen fordul. Vagyis Alma elkezdi enyhén terrorizálni a színésznőt, fizikai fájdalmat okoz neki, megalázza. Látszólag Elisabeth fölé kerekedik. Szemére veti Elisabeth elutasított anyaságát – a nyitó jelenetben idézett fiúgyermek valójában a színésznő abortált magzata. Alma megpróbálja visszaszerezni az irányítást, megszólal, de szavai összefüggéstelenek, mondatszerkesztésre képtelen. A film zárósoraiban a két nő csomagol, Alma felszáll a buszra, majd a kép elsötétedik.
Cenzúra
[szerkesztés]A film két jelenete szokott a cenzúra hálóján fennakadni: egy merev péniszt ábrázoló rövid felvétel a film elején (kivágták az amerikai DVD-ről, de bennehagyták az Accent Film Entertainment változatában), és Alma monológjának egy részlete, amikor elmeséli, hogy egy napozás alkalmával egy orgiába bekapcsolódva a vele együtt napozó nőt az alkalmi férfipartnerének „a keze juttatta el a csúcsra”.
Szereposztás
[szerkesztés]| Színész | Szerep | Szinkron[1] |
|---|---|---|
| Liv Ullmann | Elisabeth Vogler színésznő | Majsai-Nyilas Tünde |
| Bibi Andersson | Alma nővér | Tóth Ildikó |
| Gunnar Björnstrand | Vogler úr | Bács Ferenc |
| Margaretha Krook | főorvosnő | Molnár Zsuzsa |
| Jörgen Lindström | Elisabeth fia | néma marad |
| Ingmar Bergman | Narrátor | Végvári Tamás |
Hatása más filmekre
[szerkesztés]- Woody Allen 1975-ös Szerelem és halál (Love and Death) című filmjében a Personához hasonlóan két arc mosódik össze, mely végül eggyé válik.
- David Lynch Mullholland Drive című alkotásában a filmbeli színésznő karaktere Elisabeth-hez hasonló kérdéseket vet fel. A film egyik jelenetében két arc összemosásával pedig vizuálisan is visszatér a Persona.
- Charlotte Gainsbourg állítása szerint a 2011-es Melankólia szerepére készülve, Lars von Trier azt javasolta neki és Kirsten Dunstnak, hogy a Persona nővér-páciens kapcsolatát tanulmányozzák.
Díjak
[szerkesztés]- 1968-ban az amerikai Filmkritikusok Országos Társasága (NSFC) díját nyerte el a legjobb film, legjobb rendező (Bergman) és a legjobb színésznő (Andersson) kategóriában.
- A Persona szerepel a The New York Times valaha készült legjobb 1000 filmjének listáján.
- 2010-ben a Persona az Empire Magazin "A világ 100 legjobb mozifilmjének" listáján a 71. lett.
Jegyzetek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Persona a PORT.hu-n (magyarul)
- Persona az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Persona a Rotten Tomatoeson (angolul)
- Persona a Box Office Mojón (angolul)
- Féjja Sándor: Személyközi kudarcok - álarcban 1979/2018
- Nichols, Peter M. (2004). New York Times Guide to the Best 1,000 Movies Ever Made. St Martin's Press. pp. 751. ISBN 0312326114.
- "The 100 Best Films Of World Cinema". Empire.
