Ugrás a tartalomhoz

Ottlaka

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ottlaka (Grăniceri)
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségOttlaka
Rangközségközpont
Irányítószám317140
SIRUTA-kód10925
Népesség
Népesség1214 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság8 (2011)[1]
Népsűrűség15,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület78,4 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 31′, k. h. 21° 18′46.516667°N 21.300000°EKoordináták: é. sz. 46° 31′, k. h. 21° 18′46.516667°N 21.300000°E
Ottlaka weboldala
SablonWikidataSegítség

Ottlaka (románul Grăniceri, 1920-ig Otlaca): falu Romániában, Arad megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Kisjenőtől 16 km-re nyugatra, a magyar határ mellett fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve a német eredetű Ottó személynév Ott alakjának és a lak szónak birtokos összetétele. 1438-ban Olthlaka, 1453-ban Othlaka néven említik. A román grăniceri 'határőrök'-et jelent, és állítólag Octavian Goga ötletéből származik.[2]

Története

[szerkesztés]

1579-ben 27 adófizető magyar és román család lakta. 1596-ban a tatárok elpusztították.

1739-ben 73 román család lakta. 1851-ben a 2613 lakosból már 195 volt német, akik Elekről költöztek át és külön falurészben települtek le. 1860-ban a Wenckheim család telepített be hatvan eleki német családot. Lakói többsége árendába vett földeket művelt és körülötte tanyarendszer alakult ki.

1878-ban határát tagosították, de a földtulajdonosok csak olymódon tudtak megállapodni, hogy mindegyikük két tagot kapott, az egyiket a 26 km-re lévő Meggyespusztán. Mivel ezt sokan a nagy távolság miatt képtelenek voltak megművelni, egy Ștefan Rus nevű nagygazda vezetésével ötven család Meggyespusztára települt, megalapítva a későbbi Pusztaottlakát (Otlaca Mică, Otlaca Pusta). Az 1880-as években magyarokat és szlovákokat költöztettek be. Arad vármegye Eleki járásához tartozott.

1920-ban az új határ mind a pusztaottlakai románok, mind az ottlakai németek esetében még élő családi kötelékeket vágott szét az anyatelepüléssel. A vasút megszűnése miatt lakói terményeiket nem tudták értékesíteni a kétegyházi és az ószentannai vásárban.

Népessége

[szerkesztés]
  • 1900-ban 4260 lakosából 3059 volt román, 483 magyar, 400 szlovák, 273 német és 40 cigány anyanyelvű; 3114 ortodox, 549 evangélikus, 514 római katolikus, 36 református és 35 zsidó vallású.
  • 2002-ben 1362 lakosából 1252 volt román, 49 cigány, 38 német és 23 magyar nemzetiségű; 1238 ortodox, 58 római katolikus, 34 pünkösdista és 30 baptista vallású.

Látnivalók

[szerkesztés]

Híres emberek

[szerkesztés]
  • Itt született 1856-ban Herz Miksa (nemzetközi környezetben Max Herz) építész, műemlékvédő, művészettörténész, aki Egyiptom arab-iszlám műemlékeinek szentelte pályájának aktív szakaszát (1880–1914).

Testvérvárosa

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. [1]
  2. Sorin Bulboacă – Doru Sinaci (Coord.): Dicționarul istoric al localităților din județul Arad, 2. köt. (Arad: Gutenberg Univers, 2020), 349. o.

Források

[szerkesztés]
  • Jancsó BenedekSomogyi Gyula (szerk.): Arad vármegye és város monográfiája. I–IV., Arad, 1892–1913
  • Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása. Békéscsaba, 1982
  • Elena Rodica Colta: Germanii din Otlaca (azi Grǎniceri, jud. Arad). Istoria unei comunitǎți etnice ajunsǎ în stare criticǎ din punct de vedere identitar. = E. R. Colta (Red.): Modele de conviețuire în Europa Centralǎ și de Est. Arad, 2000, 121–165.

További információk

[szerkesztés]