Mangó
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Rajz egy ágról és gyümölcséről
| ||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
| Adathiányos | ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Mangifera indica L. | ||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mangó témájú médiaállományokat és Mangó témájú kategóriát. |
A mangó (Mangifera indica) a szappanfavirágúak (Sapindales) rendjébe sorolt szömörcefélék (Anacardiaceae) családjában a Mangifera nemzetség típusfaja — édes ízű, egzotikus gyümölcsöt termő fa. Mai neve az indiai man-gay portugál formájából (manga) származik. Az indiaiak szent fája.
Származása, elterjedése
[szerkesztés]Őshazája India, ahonnan a portugálok vitték Afrikába. Európa a 18. században angol utazók beszámolóiból értesült létezéséről.
Megjelenése, felépítése
[szerkesztés]Akár 20 méter magasra is megnőhet. A 20. század vége felé úgy vélték, hogy a világ legnagyobb gyümölcsfája egy, az indiai Csandígarh közelében álló mangófa, amelynek koronáját 2200 m²-re becsülték (törzsének kerülete 9 m, alsó ágainak körmérete 3 m volt). A földre támaszkodó alsó ágak hossza elérte a 20 m-t.[1]
A ovális, lédús gyümölcs színe többnyire a vörös és sárga között változik.
Termesztése és betakarítása
[szerkesztés]Az ültetés után 4-6 évvel fordul termőre. A századfordulóig magról szaporították, ma már szemzéssel és oltással is.
Csonthéjas gyümölcse nyár végén, ősszel érik.
Felhasználása
[szerkesztés]
A gyümölcsöt Európában konzerv, illetve nyers formában lehet megvásárolni; egész évben fogyasztható. Legtöbbször gyümölcssalátába keverik, de kiválóan illik rák- és halételekhez is. Gyakran lekvárt főznek belőle és aszalják is. Virága sűrű, édes mézet ad, amely önmagában is fogyasztható. Világosbarna fájából bútort készítenek.
Élettani hatása
[szerkesztés]Kellemes íze mellett vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, enzime gyomorvédő hatású. Rosttartalma segíti az emésztést, jótékony hatással van a szervezetre. Vitaminok közül megtalálható A-, B1-, B2-, C- és E-vitamin, valamint bővelkedik foszforban, kalciumban és nátriumban. Az éretlen gyümölcs C-vitaminban, az érettebb A-vitaminban és béta-karotinban gazdag. Jótékony hatással van a szívre, csökkenti a vér koleszterinszintjét, valamint minimalizálja néhány rákos megbetegedés kockázatát. Mindezek ellenére allergént is tartalmaz.
A hinduk a levelek füstjével légcsőbántalmakat gyógyítottak. A pestis- és kolerajárványok idején az éretlen, megsütött, cukrozott termést fogyasztották, testüket ezzel kenegették.
Kultúra
[szerkesztés]A mangót egyes távol-keleti országokban a szerelem szimbólumának tartják, így nem meglepő, ha sok esküvőn lehet mangóval találkozni, mint a gyermekáldás megsegítőjével.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Járainé Komlódi Magda: Legendás növények. Gondolat zsebkönyvek, 25. old.
Források
[szerkesztés]- Venich István, V. Nagy Enikő: Nálunk is megterem (Mezőgazdasági Kiadó, 1983.) ISBN 963-232-411-0
- Mangifera indica L. The Plant List
További információk
[szerkesztés]- A mangóról Archiválva 2012. február 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Összefoglaló
- Mangó felnevelése magról: csak ha ismered a trükkjét
|
Ez a növényekről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |