Ugrás a tartalomhoz

Lej-cu

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Átírási segédlet
Lej-cu
Kínai átírás
Hagyományos kínai嫘祖
Egyszerűsített kínai嫘祖
Mandarin pinjinLéizǔ
Wade–GilesLei2-tsu3

Lej-cu, más néven Hszi Ling-si a Sárga Császár felesége és talán a mennydörgés istennője az ókori kínai mitológiában. Mivel a nevében a lei szót gyakran a 嫘 írásjeggyel és nem a 'mennydörgés' jelentésű 雷 írásjeggyel írják, ezért a mennydörgésistenekhez sorolása nem egészen bizonyított. Lej-cu (雷祖) néven ismert az égi mennydörgéshivatal feje is a kínai népi mitológiában, aki azonban az ábrázolásokon szakállas férfiként jelenik meg.

Legendája

[szerkesztés]

Egy legenda szerint Lej-cu úgy fogant meg, hogy lenyelt egy borsószemet, és abból született meg a fia, Csang-ji. Férjéhez, a Sárga Császárhoz hasonlóan, ő is emberek üdvére tevékenykedő kultúrhéroszként jelenik meg az ókori mitológiában, a hagyomány ugyanis neki tulajdonítja a selyemhernyó-tenyésztés és a selyemszövés feltalálását.[1]

Elképzelhető, bár nem bizonyított, hogy az ő alakja inspirálhatta kései népi mitológiában felbukkanó mennydörgésisten, Lej-cu alakját is, aki egyben a mennydörgés hivatal feje is. Az ő kíséretéhez tartozik Lej-kung, valamint a villám istennője, Tien-mu, a szél istene, Feng-po és az eső istene, Jü-si.[2] Mennydörgésisten formájában Lej-cut általában három szemmel ábrázolták. A homlokán lévő harmadik szeméből fénysugár áradt. Szobrát szokás volt templomokban, középen elhelyezni. A köznapi vallásos gyakorlat során alig különböztették meg Lej-cut és Lej-kungot.[3]

Megjegyzések

[szerkesztés]


Jegyzetek

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Kínai mitológia 1988: Kínai mitológia. In Mitológiai enciklopédia II. kötet, 385-456. o. Fordította: Kalmár Éva. Budapest: Gondolat Kiadó, 1988. ISBN 963 282 028 2 II. kötet
  • Vasziljev 1977: Vasziljev, L. Sz.: Kultuszok, vallások és hagyományok Kínában. Budapest: Gondolat Kiadó, 1977. ISBN 963 280 475 9

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információ

[szerkesztés]