Kraj (Dicmo)
| Kraj | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Dicmo |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21232 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 689 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 357 m |
| Terület | 68 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 38′ 17″, k. h. 16° 34′ 55″43.638000°N 16.582000°EKoordináták: é. sz. 43° 38′ 17″, k. h. 16° 34′ 55″43.638000°N 16.582000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kraj falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Dicmo község központi települése.
Fekvése
[szerkesztés]Splittől légvonalban 18, közúton 24 km-re északkeletre, Sinjtől 11 km-re délnyugatra a dalmát Zagora területén, a Zágrábot Splittel összekötő 1-es számú főút mentén fekszik. Településrészei: Brda, Grubuša Velika, Kraj Osoje, Kraj Sušci és Križice.
Története
[szerkesztés]A Dicmoi mező területe 1524-től került török uralom alá, ahol valamivel később a Boszniai vilajet Klisszai szandzsákjába sorolták be. A moreiai háború után az 1699-es karlócai béke a területet a Velencei Köztársaságnak adta, mely néhány évvel korábban már elfoglalta azt. A háború után egy csekély népesség kivételével az egész terület pusztasággá vált. A 18. század elején a hercegovinai duvnoi mező vidékéről új lakosságot telepítettek be. Ebben az időszakban alapították a dicmoi plébániát, melyet a ferences atyák vezettek. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be a Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. Az osztrák uralom idején itt nyílt meg a község első iskolája és megépült a Split és Sinj közötti vasútvonal is. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része lett, de lakói a partizánok oldalán harcoltak. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 514 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 156 | 408 | 367 | 444 | 489 | 244 | 480 | 598 | 234 | 242 | 290 | 323 | 363 | 426 | 442 | 514 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt plébániatemploma 1934-ben épült. Az épület Krajtól délre a főút mellett áll, 35 méter hosszú és 17 méter széles. A főoltár a félköríves apszisban áll rajta Szent Jakab és Szent Anna szobrával. Az hajót oszlopok és a diadalív választja el a szentélytől. Itt találhatók Jézus Szíve és Szent Anna szobrokkal díszített oltárai. A templomot 1969-ben, 1984-ben, valamint 1993 és 1999 között megújították. Ez utóbbi munkák során a főoltár elé új, szembemiséző oltárt állítottak és a főbejárat fölé új kórust is építettek melyre új, Heferer műhelyében készített orgonát helyeztek el. 1994-ben harangtornyát több mint négy méterrel magasították meg.
- A régi Szent Jakab plébániatemplom a temetőben állt. Építési ideje ismeretlen, de Cupilli érsek 1709-es látogatása idején már megvolt. A templomnak három oltára volt, a két mellékoltár Szent György és Szent Lőrinc tiszteletére volt szentelve. A főoltár mögött volt a sekrestye. Az épületet kőcserepek fedték. 1715-ben felgyújtotta a török, de azt követően helyreállították és egészen 1934-ig ez volt a község plébániatemploma.
- A Szent József temetőkápolna részben a régi plébániatemplom helyén faragott kövekből épült. Hosszúsága 12 méter, szélessége 6 méter, homlokzata felett pengefalú harangtorony emelkedik.
Oktatás
[szerkesztés]A község egyetlen alapiskolája Krajon található az Ante Starčević alapiskola. Az iskola mellett óvoda is működik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Dicmo község hivatalos oldala (horvátul)
- A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)
