Ugrás a tartalomhoz

Kirchheimbolanden

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kirchheimbolanden
Kirchheimbolanden látképe
Kirchheimbolanden látképe
Kirchheimbolanden címere
Kirchheimbolanden címere
Közigazgatás
Ország Németország
TartományRajna-vidék-Pfalz
KerületDonnersbergkreis
JárásDonnersbergkreis
Rangváros
PolgármesterKlaus Hartmüller (CDU
Irányítószám67292
Körzethívószám06352
RendszámKIB, ROK
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség8067 fő (2023. dec. 31.)[1]
Népsűrűség293 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság340 m
Terület26,35 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 49° 39′ 59″, k. h. 8° 00′ 42″49.666389°N 8.011667°EKoordináták: é. sz. 49° 39′ 59″, k. h. 8° 00′ 42″49.666389°N 8.011667°E
Kirchheimbolanden (Rajna-vidék-Pfalz)
Kirchheimbolanden
Kirchheimbolanden
Pozíció Rajna-vidék-Pfalz térképén
Elhelyezkedése Rajna-vidék-Pfalz térképén
Elhelyezkedése Rajna-vidék-Pfalz térképén
Kirchheimbolanden weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kirchheimbolanden témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kirchheimbolanden egy város Németország délkeleti részén, a Rajna-vidék-Pfalz-ban, a Verbandsgemeinde Kirchheimbolanden közigazgatási központja. A donnersbergi járás székhelye, államilag elismert üdülőhely.

Fekvése

[szerkesztés]

Bad Kreuznachtól délre fekvő település.

Földrajza

[szerkesztés]

A város területe 26.35 négyzetkilométer, legalacsonyabb pontja 229 m tengerszint feletti magasságban, a legmagasabb pontja 496 méter tengerszint feletti magasságban található. Átlagos magassága 340 m. A legnagyobb település mintegy négy km Mount Thundertől északkeletre a Wartberg, más néven Schillerhain lejtőin.

Története

[szerkesztés]

Nevét 774-ben említették először. Szent Remigius nevű templomát már a 12. században említették (későbbi nevén a Szent Péter-templom). Ez a templom adta a hely nevét is. 1368-ban kapott városi jogokat.

1737-ben a város a nassau-weilburgi hercegnek rezidencia lett. A város fénykora Károly Ágost nassau-weilburgi herceg (1719-1753) és különösen Károly Krisztián (1753-1788) idejére esett.

1816-ban, a bécsi kongresszus után, a várost Bajorországnak ítélte.

Nevezetességek

[szerkesztés]
Felső kaputorony
  • Középkori városfalak - a régi város déli és nyugati oldalán részben felújított állapotban, körülbelül nyolc méter magasak.
  • Felső kaputorony (Oberer Torturm), úgy nevezett gyógyszerészek tornya
  • Régi középkori és barokk épületek
  • Középkori kaputornyok
  • Rokokó palota
  • Szent Pál evangélikus templom
  • Szent Péter templom
  • Kastély (Schloss)
  • Múzeumok

Galéria

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)

További információk

[szerkesztés]