Második arrasi csata
Arrasi csata (1917) | |||
Az arrasi főtér 1919 februárjában | |||
Konfliktus | Nyugati front Első világháború | ||
Időpont | 1917. április 9. – május 16. | ||
Helyszín | Arras | ||
Eredmény | Nem született döntő eredmény | ||
Szemben álló felek | |||
| |||
Parancsnokok | |||
| |||
Szemben álló erők | |||
| |||
Veszteségek | |||
| |||
Térkép | |||
é. sz. 50° 17′ 23″, k. h. 2° 46′ 51″50.289722°N 2.780833°EKoordináták: é. sz. 50° 17′ 23″, k. h. 2° 46′ 51″50.289722°N 2.780833°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Arrasi csata (1917) témájú médiaállományokat. |
A második arrasi csata (1917. április 9. és május 16. között) volt a britek „hozzájárulása” az antant tavaszi offenzívájához. A brit, kanadai és ausztrál alakulatok német lövészárkokat támadtak meg Arras francia kisváros közelében. A nyugati fronton a szemben álló felek között patthelyzet alakult ki. Mindkét fél beásta magát a lövészárkaiba, amely árokrendszer a belga partoktól a svájci határig ért.
A francia parancsnokság terve szerint a csapatoknak 80 km széles arcvonalon kellett volna áttörniük. Ennek az offenzívának legkésőbb 48 órán belül be kellett volna fejeznie a háborút. A britek soványabb terveket mutattak fel: a német csapatokat földre kényszeríteni és elfoglalni a németek által uralt Douai-síkságot.
A kezdeti erőfeszítések egy viszonylag széles bázisú támadásra irányultak Vimy és Bullecourt között. Jelentős bombázás után a kanadai csapatok, akik északon támadtak, elfoglalták a Vimy-síkságot. A britek középen szintén jól haladtak, jelentős területeket foglaltak el. Csak a délen támadó brit és ausztrál csapatok ütköztek nagyobb ellenállásba. A kezdeti sikerek után a britek kisebb műveletek sorozatába bonyolódtak. Bár ezek a kis offenzívák sikeresek voltak, az áldozatok száma egyre csak nőtt.
Május 16-án hivatalosan is véget ért az ütközet. Bár a brit csapatok jelentősen haladtak előre, a fontosabb pontokon nem sikerült áttörniük. A kezdeti taktika – például a tüzérség elleni tűz – nagyon hasznos volt a harcok elején, és demonstrálta azt készletmennyiséget, mely a britek rendelkezésére állt. A csata után megint patthelyzet alakult ki.
Előzmények
[szerkesztés]1917 elején a britek és a franciák még mindig azt a pontot keresték, ahol áttörhettek volna a nyugati fronton. Az előző évet megbélyegezte a vesztes somme-i csata, ahol a franciák hiába próbáltak meg áttörni, a nagy német fölény miatt több mint 620 000 katona lelte halálát. Ez a vereség megerősítette mind a francia, mind a brit parancsnokokat abban, hogy mihamarabb meg kell nyerni a háborút. Habár ez a vereség lehetett a fő motivációja a támadásnak, a helyszín és az időzítés kiválasztását számos politikai és taktikai tényező is befolyásolta.
1916-17 telén a német légierő diadalmaskodni látszott az antant csapatai fölött. A németek több kiképzőbázist is nyitottak, ahol sokkal jobb repülőgépekkel rendelkeztek, mint ellenfeleik. A brit, portugál, belga és ausztrál századok közel álltak a végső összeomláshoz, mert elavult gépeikkel nem bírtak tartani a lépést a németekkel. A második arrasi csatában 316 brit, 114 kanadai és 44 német pilóta veszett oda.[2]
Források
[szerkesztés]- Keegan, John. The First World War. London: Pimlico, 1999. ISBN 978-071266645-9
- Liddell Hart, Basil. The Real War, 1914–1918. Boston: Little, Brown and Company, 1930.
- Campbell, Christopher. Aces and Aircraft of World War I (angol nyelven). Dorset: Blandford Press (1981). ISBN 0-7137-0954-5
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Battle of Arras (1917). militaryhistory.about.com. [2012. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Campbell, 1981, 71. o.
További információk
[szerkesztés]- 1917 hadműveletei
- Németország csatái az első világháborúban
- Franciaország csatái az első világháborúban
- Az Egyesült Királyság csatái az első világháborúban
- Csaták az első világháború nyugati frontján
- Új-Zéland csatái az első világháborúban
- Ausztrália csatái az első világháborúban
- Kanada csatái az első világháborúban