Ugrás a tartalomhoz

Gyergyóalfalu

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyergyóalfalu (Joseni)
Gyergyóalfalu címere
Gyergyóalfalu címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeHargita
KözségGyergyóalfalu
Rangközségközpont
Irányítószám537130
Körzethívószám0266
SIRUTA-kód84567
Népesség
Népesség4427 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság4569 (2011)[1]
Népsűrűség19,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság742 m
Terület230,401 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 42′, k. h. 25° 30′46.700000°N 25.500000°EKoordináták: é. sz. 46° 42′, k. h. 25° 30′46.700000°N 25.500000°E
Gyergyóalfalu weboldala
SablonWikidataSegítség

Gyergyóalfalu (románul: Joseni, korábban Alfalău, németül: Untersdorf) falu Romániában, Hargita megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

A Gyergyói-medencében, Gyergyószentmiklóstól 7 km-re nyugatra fekszik, Borzont és Bucsin tartozik hozzá. Átszeli a Békény patak, amely a falu határánál a Maros folyóba ömlik. A falu az ország leghidegebb pontja, ahol már többször mértek -30 °C alatti hideget.

Története

[szerkesztés]

Gyergyóalfalu keletkezésének idejét és elnevezésének eredetét máig nem sikerült pontosan tisztázni sem írásos, sem más bizonyítékok segítségével. Az írásos bizonyítékok hiányában is megállapítható, hogy a falu jóval 1200 előtt keletkezhetett, hiszen templomkapujának feliratán szerepel az 1213-as év. Az 13321337. évi pápai tizedjegyzékben nem a gyergyószéki települések elnevezései, hanem a tizedet fizető papok nevei vannak feltüntetve. Első irásos említése viszonylag későn, az 1567. évi 25 dénáros dézsmajegyzékben fordul elő. Ebben Alfalu 44 portával szerepel.

Az eredeti település a mai falutól nyugatra a Borzont-patak völgyében volt. A falu 1675 és 1678 között püspöki székhely volt, ennek emlékét a templom falában elhelyezett tábla hirdeti. Ugyancsak a templom falában látható István pap emléktáblája, aki 1567-ben János Zsigmond serege ellen mozgósította Csík és Gyergyó népét. A tolvajos-tetői győzelem óta tartják meg a pünkösdi csíksomlyói búcsút, ahol az alfalvi kereszt halad ma is az élen. A más településekről csatlakozók megadták a gyergyóalfalviaknak azt az előjogot, hogy mindig ők álljanak a búcsús körmenet élén, hiszen az ő papjuknak köszönhetően maradt katolikus Csík és Gyergyó vidéke. 1804-ben tűzvész pusztított, melyben a templom tetőzete is leégett. 1855-ben, 1858-ban és 1902-ben ismét tűzvész volt. A borzonti utat 1853 körül építették ki a Bucsin-tetőig. A faluban már a 19. században Felső Népiskola működött, ma is középiskolája és liceumja van. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye gyergyószentmiklósi járásához tartozott. 1996-ban 6037, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Ma 4957 lakossal büszkélkedhet.

Látnivalók

[szerkesztés]
Ember vésd szívedbe, hogy ez a föld mindig székely volt és az is marad.
  • A templomtól jobbra és balra park van, ahol István pap szobra látható.

Képgaléria

[szerkesztés]
  • Képek Gyergyóalfaluról a www.erdely-szep.hu honlapon [1]

Népességi adatok, a 2011-es népszámlálás alapján

[szerkesztés]

Híres emberek

[szerkesztés]

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]