Gornje Ladanje
| Gornje Ladanje | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Varasd |
| Község | Vinica |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Marijan Kostanjevec |
| Irányítószám | 42207 |
| Körzethívószám | +385 042 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 883 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 130,2 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 7,78 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 18′ 50″, k. h. 16° 09′ 22″46.314000°N 16.156000°EKoordináták: é. sz. 46° 18′ 50″, k. h. 16° 09′ 22″46.314000°N 16.156000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gornje Ladanje falu Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Vinicához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Varasdtól 14 km-re nyugatra, községközpontjától Vinicától 2 km-re délre fekszik.
Története
[szerkesztés]A Bajnai-kastélyt a 17. században a bajnai Both család építtette, melynek korábban két tagja is betöltötte a horvát báni tisztséget. Később a Batthyány, az Erdődy és Festetich családok birtoka volt. A 19. század második felében historizáló stílusban építették át és bővítették. Ekkor épült meg a két oldalszárny és a tornyok is. Az első világháború zavaros utolsó napjaiban a környékbeli bányászok törtek be a kastélyba és felgyújtották azt. A tűzvészben értékes művészeti alkotások, bútorok, könyvek sokasága veszett oda. Csak a keleti szárny menekült meg a pusztulástól.
A falunak 1857-ben 661, 1910-ben 1060 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Varasd vármegye Ivaneci járásához tartozott. 2001-ben 303 háztartása és 1013 lakosa volt.
Népessége
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 661 | 707 | 774 | 850 | 919 | 1.060 | 1.062 | 1.149 | 1.304 | 1.242 | 1.246 | 1.153 | 1.049 | 1.053 | 1.013 | 949 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A bajnski dvori Bajnai-kastély[4] mára fennmaradt keleti szárnya. Az épület többi része 1918-ban egy tűzvészben leégett és már nem építették újjá. A második világháború után az ezredfordulóig a varasdi kórház pszichiátriai osztálya működött benne. Ma állapota egyre romlik. A kastélyt park övezi, melyben kis tó és kápolna is található. A parkban a közönséges fák mellett több faritkaság is található.
Az Erdődy család sírkápolnája[5] a 19. század végén, közvetlenül gróf Erdődy János Varasd vármegye főispánja, fiumei kormányzó 1879-ben Grazban bekövetkezett halála után épült, hogy a gróf és felesége temetkezési kápolnája legyen. A kápolnát nem szentmise tartására szánták, és csak szarkofágok és egy márvány szenteltvíztartó volt benne. A kápolna neoromán stílusban épült, keresztrajzú, bejárata északra, a félkör alakú apszis pedig délre néz.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1577.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1578.
Források
[szerkesztés]
|
Ez a horvátországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |