Ferihegy
| Ferihegy | |
 | |
| Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér 2-es terminálja 2009-ben | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest |
| Kerület | XVIII. |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 706 fő (2001)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Ferihegy
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 26′ 20″, k. h. 19° 14′ 12″47.438889°N 19.236667°EKoordináták: é. sz. 47° 26′ 20″, k. h. 19° 14′ 12″47.438889°N 19.236667°E | |
Ferihegy Budapest XVIII. kerületének egyik városrészének, Pestszentlőrinc egyik részterülete. Az Igló utcai körüli lakónegyedet kivéve majdnem egészét a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér (régebbi nevén a Ferihegyi repülőtér) foglalja el.
Fekvése
[szerkesztés]
 |
Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2019 decemberéből) |
Határai: Csévéző utca a MÁV újszászi vasútvonalától (120a) – a XVII. és XVIII. kerület közigazgatási határa – A Ferihegyi repülőtérre vezető út – a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kerítése délkeletnek futva – főváros határa – a MÁV ceglédi vasútvonala (100a) a Csévéző utcáig.
A név eredete
[szerkesztés]A név Mayerffy Xavér Ferencre emlékeztet. A 18. században Grassalkovich (III.) Antal birtokai voltak a környéken, aki eladósodása miatt adta bérbe a területet Mayer Ferencnek, a Mayerffy-dinasztia alapítójának. A család mintagazdasággá fejlesztette a Ferihegyi majort, amin szőlőfajta-gyűjtemény is volt a későbbi repülőtér helyén. Az itt, feltehetően már az 1830-as években megalapított „Ferihegyi” bérgazdaság, tehenészet egész környéke és a hozzá vezető út azóta is viseli az alapító keresztnevének kicsinyítő-becéző alakját, míg a hegy utótag a szőlős területek korabeli megnevezésére utal.[2]
A területről
[szerkesztés]A Vecsés és Pestszentlőrinc határában lévő Ferihegyi puszta és környékének nagy része mint „Vigyázó-örökség” a Magyar Tudományos Akadémia tulajdona volt, illetve kisebb területek magánkézen voltak 1939-ben, amikor a Közmunkatanács is alkalmasnak találata az 500 holdas területet egy új repülőtér létesítésére.[3][4]
A városrész népessége 2001-ben 706,[5] 2011-ben 807 fő volt.[2]
A „Ferihegyi repülőtér”
[szerkesztés]
.jpg)
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret, amelynek csak egy része esik a főváros területére, korábban erről a városrészről nevezték el; a repülőteret a közbeszédben ma is gyakran csak „Ferihegyként” emlegetik. Teljes területe 1515 hektár.[2] Az 1940-es években még csak épülő Ferihegyi repülőtér is teljesen használhatatlanná vált a második világháborús pusztítások következtében. Ünnepélyes megnyitására 1950. május 7-én került sor.[6]
A repülőtér két futópályával (mindkettő L (bal) irányon II., R (jobb) irányon III/B kategóriás műszeres megközelítési eljárást biztosító légi navigációs segédeszközökkel) rendelkezik. A pályák mindegyike két irányból közelíthető meg. A 31-es irány azt jelenti, hogy a le- és felszálló repülőgépek 310-es irányba, azaz észak-nyugati irányba, Budapest felé repülnek fel, a leszállás pedig dél-kelet felől, azaz Vecsés, illetve Üllő irányából történik. A 13-as irány ennek a fordítottja. Két terminálja közül az 1-eshez (ami már csupán mint rendezvényközpont működik) tartoznak a Cargo (áruszállító) járatok állóhelyei, míg mellette a GAT (General Aviation Terminal) forgalmi előtere a saját vagy bérelt kisrepülőgéppel vagy business jettel utazók, illetve a 2-es terminál A és B épületrészei az érkező és induló utasok forgalmát biztosítja. Ezek mellett további várakozóhelyek, kiszolgálóépületek is kialakításra kerültek.[7][8][9][10]
A repülőtér a XVIII. kerülethez (azon belül Pestszentlőrinchez és részben Vecséshez) tartozik. Magyarország legjelentősebb nemzetközi repülőtere utasforgalom és áruforgalom szempontjából is. Területe és a helyi gazdaságban betöltött szerepe által is markánsan elkülönül a kerület többi részétől. Utóbbi szempontból a nemzetközi logisztika szerepe és a légikikötői forgalom kiszolgálására települt vállalkozások szolgáltató tevékenysége a meghatározó. Területén található a Wizz Air Hungary Kft., a RÜK (Repülőtéri Üzemanyag Kiszolgáló) Kft., valamint a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. telephelye. A nemzetközi repülőtér jelenléte nagy részben hozzájárult, hogy a kerület közvetlen kapcsolattal rendelkezik a hazai – és így közvetve az európai – gyorsforgalmi úthálózatokkal és vasút-hálózattal, a közelségéből adódó potenciális idegenforgalmi előnyöket a 2010-es évekig mégsem tudta kihasználni, mivel túlnyomórészt a légikikötő utasforgalmára épülő szállodák is többnyire Vecsés területén épültek fel. A repülőtér és a kapcsolódó (multinacionális) vállalatok ugyanakkor jelentős adóbevételt biztosítanak a XVIII. kerületnek, ahol a legnagyobb és – a 2010-es évekig – az egyetlen húzóerőt képviselő vállalkozás. Mégsem kapcsolódik szervesen a kerület gazdasági életéhez, elkülönülten, szigetszerűen működik, perifériatérsége funkcióhiányos. Ezen az önkormányzat az AirLED (Local Economic Development in Airport Catchment Areas, magyarul: helyi gazdaságélénkítés a repülőterek vonzáskörzetében) megnevezésű közép-európai projekttel kívánt változtatni, melynek keretében kidolgozásra került a reptéri térség hosszú távú fejlesztési koncepciója.[2][11]
A ferihegyi repülőtér 1. terminál felvételi épülete műemléki épület, környezete műemléki környezet.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
- ↑ a b c d e Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc - Pestszentimre Önkormányzata
- ↑ A Ferihegyi puszta körül lesz az új budapesti polgári repülőtér, Pesti Napló 90. évfolyam 130. szám - 1939. június 10. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Budapest, május 15 — Repülőpóstával érkezett tudósítás, Délamerikai Magyarság 11. évfolyam 1588. szám - 1940. május 28. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
- ↑ Rév Pál: Adatok a MASZOVLET történetéhez, )II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123, A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 - 1979.
- ↑ Budapest Airport: A Repülőtér Rendje, IV. fejezet Légijárművek közlekedése a repülőtéren, bud.hu - 2019. május 15.
- ↑ Pályairány-előrejelzés, hungarocontrol.hu (hozzáférés: 2019. december 2.)
- ↑ GAT / General Aviation Terminal, bud.hu (hozzáférés: 2019. december 2.)
- ↑ Érkezzen rendezvénye a TERMINAL1-re!, bud.hu (hozzáférés: 2019. december 2.)
- ↑ Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc - Pestszentimre Önkormányzata: Helyi Esélyegyenlőségi Program 2016-2021, bp18.hu - 2016.
Források
[szerkesztés]- R. Lovas Gizella, az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa válaszol: Honnan ered a Ferihegy elnevezés?, Élet és Tudomány 26. évfolyam 34. szám - 1971. augusztus 20. (online: adtplus.arcanum.hu)
- Az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének tájékoztatója (86. old.), Nyelvünk és Kultúránk 32. szám - 1978. (online: adtplus.arcanum.hu)
- Volentics Gyula: A Mayerffy család tárgyi emlékei és szőlőművelésük Sződ környékén (78-100. old.), glu.elte.hu, Gödi Almanach 2006.
- ↑ Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc - Pestszentimre Önkormányzata: Településfejlesztési koncepció és Integrált Településfejlesztési Stratégia megalapozó munkarész / Helyzetfeltárás és -elemzés Archiválva 2020. augusztus 29-i dátummal a Wayback Machine-ben, a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 „Közép-Magyarországi Operatív Program – Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása” projekt keretében, bp18.hu - 2015. április
- Puzsár Imre: „Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, s nem tudja, hol” – volt itt a ferihegyi határ Ferihegy elhelyezkedése a korabeli térképek tükrében (7-11. old.), Rákosmenti Múzeumi Estek X. évfolyam 4. szám, erdosreneehaz.hu - 2015. december
További információk
[szerkesztés]- A Ferihegy 1-es terminálja pont úgy néz ki, mint régen, Femina.hu – 2019. május 15.
- Miért hegy a Ferihegy, ha lapos? És ki az a Feri?, Dívány.hu – 2019. november 27.