Euró
Euró (euro (latin ábécé) ευρώ (görög ábécé) евро (cirill ábécé)) | |
cent- és euróérmék | |
euróbankjegyek | |
ISO 4217 kód | EUR |
Devizajel | € |
Ország | Eurózóna (20) Ausztria Belgium Ciprus[1] Észtország Finnország Franciaország[2] Görögország Hollandia[3] Horvátország Írország Lettország Litvánia Luxemburg Málta Németország Olaszország[4] Portugália Spanyolország Szlovákia Szlovénia Eurózónán kívül, megállapodás alapján használja (4) Egyoldalúan használja (2) Bulgária Csehország Magyarország Lengyelország Románia Svédország |
Használat kezdete | 1999. január 1. (kereskedelmi), 2002. január 1. (fizikai pénzkibocsájtás) |
Infláció | |
Mértéke | 2,9% (2023. október) [6] |
Metódus | Harmonizált fogyasztói árindex (HICP) |
Árfolyam | |
Aktuális árfolyam | XE Currency Converter |
Hozzá rögzített | Az ERM-II-n belül Dán korona[5] Bolgár leva További,az euróhoz kötött valuták Afrikai valutaközösségi frank Comore-i frank Csendes-óceáni valutaközösségi frank Zöld-foki escudo São Tomé és Príncipe-i dobra Feröeri korona |
Váltópénz | |
cent | 1/100 helyenként eltérhet |
Érmék | |
Használatban | 1, 2, 5, 10, 20, 50 cent; 1, 2 € |
Bankjegyek | |
Használatban | 5, 10, 20, 50, 100, 200, 500€ |
Kibocsátó | |
Központi bank | Európai Központi Bank Weboldala |
A Wikimédia Commons tartalmaz Euró témájú médiaállományokat. |
Az euró[7] (devizakód: EUR, szimbólum: €) az Európai Unió hivatalos fizetőeszköze, valutája,[8] amelyet a 27 tagállam közül 20 ország és az Európai Unió intézményei közösen használnak, ők alkotják az eurózónát.
Az eurót az eurózónában jelenleg körülbelül 337 millió ember használja.[9] Az eurózónán kívül hat európai ország[10] fizetőeszköze: Andorra, Monaco, San Marino és a Vatikán enklávé törpeállamok szerződés alapján,[11] Koszovó és Montenegró nem hivatalosan vezette be. Szintén nem hivatalos fizetőeszköz a dél-afrikai Zimbabwében, amely 2009 óta nem rendelkezik önálló fizetőeszközzel, viszont az országban, több más pénznem mellett az euró is használatban van.
Bevezetése óta az euró a második legjelentősebb tartalékvaluta, valamint a második legnagyobb forgalmat lebonyolító pénznem az amerikai dollár mögött, emellett a világon a legnagyobb összértékben jelen levő valuta. Amennyiben az eurózónát egységes egészként kezeljük, a világ második legnagyobb gazdaságának számít.
A közös pénz nevéről az 1995-ös madridi csúcstalálkozón született döntés. Az eurót 1999. január 1-jén vezették be, mint elszámolási pénzt, 1:1 arányban felváltva az európai valutaegységet. Az euróérmék és az euróbankjegyek 2002. január 1-jén kerültek forgalomba.
Az EU-val kapcsolatos csatlakozási szerződés kimondja hogy az unióba belépő államnak előbb-utóbb csatlakoznia kell az euróövezethez, de Magyarország még 2024-ben sem tudja teljesíteni az euró bevezetésnek a feltételeit.[12]
Világszerte 175 millióan használnak az euróhoz kötött pénznemeket, ebből 150 millióan Afrikában.[mikor?]
Gazdasági jelentősége
[szerkesztés]Az euró az EU közös gazdasági és monetáris politikájának (Európai Gazdasági és Monetáris Unió) fő eszköze. Bevezetésének gazdaságpolitikai célja az egységes piac működésének javítása, a négy szabadság érvényesítése, azaz az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásának könnyebbé tétele. A bevezető tagállamok általános gazdasági fejlődésük egyik sarokkövének tekintik. A forgalom megkönnyítése, az árak összehasonlíthatóságának növelése, az átváltási költségek és az árfolyam-kockázatok megszüntetése révén elősegíti az EU belső piacának fejlődését. A különböző pénznemek eltűnésével alapja a tőkepiac integrációjának, s hatékonyan mérsékli az európai gazdaságokra ható külső inflációs nyomást.
A közös gazdasági és monetáris politika vezető intézménye az Európai Központi Bank (EKB) ennek elsődleges célja az árstabilitás biztosítása, azaz az infláció leszorítása, a fenntartható gazdasági növekedés támogatása, összességében az anticiklikus gazdaságpolitika.
Az eurózóna lakosainak száma 2007. január 1-jén 312,7 millió, és a világ GDP-jének (bruttó hazai termék) 22%-át képviseli, míg az Egyesült Államok 28%-ot.[13] Az eurót az amerikai dollár, az angol font sterling és a japán jen mellett a legújabb irányadó világvalutaként tartják számon.[14] 2006-ban az euró a világ tartalékvalutái között erős második helyen áll a dollár mögött. (A USD részesedése a világ tartalékaiban 65,7%, az euróé 25,2%, az angol fonté 4,2%, a japán jené 3,2%, a svájci franké 0,2%.)[15]
Az afrikai valutaközösségi frank, a bolgár leva, a bosnyák konvertibilis márka, a comore-i frank, a csendes-óceáni valutaközösségi frank és a Zöld-foki escudo fixen (állandó átváltási aránnyal) az euróhoz rögzített árfolyamúak. Ezek többsége korábban a francia frankhoz, a német márkához vagy a portugál escudóhoz kötötték árfolyamukat.
Árfolyama
[szerkesztés]A negatív csúcs eddig 2022 márciusában többször is kialakult, március 7-én 1 euróért 399 forintnál is többet kellett fizetni,[16] július 6-án pedig újabb történelmi mélypontot ért el 417,03-as árfolyammal.[17]
2022. szeptember 29-én kis híján 424 forintba került egy euró,[18] majd ezt is túlszárnyalva október 12-én 432 forintnál tetőzött.[19]
Az euró amerikai dollárhoz viszonyított árfolyama a 2002-es, készpénzként történt bevezetésekor 0,8 USD körül mozgott, 2006 során 1,3 USD körül stabilizálódott, majd a dollár romlása miatt 2008-ra közel 1,6 USD-ig emelkedett, de 2009-ben 1,4 USD-re esett vissza.
Az euró nyelvi vonatkozásai
[szerkesztés]Az új közös pénz nevéről a madridi csúcson (1995. december 15–16.) született megállapodás az akkori uniós tagok között; az euró ekkor kapta jelenlegi nevét. Így az EU-tizenötök rendelkeztek a közös pénz nevének írásmódjáról is, mely a döntés értelmében egyes szám, nem ragozott formában, minden tagállami nyelven egységesen euro, tekintet nélkül az egyes országok helyesírási különbségeire.
Az Európai Unió 2004-es bővítésekor csatlakozó új tagállamok az euró írásmódjára vonatkozó szabályokat az acquis communautaire, azaz az Európai Unió egész érvényes jogrendszere egészével együtt átvették.
A megkövetelt írásmód azonban több nyelvben is problémás, így a pénznem írásmódja körüli merev szabályokat többen is vitatták/vitatják, köztük Lettország, Litvánia, Málta, Magyarország és Szlovénia. (szlovénül: evro, litvánul: euras, lettül: eiro, magyarul: euró, máltaiul: ewro)
A jelenlegi gyakorlat szerint az euróérméken, euró-bankjegyeken és az az Európai Unió hivatalos jogi dokumentumaiban minden, latin betűs írásmóddal rendelkező hivatalos nyelven az euro változatot kell alkalmazni. Ez a szabály azonban természetesen nem kötelezi a szóban forgó nyelveket használó tagállamokat arra, hogy „belső használatra” is ezt a változatot alkalmazzák.
Az euró megjelölése az egyes nyelvekben eltérő kiejtéssel párosul:
- németül [ˈoɪ̯ʁo]
- angolul [ˈjuːɹəʊ]
- franciául [øˈʀo]
- hollandul [ˈøro]
- görögül [ɛvˈro]
- finnül [ˈɛuro]
- olaszul ['euro]
- spanyolul ['euɾo]
Az euró mint fizetőeszköz
[szerkesztés]Az euró a 2020-as éve elején 26 európai ország pénzneme: 20 európai uniós tagállam alkotja az eurózónát, 4 törpeállam megállapodás alapján használja, míg 2 ország egyoldalúan vezette be a közös pénzt.
Az euró bevezetésének időpontja
[szerkesztés]- 1999: Ausztria, Belgium, Hollandia, Finnország, Franciaország, Írország, Luxemburg, Monaco, Németország, Portugália, Olaszország, San Marino, Spanyolország és a Vatikán
- 2001: Görögország
- 2002: Koszovó és Montenegró (Nem EU-tagok)
- 2007: Szlovénia
- 2008: Málta és Ciprus
- 2009: Szlovákia
- 2011: Észtország
- 2014: Lettország és Andorra
- 2015: Litvánia
- 2023: Horvátország
Az Európai Unión belül (eurózóna)
[szerkesztés]Ausztria (korábbi pénzneme az osztrák schilling, ATS), Belgium (belga frank, BEF), Ciprus (ciprusi font, CYP), Észtország (észt korona, EEK), Finnország (finn márka, FIM), Franciaország (francia frank, FRF), Görögország (görög drachma, GRD), Hollandia (holland forint, NLG), Horvátország (horvát kuna, HRK), Írország (ír font, IEP), Lettország (lett lat, LVL), Litvánia (litván litas, LTL), Luxemburg (luxemburgi frank, LUF), Málta (máltai líra, MTL), Németország (német márka, DEM), Olaszország (olasz líra, ITL), Portugália (portugál escudo, PTE), Spanyolország (spanyol peseta, ESP), Szlovákia (szlovák korona, SKK) és Szlovénia (szlovén tolár, SIT) – az EU-27 azon 20 országaként, amelyek áttértek az euró használatára – együttesen alkotják az eurózónát, más néven európai valutauniót. Ezen országok jogosultak mind euróérmék, mind euróbankjegyek kibocsátására.
De jure (monetáris megállapodás szerint)
[szerkesztés]Az euró bevezetésével egyidejűleg az európai enklávé törpeállamok, Monaco (korábbi pénzneme a monacói és a francia frank, MCF/FRF), San Marino (San Marinó-i és olasz líra, SML/ITL) és Vatikán (vatikáni és olasz líra, VAL/ITL) hivatalos fizetőeszköze a közös pénz lett, melyet az Unióval kötött egyenkénti monetáris megállapodások keretében ismertek el sajátjukként.[20][21][22] Ezen országok és Francia-, ill. Olaszország között korábban hasonló szerződések voltak életben, a megállapodások ezen tradíciókat folytatják. Korlátozott mennyiségű euróérme verésére jogosultak.
Andorrának történelme folyamán 2012-ig soha nem volt hivatalos pénzneme. Az euró megjelenése előtt a francia frank (FRF) és a spanyol peseta (ESP) volt itt használatban, így ezek megszűnésével a hercegség pénzneme az euró lett. Ellentétben a másik három EU-n kívüli enklávé törpeállammal, San Marinóval, Monacóval és a Vatikánnal, Andorra nem kötött megállapodást az Unióval a saját mintás érmék kibocsátására a közös valuta bevezetésekor. 2003-ban Andorra kérvényezte a jogot a saját mintás érmék kiadására. A következő évben az Európai Tanács megkezdte a tárgyalásokat az országgal.[23] Az egyezményt végül 2011. június 30-án írták alá,[24] és 2012. április 1-jén lépett hatályba. Az egyezmény kimondja, hogy Andorra hivatalos pénzneme az euró. 2012 októberében az andorrai pénzügyminiszter, Jordi Cinca bejelentette, hogy az ország első saját euróérméi 2014. január 1-jén kerülnek forgalomba, ám erre végül csak az év végén került sor.
De facto (monetáris megállapodás nélkül)
[szerkesztés]Koszovó és Montenegró egyoldalúan (az Unióval való külön megállapodás nélkül) használja az eurót fizetőeszköznek, a megszűnt német márka (DEM) helyett. Zimbabwe 2009 óta nem rendelkezik önálló fizetőeszközzel, az országban több más pénznem mellett, az eurót is kötelesek elfogadni a kereskedők.
Egyéb
[szerkesztés]Észak-Korea külkereskedelmi célokra használja az eurót 2002 decembere óta, felváltva vele az amerikai dollárt (USD). Az ország nemzeti valutája, a von (KPW) nem konvertibilis, csak belföldön használatos.[25]
Irán 2007 decemberében jelentette be, hogy ezentúl USA-dollár helyett eurót és jent kér a kőolajáért.[26]
2009 októberében a legnagyobb közel-keleti termelők, valamint Kína, Oroszország, Japán és Franciaország pénzügyi vezetői arról egyeztettek, hogy a dollárt egy valutakosárral váltanák fel a nyersolaj-kereskedelem elszámolásában. E kosár a japán jent, a kínai jüant, az eurót és az aranyat, valamint Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) arab exportőreinek - Szaúd-Arábia, Abu Dzabi, Kuvait, Katar - még csak tervezett közös pénznemét tartalmazná.[27][28]
Az euró története
[szerkesztés]Előzmények
[szerkesztés]1971-ben – az Egyesült Államok aranykészleteinek zárolásával – összeomlott a Bretton Woods-i monetáris együttműködés, amely a második világháború vége óta szabályozta a csatlakozott nyugati valuták árfolyammozgásait, így köztük a Közös Piac akkori hat tagállamáét is. A következő évben – hogy a szélsőséges árfolyamingadozásokat elkerülhessék – a hat állam nemzeti valutáik árfolyamát egymáshoz rögzítette, létrehozva ezzel az úgynevezett európai valutakígyót. A kölcsönös egymáshoz rendeléseket 1979-ben az Európai monetáris rendszer keretében bevezetett ERM (Exchange Rate Mechanism) valutaátváltási rendszerrel váltották ki. A szabályozás új alapjaként az ugyanebben az évben létrehozott ECU szolgált, mint úgynevezett kosárvaluta, amelynek értékét az ERM-hez csatlakozott országok valutái értékének súlyozott átlagaként adták meg. Az egyes pénznemek értékét az ECU értékéhez rögzítették, meghagyva egy sávot, amin belül a csatlakozott valuta értéke ingadozhatott. Az ECU az EGK belső elszámolási egysége lett, de sohasem jelent meg pénzként. Az időközben kibővült közösség az Egységes Európai Okmány (1986) keretében a belső piac továbbfejlesztése mellett foglalt állást.[29]
Közvetlen előzmények
[szerkesztés]Rögzített euróátváltási árfolyamok | |||
---|---|---|---|
Pénznem | Kód | 1 € | Lezárva |
belga frank | BEF | 40,3399 | 1998. december 31. |
finn márka | FIM | 5,94573 | 1998. december 31. |
francia frank | FRF | 6,55957 | 1998. december 31. |
holland forint | NLG | 2,20371 | 1998. december 31. |
ír font | IEP | 0,787564 | 1998. december 31. |
luxemburgi frank | LUF | 40,3399 | 1998. december 31. |
német márka | DEM | 1,95583 | 1998. december 31. |
olasz líra | ITL | 1,936.27 | 1998. december 31. |
osztrák schilling | ATS | 13,7603 | 1998. december 31. |
portugál escudo | PTE | 200,482 | 1998. december 31. |
spanyol peseta | ESP | 166,386 | 1998. december 31. |
görög drachma | GRD | 340,750 | 2000. június 19. |
szlovén tolár | SIT | 239,640 | 2006. július 11. |
ciprusi font | CYP | 0,585274 | 2007. július 10. |
máltai líra | MTL | 0,429300 | 2007. július 10. |
szlovák korona | SKK | 30,1260 | 2008. július 8. |
észt korona | EEK | 15,6466 | 2010. július 13. |
lett lat | LVL | 0,702804 | 2013. július 9. |
litván litas | LTL | 3,4528 | 2014. július 23. |
horvát kuna | HRK | 7.5345 | 2022. július 12. |
1992-ben a közös pénz bevezetéséről szóló első rendelkezések a maastrichti szerződésben (hivatalos nevén Szerződés az Európai Unióról) kaptak helyet. A tagállamok ebben rendelkeztek egy monetáris unió, azaz a közös valuta létrehozásáról (lásd: Európai Gazdasági és Monetáris Unió); a bevezetés céldátumát 1999-ben jelölik meg. A közös pénz stabilitása érdekében szigorú konvergenciafeltételeket állapítottak meg, melyek szerint:
- az infláció legfeljebb 1,5%-kal lehet magasabb a három legalacsonyabb rátával rendelkező tagállam átlagánál;
- a hosszú lejáratú államkötvények kamatlába nem haladhatja meg 2 százalékponttal többel a három legalacsonyabb kamatlábbal rendelkező tagállamét;
- az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át;
- az államadósság nem lehet több, mint a GDP 60%-a.[30]
Megállapodás született arról, hogy a feltételeket a bevezetést megelőző legalább két évben teljesíteni kell.
1995-ben az Európai Tanács madridi értekezletén döntés született a közös pénz nevéről és a felelősségi körök kiosztásáról, továbbá céldátumot jelöltek ki a készpénzes forma bevezetésére (december 15–16.). 1996-ban az Európai Bizottság kijelölte a végleges eurószimbólumot (december 12.). 1998-ban véglegesedett azon országok névsora, amelyek bevezetik az eurót. 1999-ben – egyelőre számlapénzként; rendelkeztek a készpénzes forma bevezetésének, illetve a nemzeti valuták kivonásának céldátumairól (május 3.).[31][32] Véglegesítették az euróérmék technikai paramétereit (május 3.).[33] Megállapodás született Dánia és Görögország belépéséről az ERM II rendszerbe (szeptember 26.).[34] Végleges átváltási arányszámokat állapítottak meg a bevezető 11 ország nemzeti valutái és az euró között (december 31.).[35]
A létező euró
[szerkesztés]1999-ben az ECU-t felváltotta az euró; Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország számlapénzként bevezette a közös valutát; Dánia és Görögország az ERM-II keretében az euróhoz rögzítették valutáik árfolyamát (január 1.). Megkezdődött az euróérmék verése és a bankjegyek nyomtatása. Egy év múlva döntés született arról, hogy Görögország is bevezetheti az eurót, egyben véglegesedett a görög drachma és az euró közötti átváltási arány (június 19.).[36] Dániában ügydöntő népszavazást tartottak az euró bevezetéséről, a többség (53,1%) elutasította a közös valutát (szeptember 28.).[37]
2001. január 1-jén Görögország számlapénzként bevezette az eurót. 2002-ben készpénz formájában is forgalomba került az euró, a közös és a helyi valuták átmenetileg együtt voltak forgalomban (január 1.). A korábbi nemzeti valutákkal július 1-jétől már nem lehetett a 11 tagállamban fizetni, így befejeződött az átmeneti időszak és kizárólagos fizetőeszközzé vált az euró.[38]
2003. szeptember 14-én az euró bevezetéséről tartott ügydöntő svédországi népszavazáson a többség (55,9%) az euró ellen szavazott.[39] 2004. június 28-án Észtország, Litvánia és Szlovénia csatlakozott az ERM-II rendszerhez.
2005. november 28-án Ciprus, Lettország és Málta csatlakozott az ERM-II rendszerhez (május 2.). 2006. július 11-én véglegesedett az euró és a szlovén tolár átváltási arányszáma, ezzel jóvá lett hagyva, hogy 2007. január 1-jén Szlovénia is bevezesse az eurót
Szintén 2007-ben, július 10-én Ciprus és Málta az euróövezetbe való belépését elfogadta az Európai Bizottság. 2008. január 1-jén e két szigetország is bevezette az eurót. Ez év július 8-án Szlovákia eurózónába belépését is elfogadta az Európai Bizottság, így 2009. január 1-jén Szlovákia is bevezethette az eurót. Ezek után a balti országok következtek: 2010. július 13-án Észtország, 2013. július 9-én Lettország, 2014. július 23-án pedig Litvánia belépési szándékát is jóváhagyta a Bizottság, így 2011, 2014 és 2015 újévén ezek az országok is bevezették a közös valutát. 2022. június 1-jén az Európai Bizottság jóváhagyta Horvátország csatlakozását az euróövezetbe, így az ország 2023. január 1-én csatlakozott az eurózónához.[40]
A jövő
[szerkesztés]Az azóta már ki is lépett Egyesült Királyság és Dánia a maastrichti szerződésben kimaradási jogot (opt-out) harcolt ki a maga számára az euró bevezetése alól.[41]
Az összes többi tagállam számára kötelező az euró bevezetése, amennyiben teljesítik annak feltételeit. Svédország szándékosan nem teljesíti a csatlakozás egyik formális feltételét annak érdekében, hogy ne legyen kötelezhető a csatlakozásra, mivel a lakosság népszavazáson ez ellen foglalt állást.
Lengyelország, Csehország és Románia nem sürgeti a belépést az eurózónába.
Bulgária 2020-ban jelentette be, hogy szeretnének csatlakozni az eurózónához.[42] Az ország 2020-ban belépett az ERM2-be. Az euró bevezetése 2025-ben várható.[43]
A magyar helyzet
[szerkesztés]Magyarország egyelőre (2021) nem teljesíti az euró bevezetésének maastrichti kritériumait,[44] és a Fidesz vezette kormányzat részéről szándék sincs a közös valuta bevezetésére.[45]
A görög válság
[szerkesztés]Az euró működése a Robert Mundell Nobel-díjas közgazdász által kidolgozott optimális valutaövezetek elméletén alapul. Eszerint azonban csak közel hasonló makrogazdasági (konjunkturális és gazdaságpolitikai) pályán lévő országok vezethetnek be közös valutát, márpedig az EU-ban legalább négyféle eltérő pályájú országcsoport van. Az eredeti elképzelés szerint az euró bevezetése közelíteni fogja egymáshoz ezeket a pályákat, azonban épp fordítva történt: az eurózónába politikai okokból felvett különféle gazdasági teljesítményű országok bajba sodorták az eurót.[46] A 2008–ban kirobbant gazdasági világválság miatt a gyengébb gazdaságú és jobban eladósodott tagországok hitelválságba kerültek. A lazább költségvetési politikájú országok (Görögország, Spanyolország, Olaszország) a kialakult rendszerben nem háríthatják át a terheket a fegyelmezettebb országokra, de az övezetből sem tudnak kilépni. Mivel az EKB Németország elvárása miatt elsősorban az árstabilitásra ügyel (Bundesbank-hagyományok), így nem bocsáthat ki eurókötvényeket, nem oszthatja meg az egyes országok költségvetési terheit a zóna tagjai között és nem válhat a bajba került országok végső finanszírozójává. Az euró iránti nemzetközi bizalom megrendült, vesztett értékéből.
A fenntarthatatlan helyzetből vagy a valutaövezet szétesése, vagy a költségvetési unió létrehozása (közös európai pénzügyminisztérium, a tagállami költségvetések központi összehangolása) következik.[47] Több gazdasági szakértő tovább ment, és szerintük Európának politikailag is egyesülni kellene az Európai Egyesült Államokban.
Felmerült, hogy az euró válsága miatt (és a bajban lévő országoknak nyújtott jelentős támogatás elkerülésére) Németország elhagyná az eurózónát, és visszatérne a márkához, de ez több német közgazdász szerint gazdasági katasztrófához vezetne Németországban az export drasztikus visszaesése miatt.[48]
Fenntartások az euró bevezetésével kapcsolatban
[szerkesztés]Az euróval szembeni fenntartások az EU-val szemben általában megfogalmazott ellenérvek és érzések, az euroszkepticizmus jelentős részét alkotják.
Az euró bevezetésének általános sikere mellett időnként és helyenként jelentős negatív reakciókat is kiváltott a közvéleményben és szakmai, közgazdász-körökben egyaránt. Ezek az állásfoglalások sokféle tőről fakadtak. A külső ellenvélemények jelentősége volt a kisebb. Néhány – főleg amerikai – közgazdász úgy vélekedett, hogy az euró évek alatt össze fog omlani. A hivatalos amerikai kormányzati álláspont azonban üdvözölte a lépést, tekintet nélkül arra, hogy az euró már középtávon is jelentős konkurense a dollárnak, mint nemzetközi tartalék-valuta és globális elszámoló eszköz.[49]
Az EU-n belüli ellenvélemények is több csoportra oszthatók. Az ellenérzések első és legjelentősebb kiváltó oka a maastrichti kritériumok bevezetése (és az ezzel járó gazdasági megszigorítások) miatti elégedetlenség, a hatalmon lévő kormányok népszerűség-vesztése emiatt, ami különösen Franciaországban volt jelentős. A másik igen elterjedt ellenérzés a nemzeti büszkeség csorbulásából, a saját pénz iránti nosztalgiából fakadt, például Németországban, Hollandiában.[50] Ezekben a gazdaságilag jól teljesítő államokban a saját valuta a nemzeti büszkeség és a gazdasági biztonságérzet fontos eleme volt, amelynek elvesztése aggodalmakat keltett. Ugyanez a tényező az azóta kilépett Nagy-Britanniában eleve lehetetlenné tette az euró bevezetését, a hasonlóan különutas Dániával együtt. Svédországban is hasonló vélemények kerültek többségbe a közvéleményben, de a kormányzat bízott abban, hogy idővel meg tudja győzni a lakosságot az euró hasznáról, ezért aláírta a szerződést. A 2003-as népszavazás azonban negatív eredménnyel zárult.
Az újonnan csatlakozó országokat illetően eleve volt egy olyan álláspont a régi tagállamok szakmai köreiben, hogy korai csatlakozásuk az eurózónához káros lehet a közös valuta szilárdságára, ezért annak jelentős várakozási idővel történő bevezetését szorgalmazták. A csatlakozó országokban a szakma többsége mindenütt a mellett foglalt állást, hogy a mielőbbi bevezetés segíti felzárkózásukat. Jelentős ellenvélemények is megfogalmazódtak azonban, amelyek legfőbb szakmai érve az volt, hogy a korai lemondás a saját valuta árfolyamának önálló szabályozásáról egy olyan fontos eszközt vesz ki az országok kezéből, amelyre szükségük lehet a felzárkózás időszakában. Ehhez csatlakozik természetesen az újonnan csatlakozó országok egy részében is a maastrichti kritériumok alkalmazásával járó gazdasági szigortól való félelem, illetve saját valutához is kapcsolódó nemzeti érzés.
Az euróhoz kötött pénznemek
[szerkesztés]Számos állam pénzneme az euróhoz van kötve. Ezek a következők:
Európa
- Albánia (albán lek, ALL)
- Bosznia-Hercegovina ( Bosnyák konvertibilis márka , BAM)
- Bulgária ( bolgár leva , BGN)
- Dánia ( dán korona , DKK)
- Észak-Macedónia ( macedón dénár , MKD)
- Moldova ( moldovai lej , MDL )
- Románia ( román lej , RON)
- Szerbia ( szerb dinár , RSD)
Óceánia
- Francia Polinézia ( CFP frank , XPF)
- Új-Kaledónia (CFP frank)
- Wallis és Futuna (CFP frank)
Afrika
- Burundi ( burundi frank , BIF)
- Benin ( nyugat-afrikai CFA frank , XOF)
- Burkina Faso (nyugat-afrikai CFA-frank)
- Bissau-Guinea (nyugat-afrikai CFA-frank)
- Comore-szigetek ( Comore-szigeteki frank , KMF)
- Csád (közép-afrikai CFA frank)
- Dzsibuti ( Dzsibuti frank , DJF)
- Elefántcsontpart (nyugat-afrikai CFA-frank)
- Egyenlítői-Guinea (közép-afrikai CFA frank)
- Gambia ( gambiai dalasi , GMD)
- Guinea ( guineai frank , GNF)
- Kamerun ( közép-afrikai CFA frank , XAF)
- Közép-afrikai Köztársaság (Central African CFA frank)
- Gabon (közép-afrikai CFA frank)
- Ruanda ( ruandai frank , RWF)
- Nyugat-Szahara ( Sahrawi peseta )
- São Tomé és Príncipe ( São Tomé és Príncipe kettős , STN)
- Sierra Leone ( Sierra Leonean Leone , SLE)
- Mali (nyugat-afrikai CFA frank)
- Niger (nyugat-afrikai CFA frank)
- Szenegál (nyugat-afrikai CFA frank)
- Togo (nyugat-afrikai CFA frank)
- Zöld-foki Köztársaság ( zöld-foki escudo , CVE)
Az euró karakterisztikája és megjelenési formái
[szerkesztés]Az eurószimbólum
[szerkesztés]Az eurószimbólum, más nevén az eurójel az euró devizajele. A hivatalos értelmezés szerint a jel alapja a görög epszilon karakter, utalva az európai civilizáció gyökereire, illetve földrészünk nevének első betűjére. A jelben levő két párhuzamos vonal az egyenlőség jele, azt a reményt hivatott kifejezni, miszerint az euró stabil, értékálló fizetőeszköz lesz.[51][52] Mostani formájában 1996. december 12-e óta hivatalos, az Európai Bizottság ekkor hirdette ki az eurószimbólum tervezésére kiírt pályázat győztesét, egy négy névtelen tervezőből álló csapatot. Megjegyzendő, hogy a jelben Arthur Eisenmenger, az Európai Bizottság nyugalmazott grafikusa saját munkáját véli felfedezni; állítása szerint a jel eredetileg Európa szimbólumáként látott napvilágot 1974-ben.[53]
Az eurószimbólum összegek leírásakor való használatában vegyes gyakorlat alakult ki; az egyes országokban az € egyszerűen átvette a korábbi nemzeti valuta jelzésének helyét. Így előfordul, hogy a jelet az összeg előtt (€3,50), az összeg után (3,50 €) és az is, hogy az euró- és a centértékek között (3€50) helyezik el.[54]
Pénzérmék és bankjegyek
[szerkesztés]Mind az érmék, mind a bankjegyek az euró kézzel fogható megjelenési formái, gyártásuk 1998-ban kezdődött, közforgalomba először 2002-ben kerültek. Euróérméket az eurózóna tagállamai, továbbá Andorra, Monaco, San Marino és a Vatikán bocsátanak ki; euróövezeti szinten minden pénzérmékkel kapcsolatos kérdést az Európai Bizottság koordinál. Euró-bankjegyek kibocsátására az EKB és a 15 eurózónabeli állam jogosult, a gyakorlatban viszont az EKB nem él kibocsátási jogával. Az eurót bevezető területeken minden címlet, előállítási helyétől függetlenül, egységesen törvényes fizetőeszköz.
Amíg a bankjegyek minden nyomdából azonos kivitelezésben kerülnek ki (méretük, színük, anyaguk, nyomásuk címletenként megegyezik), addig az érmék hátoldalán az előállító ország által önállóan választott (nemzeti) motívumai jelennek meg; ennek megfelelően beszélhetünk egységes írás-, illetve nemzeti fejoldalról. Mivel a fejoldal kialakítása országonként eltérő, 2007 elején 144 különböző érme van forgalomban (16 ország 19 érmesorozata), nem számítva az emlékérméket, amelyek különleges nyomattal készített kéteurósok. Bankjegyekből jelenleg 7 címlet van forgalomban (500, 200, 100, 50, 20, 10 és 5 eurós).
2008-ban a világ harmadik legszebb valutája lett.[55]
2013-ban bemutatták az új Európé-sorozat első bankjegyét, az 5 eurós címletet, majd 2014. január elején az új 10 eurós címletet is, amely szeptember 23-tól került nagy mennyiségben a bankokhoz.[56] 2015 februárjában mutatták be az új 20€ címletet, amely 2015. november 25-től kerül forgalomba. 2017. április 4-én a sorozat 50€ címlete, míg 2019. május 28-án az új 100 és 200 eurós is forgalomba került. 2019-ben beszüntették az 500-as címlet nyomtatását arra hivatkozva, hogy a világ egyik legértékesebb bankjegyeként illegális tranzakciókban is felhasználták, ezzel a 200-as lett a legnagyobb címlet, de az 500-as ezután is forgalomban maradt.[57]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kivéve Észak-Ciprust, amely a török lírát használja. A szigeten található Akrotíri és Dekélia brit támaszpontokon is az euró a fizetőeszköz.
- ↑ Beleértve Franciaország tengerentúli megyéit, a Clipperton-szigetet, a francia déli és antarktiszi területeket, Mayotte-ot és Saint-Pierre és Miquelont.
- ↑ Az Európai Uniónak és az eurózónának csak az ország európai része a tagja, az ország további területein más fizetőeszközöket használnak.
- ↑ Campione d’Italia olasz enklávé a svájci frankot használja.
- ↑ Dánia 1973-ban csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozási tárgyaláson kötött megállapodás szerint nem köteles bevezetni eurót.
- ↑ https://www.ecb.europa.eu/stats/html/index.hu.html
- ↑ Hivatalos írásmódja nem tisztázott, egy 1998-as EU-rendelet szerint latin betűs írásban rövid o-val írandó, ami ütközik a magyar nyelv szabályaival. Bővebben: Eurónak vagy euronak írjuk majd a közös pénzt? (Index.hu, 2004. október 13.), Euro-euró vitát robbantottak ki a magyar EP-képviselők (Index.hu, 2006. december 19.)
- ↑ A lisszaboni szerződés szerint. Ez nem érinti az eurót nem használó országok jogi helyzetét.
- ↑ Total population At 1 January (angol nyelven). Eurostat, 2011. (Hozzáférés: 2011. július 13.)
- ↑ Koszovó jogi helyzete vitatott, az EU tagállamainak nagyobb része önálló országként ismerte el.
- ↑ Monetáris kapcsolatokra vonatkozó megállapodások (Monaco, San Marino, Vatikán és Andorra) – Europa.eu, (több nyelven)
- ↑ Gyula, Szabó: Viszlát, forint? Elárulta Brüsszel, hogy mikor vezethetjük be az eurót (magyar nyelven). index.hu, 2024. június 26. (Hozzáférés: 2024. június 27.)
- ↑ La politique monétaire de la zone euro et la Banque centrale européenne © Fondation Robert Schuman – Questions d'Europe n°51[halott link]
- ↑ EKB-honlap: Eugenio Domingo Solans (az EKB igazgatótanácsának tagja) beszéde, Mexikó, 1999. március 10.
- ↑ HVG 2007. április 7. az IMF nyomán
- ↑ Itt az újabb történelmi mélypont a forintnál
- ↑ Páratlan tempóban gyengül a forint, a 417-es szint közeléből fordult az árfolyam
- ↑ Kicsit visszajött a forint, 430 alatt a dollár
- ↑ Itt az újabb történelmi mélypont: ma sem állt meg a forint zuhanása
- ↑ Monetáris megállapodás az Európai Közösség nevében a Francia Köztársaság kormánya és Ő Főméltósága a Monacói Herceg kormánya között (angol)
- ↑ Monetáris megállapodás az Európai Közösség nevében az Olasz Köztársaság és San Marino Köztársaság között (angol)
- ↑ Monetáris megállapodás az Európai Közösség nevében az Olasz Köztársaság és Vatikánváros Állam, és nevében az Apostoli Szentszék között (angol)
- ↑ A Tanács 2004/548/EK határozata (2004. május 11.) a Közösségnek az Andorrai Hercegséggel fenntartott monetáris kapcsolatokra vonatkozó megállapodáshoz fűzött álláspontjáról
- ↑ Monetáris megállapodás az Európai Unió és az Andorrai Hercegség között
- ↑ BBC: North Korea embraces the euro (2002. december 1.)
- ↑ Irán száműzte a dollárt; az fn.hu cikke. 2007. december 10; Elérés: 2008. január 1.
- ↑ Titkos "összeesküvés" a dollár ellen. [2009. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 7.)
- ↑ Leváltaná a dollárt Oroszország és Kína
- ↑ Az Egységes Európai Okmány rövid összefoglalása (angol)
- ↑ Fenyővári Zsolt: Teljesíthető-e az inflációra vonatkozó maastrichti konvergencia-kritérium?[halott link]
- ↑ A Tanács 98/317/EK határozata (1998. május 3.) a Szerződés 109j. cikkének (4) bekezdése szerinti fellépésről (angol)
- ↑ A Tanács 974/98/EK rendelete (1998. május 3.) az euro bevezetéséről
- ↑ A Tanács 975/98/EK rendelete (1998. május 3.) a forgalomba hozatalra szánt euróérmék címleteiről és technikai jellemzőiről
- ↑ Dán Nemzeti Bank: Dánia részvételéről az ERM-II-ben Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (angol)
- ↑ A Tanács 2866/98/EK rendelete (1998. december 31.) az euro és az eurót elfogadó tagállamok pénznemei közötti átváltási arányszámokról (angol)
- ↑ A Tanács 1478/2000/EK rendelete (2000. június 19) az euro és az eurót elfogadó tagállamok pénznemei közötti átváltási arányszámokról szóló 2866/98/EK tanácsi rendelet módosításáról (angol)
- ↑ Index: Dánia nem kér az euróból (2000. szeptember 28.)
- ↑ Sághi Márta: Nemzetközi gazdaságtan - Elmélet és gazdaságpolitika - Az euró és az eurózóna gazdaságpolitikája. Panem Könyvkiadó alapján tankonyvtar.hu. (Hozzáférés: 2017. július 1.)
- ↑ Svéd Választási Iroda: a 2003-as népszavazás eredményei Archiválva 2008. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (angol)
- ↑ Kroatien darf den Euro einführen
- ↑ Nagy-Britanniának nem kell az euró. [2008. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 14.)
- ↑ https://www.portfolio.hu/deviza/20200701/ujra-divatba-jon-az-euro-ket-orszag-csatlakozhat-az-ovezethez-439370
- ↑ Bulgária nem 2024, hanem 2025 elején vezetné be az eurót
- ↑ Meddig akar még várni Közép-Európa az euróbevezetéssel? Végre színt vallott az összes jegybank (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2021. november 5.)
- ↑ Az uniós forrásoktól is függhet a magyar euró bevezetése (magyar nyelven). Infostart.hu. (Hozzáférés: 2019. január 14.)
- ↑ Delors: a kezdetektől hibás vállalkozás volt az euró – Bumm.sk, 2011. december 4.
- ↑ USE nélkül megszűnhet az euró. [2010. április 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 3.)
- ↑ Így tegyük tönkre végképp Európát (Portfolio.hu/Index.hu, 2011. augusztus 14.)
- ↑ http://www.epa.oszk.hu/00800/00804/00002/55097.html Amerika üdvözli az eurót
- ↑ http://www.epa.oszk.hu/00800/00804/00196/34867.html németek szerint csorbul a függetlenségük az euró miatt
- ↑ EKB: the EURO. OUR money c. tájékoztató füzet (angol); lásd a harmadik oldalt
- ↑ Dr. Turján Anikó: Tizenkét állam közös pénze: az euró Archiválva 2007. október 17-i dátummal a Wayback Machine-ben; lásd az Eurójel című keretes írást
- ↑ Guardian: Inventor who coined euro sign fights for recognition Archiválva 2007. december 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (2001. december 23.)
- ↑ Evertype.com: Formatting the euro sign
- ↑ a világ harmadik legszebb. [2008. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 13.)
- ↑ Tech Ilyen lesz az új 10 eurós
- ↑ Bejelentették: nincs több 500 eurós[halott link] Portfolio, 2019. április 26.
További információk
[szerkesztés]- Magyar Péter: Az Európai Unió története (Változó Világ 30., Budapest, 2002)
- Hetényi Géza, Hünlich Csilla, Mocsáry Péter: Az Európai Unió pénzügyi rendszere (Változó Világ 35., Budapest, 2003)
- Kelemen László: Az Európai Unió forgalmiadó-rendszere (Változó Világ 62., Budapest, 2006)
- Farkasházy Attila: Az Euro készpénzként történő bevezetése (Diplomadolgozat)