Diana Vickers
Diana Vickers | |
Diana Birminghamban. | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Diana Vickers |
Született | 1991. július 30. (33 éves) Blackburn, Lancashire, Anglia |
Élettárs | George Craig (2011–2023) |
Iskolái |
|
Pályafutás | |
Műfajok | Pop, indie pop |
Aktív évek | 2008 - napjainkig |
Híres dal | Once |
Kapcsolódó előadó(k) | Enrique Iglesias, Jennifer Lopez |
Hangszer | |
Tevékenység | |
Kiadók | RCA (2009–2011) |
Diana Vickers weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Diana Vickers témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Diana Vickers (Blackburn, 1991. július 30. –) brit énekesnő, dalszerző és divattervező, aki a The X Factor ötödik évada után vált ismertté 2008-ban. 2009 januárjában kötött lemezszerződést az RCA Records kiadóval, majd 2009 márciusáig versenytársaival koncertezett. Ezt befejezve kezdett el dolgozni debütáló albumán, mely a Songs from the Tainted Cherry Tree címet kapta. A munkálatok 2009 szeptemberében értek véget.
2009 októberétől 2010 januárjáig Vickers szerepet játszott a The Rise and Fall of Little Voice feldolgozásában, melyért később díjat is kapott. Debütáló kislemeze, a Once elérte a brit kislemezlista első helyét. 2010. április 19-én jelent meg, és közel 210 000 példány kelt el belőle az Egyesült Királyságban. Első albuma 2010. május 3-án jelent meg, a brit albumlista első helyét, az ír lista hetedik helyezését érte el, mi több, az European Top 100 Albums lista 4. helyére került, és Arany minősítést kapott..[1] A szigetországban több, mint 200 000 példányban kelt el a lemez.
Második kislemeze, a The Boy Who Murdered Love a brit kislemezlista 36. helyéig jutott el. Ezt harmadik dala, a My Wicked Heart követte, mely 2010. október 17-én jelent meg digitálisan. A britek listáján a 13. helyet érte el. Vickers 2010. október 17-én a The X Factor fellépője volt.
Vickers ez idő alatt félmillió felvételt adott el. Jelenleg második albumára ír dalokat, mely várhatóan 2012-ben jelenik majd meg.[2] Első divatkollekcióját 2011 májusában mutatta be, a Dee V elnevezést kapta.[3]
2011. június 30-án jelentette be Tumblr blogján keresztül, hogy az RCA lemezkiadóval szerződést bontott közös megegyezés alapján.[4] 2011. július 28-án Vickers Ustreamen keresztül bejelentette, hogy várhatóan 2011 végén kiad egy letölthető középlemezt, mely új albumához lenne egy ízelítő.[5] 2011. szeptember 5-én Vickers menedzsere, Annecka Griffiths említette, hogy Dianának még mindig szerződése, és az új lemezhez is szükséges egy kiadó.[6] 2011 decemberében Diana két promóciós kislemezt adott ki (Music to Make the Boys Cry, Kiss Of a Bullet), melyeket egy turné, új kislemez és album követ majd 2012-ben.
Gyermekkora
[szerkesztés]Vickers Blackburnben született, Angliában, majd Huncoatban nőtt fel.[7] 16 éves korában tanulmányai folytatását, majd drámaiskolában akart részt venni, vagy Thaiföldre utazni.[8] Vickers 11 éves kora óta énekel,[9] közben énekórákat vett, és helyi versenyeken jelent meg.[10]
Karrierje
[szerkesztés]2008–09: The X Factor, lemezszerződés
[szerkesztés]2008-ban Vickers jelentkezett a The X Factor ötödik évadába, ahol a The Blower's Daughter című dalt énekelte el. Damien Ricet és Louis Walshet kissé a hippikre emlékeztette Diana.[11] Az énekesnő bejutott az élő show-ba is, Cheryl Cole mentoráltjaként, Alexandra Burke és Laura White mellett.
Vickers előadásai többnyire szokatlanok voltak, a közönség véleményét is megosztották. Simon Cowell Marmitehez hasonlította, szerinte az emberek ugyanúgy szeretik vagy utálják stílusát, majd hozzátette, ő szereti.[12]
Az első élő adásban Vickers a U2 With or Without You című dalát énekelte el. Később Michael Jackson Man in the Mirror című felvételét is feldolgozta, mely talán egyik legsikeresebb előadása lett. Az ezt követő héten Charlie Chaplin Smile című számával lépett fel, melyet a mentorok ismét dicsértek.
Az ötödik héten Vickers gégehurut miatt nem jelenhetett meg.[13] Eredetileg Mariah Carey Always Be My Baby című dalt akarta előadni, viszont néhány órával a show kezdete előtt orvosa javasolta, hogy ne jelenlen meg a műsorban, hiszen komolyabb károsodást okozhat.
A hatodik héten Vickers a Coldplay Yellow című dalával tért vissza, viszont a mentoroktól negatív kritikákat kapott: Dannii Minogue szerint a dalválasztás nem volt megfelelő, Cowell szerint Diana még mindig nem volt elég jó, hogy előadhassa. A következő adásban a Take That Patience című dalával jelent meg. A műsorban Gary Barlow lemezszerződést ajánlott Vickersnek, amennyiben Diana nem nyerne, viszont Cowell erre így reagált: „Nem fogadjuk el Gary Barlow kedves ajánlatát. Leona Lewis is jól járt, köszönjük, Gary.”
A kilencedik héten Avril Lavigne Girlfriend című dalát dolgozta fel első dalként. A második dala Dido White Flag című száma lett, de az énekesnőnek negyedik helyezéssel távoznia kellett a versenyből.[9][14] A tehetségkutató után nyolc résztvevővel indult el turnézni, 2009 februárjától márciusáig.
Később bejelentették, hogy Vickers is kapott egy lemezszerződést a Syconál, a JLS és Eoghan Quigg mellett, később viszont ez nem valósult meg.[15] Helyette az RCA kiadót választotta.[16] Elkezdett dolgozni első albumán, a Songs from the Tainted Cherry Treen 2009 januárjában,[17] viszont hozzátette, nem siet vele. Olyan előadókkal és producerekkel dolgozott, mint Cathy Dennis, Eg White, Nerina Pallot, Ellie Goulding, Cass Lowe, Guy Sigsworth, Chris Braide, Savan Kotecha, Starsmith, Alexis Strum,[18] Patrick Wolf és Dev Hynes.[19]
2009–10: Songs from the Tainted Cherry Tree
[szerkesztés]Vickers első kislemezét – mely a Once címet kapta – Cathy Dennis és Eg White írta, producere Mike Spencer volt. 2010. április 19-én jelent meg az Egyesült Királyságban,[20] videóklipje a Channel 4 műsorán debütált.[21][22] 2010 április 22-én az énekesnő a dal egy akusztikus változatát adta elő, a Snow Patrol Just Say Yes című dalának feldolgozása mellett. Április 25-én a kislemez elérte a brit kislemezlista első helyét, mintegy 70 000 eladott példánnyal egy hét alatt.[23] 2010 márciusában Vickers Songs from the Tainted Cherry Tree Tour turnéja kezdődött el.[24]
2010. április 15-én bejelentették Diana második kislemezének címét.[25] A The Boy Who Murdered Love szerzője és producere Chris Braide volt.[26] A videót ugyanebben a hónapban forgatták Londonban.[27] Diana turnéjának második szakaszát 2010 májusában kezdte meg, hogy promotálhassa albumát, mely május 9 -én jelent meg, és a brit albumlista legelső helyéig jutott el.[28]
2010 május 23-án az énekesnő a The Boy Who Murdered Love című dalát, és Biffy Clyro Many of Horror című felvételét adta elő a Radio 1's Big Weekend című rendezvényen. Vickers 2010. július 18-án adta ki második kislemezét, mely a brit kislemezlista 36. helyezését érte el.[29] Vickers Once, The Boy Who Murdered Love, N.U.M.B és Notice című dalait adta elő az MTVnek. 2010. július 28-án megjelent az iTunes oldalán egy EP, mely az énekesnő iTunes Fesztiválon előadott dalait tartalmazza.
Vickers rengeteg fesztiválon lépett fel 2010 nyarán, többek között a V Festival, T4 on the Beach, Oxygen Festival nevezetű rendezvényeken.[30][31][32]
2010. augusztus 31-én Ustreamen keresztül jelentette be, hogy a harmadik kislemeze My Wicked Heart, melyet Vickers, Dee Adams és James Earp írt, producerei is ők voltak. 2010. szeptember 12-én debütált angol rádiók műsoraiban. Október 17-én jelent meg digitális letöltés formájában.
Diana egy interjúban beismerte, a Red Hot Chili Peppers Under The Bridge című dala hasonlít új kislemezére, melynek hasonlóságait előtte többen felfedeztek.[33] 2010. október 17-én visszatért a The X Factor színpadára My Wicked Heart című felvételével.
Egy interjúban Diana említette, hogy szeretné első albumát új számokkal bővítve ismét kiadni. Hozzátette: „Sokat írtam, rengeteg dal van a tarsolyomban. Szerintem már a második albumhoz is közeledek.”[34] Vickers rádiós turnéját 2010. október 18-án kezdte meg, és 24-én fejezte be.
2010–napjainkig: Második album
[szerkesztés]2010. június 3-án Vickers bejelentette, hogy számokat készít második albumára.[35] Egy interjúban említette, hogy új lemezére az indie pop és rock stílus hatott, The xx, The Doors, Siouxsie and the Banshees és Björk munkáira utalva.[36] Vickers írt dalokat Nerina Pallot, Eg White, Starsmith, Chris Braide és Dee Adam közreműködésével.[37] 2011. január 6-án Los Angelesbe utazott, ahol John Shanks és Diane Warren mellett dolgozott. 2011. január 15-én az Egyesült Államokban első alkalommal koncertezett.[38]
2011. március 11-én bejelentették, hogy Diana a Starsailor frontemberével, James Walshel dolgozott.[39] 2011. március 14-én ismét meglátogatta Los Angelest, hogy John Shanks közreműködésével alkosson. Június 30-án bejelentette, szerződést bontott az RCA lemezkiadóval. Hozzátette, a lemez készülőben van, és vagy egy új kiadó gondozásában, vagy függetlenül jelenik majd meg. 2011. szeptember 5-én kiderült, egy új kiadó még mindig szükséges az új albumhoz.[6]
2011. július 13-án a Popjustice három dalról írt: Boy In Paris, Cinderella és Music To Make The Boys Cry. Az oldal azt is bejelentette, várhatóan 2012-ben jelennek meg.[40] Július 28-án Ustreamen bejelentette az énekesnő, szeretne kiadni egy letölthető középlemezt 2011 végén, mely egy kis ízelítő lenne az új albumhoz. Vickers megerősítette, hogy több, mint harminc dalt vettek fel az új lemezre, viszont az összes nem kerülhet fel rá. 2011. december 2-án bejelentette, az EP mégsem jelenik meg, viszont a lemez megjelenése közeledik.[41] Augusztus 12-én kiderült, Vickers dolgozott a MNEKkel is.[42]
2011. december 9-én Diana kiadott egy promóciós kislemezt, mely a Music To Make The Boys Cry címet kapta, és az énekesnő weboldalán ingyenesen megszerezhető lett. Elektronikus és indie pop jegyekre épül a dal. Egy héttel később a Kiss of a Bullet érkezett, melyet egy Twitter vagy Facebook üzenetért cserében lehet ingyenesen letölteni.[43]
Munka más előadókkal
[szerkesztés]Vickers szerezte Enrique Iglesias és Jennifer Lopez kislemezét, mely a Mouth 2 Mouth címet kapta, és Iglesias Euphoria Reloaded című lemezén kapott helyet.[44]
Színészi karrierje
[szerkesztés]Vickers először a The Rise and Fall of Little Voice című produkcióban jelent meg 2009 október 8-án a Vaudeville Színházban.[46][47] Little Voicet játszotta, aki tehetségét rejtegette, és Shirley Bassey, Édith Piaf és Judy Garland imitátoraként jelent meg.[45][48]
Mark Owen (Take That) írta a Sunlightot, melyet Diana énekelt el a darabban.[49][50] A dal Once című kislemezén B-oldalként jelent meg. Diana szünetelt az album készítésével, hogy szerepelhessen a produkcióban.[51]
Vickers előadása a The Guardiantól pozitív kritikákat kapott: „Vickers éneklése lenyűgöző, meglepődtünk vokális képességein.”[52] A The Daily Telegraph mágikusnak nevezte munkáját.[53] A Daily Mail pozitív visszajelzést írt Diana előadásáról.[54]
Diszkográfia
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ BPI Certified Awards Search Archiválva 2017. október 6-i dátummal a Wayback Machine-ben Search Diana Vickers by "Artist"
- ↑ http://www.popjustice.com/index.php?option=com_content&task=view&id=5552&Itemid=206
- ↑ Sadie Whitelocks. „Diana Vickers reveals her Very retro online fashion collection | Mail Online”, Daily Mail, 2011. május 20. (Hozzáférés: 2011. július 6.)
- ↑ Diana Vickers Blog, yo guys! I just want to let you know what the. Dianavickers.tumblr.com. [2012. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 6.)
- ↑ Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ a b http://twitpic.com/6gen8d[halott link]
- ↑ X Factor star to tour. Accrington Observer. MEN Media, 2009. december 30. (Hozzáférés: 2010. február 14.)
- ↑ Diana Vickers. Facebook. (Hozzáférés: 2010. augusztus 21.)
- ↑ a b (UK) | Diana Vickers blog. RCA Label Group. [2010. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 21.)
- ↑ Diana Vickers. Diana Vickers, 2009. március 28. [2016. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 20.)
- ↑ „Talking Shop: Diana Vickers”, BBC News, 2010. március 31. (Hozzáférés: 2010. május 31.)
- ↑ Wood, Beci. „Diana Princess of Wails”, The Sun, 2008. október 15. (Hozzáférés: 2009. július 28.)
- ↑ X Factor: Diana Vickers May Be Out Of Competition! at Unreality TV. Unrealitytv.co.uk, 2008. november 13. [2012. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 10.)
- ↑ Diana Vickers Leaves X Factor & Eoghan Quigg Rushes Onto Stage. Unrealitytv.co.uk, 2008. december 6. [2009. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 20.)
- ↑ Alison Boshoff. „ALISON BOSHOFF: Don't be fooled, Simon Cowell is the real winner”, Daily Mail, 2008. december 15. (Hozzáférés: 2009. július 20.)
- ↑ Louise Cohen. „Diana Vickers: from X Factor to Little Voice”, Times Newspapers Ltd, 2009. október 6. (Hozzáférés: 2010. március 12.)
- ↑ Music – News – Vickers, Quigg sign to RCA. Digital Spy, 2009. január 29. [2009. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 20.)
- ↑ A brief 'in the studio' report involving Diana Vickers. Popjustice, 2009. augusztus 20. (Hozzáférés: 2010. május 15.)
- ↑ Lightspeed Champion working with 'X Factor' contestant – exclusive | News. NME, 2008. december 16. (Hozzáférés: 2009. július 20.)
- ↑ Full Listings :: Monto Water Rats Theatre, London. Themonto.com, 2010. március 23. [2010. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 15.)
- ↑ Radio 1 – Playlist. BBC, 2007. február 24. (Hozzáférés: 2010. május 15.)
- ↑ Freshly Squeezed: We have the exclusive of the new Diana Vickers video. Twitter. (Hozzáférés: 2010. május 15.)
- ↑ Diana Vickers debuts at number one with ‘Once’ | Music chart blog by Tellymix. Music.tellymix.co.uk, 2010. április 25. [2011. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 6.)
- ↑ Win The Chance To Visit Diana Vickers Next Video Shoot. Official News. Dianavickersmusic.com, 2010. április 15. (Hozzáférés: 2010. május 15.)[halott link]
- ↑ Interview with Chris Braide. HitQuarters, 2010. augusztus 30. [2013. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 31.)
- ↑ Diana Vickers Prize draw – Terms and Conditions (DOC). Sony Music Entertainment UK, 2010. április 7. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 2.)
- ↑ Diana Vickers – Songs From The Tainted Cherry Tree. Chart Stats, 2010. május 15. [2012. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 21.)
- ↑ The Boy Who Murdered Love – Release Date!. Official News. Dianavickersmusic.com, 2010. május 25. [2010. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 10.)
- ↑ Diana at the Live Lounge Stage at the Big weekend – Diana Vickers Forums. Dianavickersmusic.com. (Hozzáférés: 2010. május 15.)[halott link]
- ↑ V Festival 2010: Diana Vickers and Tinie Tempah join line up. Metro.co.uk, 2010. április 13. (Hozzáférés: 2010. május 15.)
- ↑ Music – News – Diana Vickers joins V Festival bill. Digital Spy, 2010. április 13. [2011. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 15.)
- ↑ RHCP may sue Vickers after she admits melody steal. TheCMUwebsite. [2011. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 18.)
- ↑ Tuesday, 5 October 2010, 16:38 BST: Music – News – Diana Vickers undecided over LP re-release. Digital Spy, 2010. október 5. [2012. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 9.)
- ↑ Diana Vickers is working on second album | TV: Latest News | STV Entertainment. Entertainment.stv.tv, 2010. június 4. [2012. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 9.)
- ↑ Diana Vickers: 'sexy new sound inspired by Indie music' | Orange UK. Web.orange.co.uk. [2010. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 9.)
- ↑ Monday, 21 June 2010, 16:55 BST: Music – Interview – Diana Vickers. Digital Spy, 2010. június 21. [2012. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 9.)
- ↑ Niet compatibele browser. Facebook. (Hozzáférés: 2011. március 9.)
- ↑ „Diana sets Sail with James”, The Sun, 2011. március 8.
- ↑ http://www.popjustice.com/index.php?option=com_content&task=view&id=5552&Itemid=206#ixzz1SDaiHD39
- ↑ https://www.youtube.com/watch?v=ANE0HIQ_4fI
- ↑ https://twitter.com/MNEKtweets/status/102051850626408448
- ↑ Archivált másolat. [2012. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
- ↑ Diana Vickers writes Jennifer Lopez, Enrique Iglesias duet. digitalspy.co.uk. [2012. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 30.)
- ↑ a b Baracaia, Alexa: X Factor's Diana Vickers wins West End role. thelondonpaper.com, 2009. július 9. [2009. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 20.)
- ↑ X Factor's Diana Vickers to Star in West End Revival of Jim Cartwright's The Rise and Fall of Little Voice'. Broadwayworld.com, 2009. július 9. (Hozzáférés: 2009. július 20.)
- ↑ Diana Vickers lands role in West End musical. Digital Spy, 2009. július 9. [2009. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 20.)
- ↑ Reviewed: The Rise and Fall of Little Voice. Theatre News. Show and Stay, 2009. október 20. [2009. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 15.)
- ↑ Mark Owen wrote Little Voice song for Diana Vickers. Unrealitytv.co.uk, 2009. október 16. [2009. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 15.)
- ↑ Mark Owen pens Vickers 'Little Voice' song. Digital Spy, 2009. október 16. [2011. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 15.)
- ↑ „X Factor's Diana Vickers to star in West End”, The Daily Telegraph, 2009. július 10. (Hozzáférés: 2009. július 20.)
- ↑ Billington, Michael. „The Rise and Fall of Little Voice review”, The Guardian, 2009. október 21.
- ↑ „The Rise and Fall of Little Voice at the Vaudeville Theatre, review”, The Daily Telegraph, 2009. október 21.
- ↑ Quentin Letts. „Delighted Diana Vickers steals the show on opening night of Little Voice | Mail Online”, Daily Mail, 2009. október 21. (Hozzáférés: 2011. március 9.)