Debrecen tömegközlekedése
Debrecen tömegközlekedéséről az önkormányzati tulajdonú DKV Zrt. gondoskodik. A cég 2009. július 1-jén vette át teljesen a város tömegközlekedésének üzemeltetését; addig csak a villamos- és trolibuszüzemet működtette, míg az autóbuszközlekedésről a megye buszközlekedését ellátó Hajdú Volán gondoskodott. A DKV 2 villamos-, 5 trolibusz- és 60 autóbuszjáratot üzemeltet Debrecenben. 2014-ben vette át az Auchan járatok üzemeltetését is.
Közúti vasút
[szerkesztés]A debreceni közúti vasút története 1880-ban kezdődött, a város rendezési tervében ekkor bukkant fel először egy lóvontatású, keskeny nyomtávú vasút vonala. A rohamosan fejlődő város ezzel a vonallal kívánta megoldani a belső személy és teherforgalom elvezetését, elsősorban a mai Malompark közelében állt István Gőzmalomét. Hosszas tárgyalások után a város Lehmann Józseffel kötött szerződést a vonal megépítésére, melyen a személyforgalom a Pályaudvar és a Gyógyfürdő között 1884. október 2-án indult meg, gőzvontatás segítségével. Az időközben Debreczeni Helyi Vasút Rt. (DHV) nevet felvett cég kötelezettséget vállalt a Kisállomásra (mai Segner tér) vezető vonal kiépítésére is, de végül azt Balla Mihály építette meg, a Hatvan utcán keresztül, a Baromvásártérig (a mai Böszörményi úton) A vonal 1888. október 7-étől üzemelt, lóvontatással.
A hálózat további fejlődését az 1896. szeptember 19-én megnyílt Kossuth utca – Attila tér – Dohánybeváltó vonal jelentette, a Hatvan utcai vonalhoz hasonlóan szintén lóvontatással.
A növekvő utazási igényeknek köszönhetően 1906-ban a Debreczen–Hajdúsámsoni HÉV megindította forgalmát a Kisállomástól a mai Böszörményi és Füredi úton át Pallagra és Hajdúsámsonba. A mai Bem tértől északra a hév és a közúti vasút közös nyomvonalon haladt, de a növekvő forgalom miatt 1910-ben megépült a helyiérdekű vasút várost elkerülő nyomvonala a mai Botanikus kert és Klinikák területén.
Az első villamos 1911. március 16-án indult meg, a Csapó utcai vonalon, melynek végállomása a Sámsoni útnál, a Tüzérlaktanya kapujánál volt. 1912-ben további hálózatbővítés történt a Kossuth utcai vonalon, a MÁV nyíregyházi fővonala felett létesített felüljáró segítségével a szerelvények a Közvágóhídig közlekedtek. A hálózat nagysága ekkor 12,3 km volt.
A két világháború között a közúti vasút fejlődése Debrecenben töretlen volt. A DHV villamosította az időközben Nyírbátorig meghosszabbított Hév vonalát a nagyerdei végállomás és Pallag között, 1924-től villamosjáratot létesítve a Pallagon megnyílt Gazdasági Akadémiához. 1925-ben szárnyvonal létesült az egyetem központi épületéhez, majd 1927-ben megépült a ma is létező nagyerdei hurok. A Csapó utcai vonal 1934-ben a Köztemető 1-es kapujáig, majd 1939-ben a főkapujáig hosszabbodott. 1943-ban a baromvásártéri vonalat Nyulasig hosszabbították. A háború kitörésekor már több mint 10 viszonylat közlekedett a városban.
A közúti vasutakat üzemeltető cégeket 1950-ben államosították, majd összevonásukkal megalakult Debreceni Villamosvasút Községi Vállalat, amely később a Debreceni Villamosvasút Vállalat nevet vette fel. 1956-ban beindították a szintén államosított HÉV nyomvonalán a Nagyállomás és Kisállomás között közlekedő 2-es viszonylatot, ez azonban az alacsony kihasználtság miatt hamar megszűnt. Ekkor a vágányhossz: 21,4 km volt. 1969-ben a DKV járművei 47 429 000 utast szállítottak.
1957-ben a céget Debreceni Közlekedési Vállalatra nevezték át. A viszonylatok ekkor az alábbiak voltak:
Szám | Útvonal |
---|---|
Bár az utaslétszám a második világháború utáni évtizedekben intenzíven nőtt, az 1968-as közlekedéspolitika koncepciónak megfelelően Debrecen egyvágányú villamosvonalait is felszámolták. 1970-ben megszűnt a pallagi és a tüdőszanatóriumi vonal, 1971-ben a köztemetői, 1973-ban a nyulasi, s utolsó mellékvonalként 1975-ben a vágóhídi vonal is. A város közúti vasúti hálózata ettől kezdve évtizedekig egyetlen vonalból állt, mely az 1-es jelzést viselte. Az egyetlen vonalon az 1990-es években elkezdődött a járműpark korszerűsítése, melynek keretében 1997-ig összesen 11 darab KCSV6 típusú járművet sikerült forgalomba állítani, és ezáltal a Bengáli villamosok számát visszaszorítani.
Hosszú éveken át terveztek egy új villamos vonalat, amely a 31-es és a 32-es buszokat váltaná ki. Végül az elképzelés megvalósult és elkészült a 2-es villamos, amely összeköti a vénkerti és újkerti lakótelepet, a Nagyállomást és a Doberdó utcát a Dózsa György út – Thomas Mann u. tengelyen. Az Európai Unió 2008 decemberében jóváhagyta a vonal megvalósítására irányuló nagyprojektet. Az első kapavágás 2010. szeptember 15-én volt. A vonalon 2014. február 26-án indult el a menetrend szerinti közlekedés, azóta a város villamoshálózata 2 vonalból áll, melyeken menetrend szerint KCSV6 és CAF Urbos 3 típusú járművek közlekednek.
Debrecen–Nyírbátori HÉV
[szerkesztés]1906-ban indult el a hév a Debrecen – Nyírbátor útvonalon. 1910-ig a városon keresztül haladt, 1910-től pedig a Böszörményi úton haladt. 1950-ben a HÉV-ből vasút lett és Debrecent már keletről kerülte meg.
Trolibuszközlekedés
[szerkesztés]Az első debreceni trolibuszvonal kiépítését 1978. december 31-ei határidővel tervezték a megszűnt 6-os villamos vonalán, azonban a telephelytől való távolsága miatt ezt a vonalat elvetették, az ugyanekkor kigondolt Segner tér–MGM vonal viszont zöld utat kapott. A fejlesztési tervek összehangolása miatt az első debreceni trolibuszvonal végül 1985. július 2-án indult meg, a mai 2-es viszonylat vonalán. A 3-as viszonylat ot 1988-ban adták át, majd a 1995-ben a 4A viszonylaton is megindult a forgalom. Ezzel az átadással máig be is fejeződött a trolibuszhálózat kiépítése.[1]
Az elsőnek a városba érkező ZiU–9 típusú trolibuszokat a Szovjetunióban gyártották, 1985-től harminchetet helyeztek forgalomba belőlük 301–337 pályaszámokkal. Ezen felül további öt darab csuklós Ikarus 280T trolibuszt is vásárolt a város, melyek 1991-ben állították forgalomba.
Már a kezdetekben tervben volt a jelenleg is működő közös troli végállomást, a Segner teret felváltani egy kintebb fekvő végállomással, és ezáltal a Tócó lakótelepet bekötni a közlekedésbe, ám az átadáskor még akadályt jelentett, hogy a Segner térnél futott a Debrecen–Füzesabony-vasútvonal, amit felsővezetékkel nem tudtak keresztezni. Ugyan a vasútvonalat már áthelyezték, de a trolihálózat meghosszabbítása mind máig nem történt meg.
2005 és 2007 között a meglévő hálózaton modernizálták a járműparkot, és sikerült a régi ZiU troliknak a számát jelentősen visszaszorítani,[2] jelenleg már a Ganz-Solaris, valamint Ganz-Škoda-Solaris trolibuszokon kívül egy darab MAZ gyártmányú, valamint három darab Ikarus 280T típusú jármű közlekedik.
A dízel aggregátorral is felszerelt járműveknek köszönhetően tudott elindulni a már megszüntetett 3E jelzésű trolibusz, amely részben felsővezeték nélküli szakaszon is közlekedett.[3] Jelenleg a 3A vonalon használják ki a trolik önjáró tulajdonságát, hiszen a Kassai út és Laktanya utca között a járatok a felsővezetékkel nem ellátott Hadházi úton közlekednek.
Autóbuszközlekedés
[szerkesztés]Helyi autóbusz-közlekedés
[szerkesztés]A Debreceni helyi buszközlekedést 2009-ig a Hajdú Volán látta el, a szolgáltatóváltás óta a debreceni buszhálózatot az önkormányzati tulajdonú DKV Debreceni Közlekedési Zrt. üzemelteti konzorciumban az Inter Tan-Ker Zrt.-vel.
A váltással a régi szolgáltató igen vegyes járműparkja is lecserélődött, és került Debrecenbe 100 darab Alfa Cívis 12 típusú szólóbusz, valamint 40 darab Alfa Cívis 18 típusú csuklós jármű.[4] A 2-es villamos elindulásával 2014-ben 15 darab szólóbuszt elvittek Budapestre, (LMG-002, 017, 024, 032, 049, 064, 070, 072, 074, 075, 077, 080, 081, 090, 094 (később PCG-504), 095, 095) így a városban közlekedő járművek száma lecsökkent 125 darabra.
A megkötött szerződést 2018-ban módosították, és ezzel lehetővé vált a 125 darabos autóbuszflotta bővítése, öt új csuklós Mercedes busz mellett forgalomba veszik az ITK Reform típusú prototípus járművet is teszt jelleggel.[5]
Ugyancsak 2018-hoz köthető, hogy a Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület javaslatára a DKV garázsmeneteinek és szolgálati járatainak egy része az utazóközönségnek is nyilvánosak lettek, és ezzel elindult a város történetében első rendszeres éjszakai hálózat.[6]
Gáspár György-kert
[szerkesztés]A Debrecenhez tartozó Gáspár György-kertbe egy a helyi buszközlekedéstől elkülönített járat közlekedik. A kértségben nincsen aszfaltozott utca, ami nagyban megnehezíti a buszok üzemeltetését. A szolgáltatók az évek során többször változtak. A DKV csak 2018 nyarán és szeptemberében vette át ideiglenesen a vonalat, ezt leszámítva mindig magáncég közlekedett itt. A jelenlegi szolgáltató 2018. október 1-e óta a Transit 2000 Kft.[7]
Helyközi autóbusz-közlekedés
[szerkesztés]Az egykori Hajdú Volán a 6. Számú Volán jogutódja. 1949-ben alapították a MÁVAUT Autóbuszközlekedési Nemzeti Vállalatot, melyhez tartozott. A Volánbusz biztosítja Hajdúszoboszló, Nyíradony, Püspökladány, Berettyóújfalu és Hajdúböszörmény helyi közlekedését valamint a megye vidéki közlekedését (90 település és 13 lakott külterület). 350, többnyire Ikarus típusú autóbuszából körülbelül 170-et Debrecen autóbusz-viszonylatain üzemeltetett.
Viszonylatok
[szerkesztés]Villamosok | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Járatszám | Végállomások | Menetidő | Üzemidő | Megjegyzés | |||||
Trolibuszok | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Járatszám | Végállomások | Menetidő | Üzemidő | Megjegyzés | |||||
(belvároson keresztül) |
|||||||||
Autóbuszok | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Járatszám | Végállomások | Menetidő | Üzemidő | Megjegyzés | |||||
Gyorsjáratok | |||||||||
Rendszeres éjszakai járatok | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Járatszám | Végállomások | Menetidő | Megjegyzés | ||||||
Garázsba menő vagy onnan jövő autóbuszok közlekednek rajta | |||||||||
Esti szolgálati járatok | |||||||||
Hajnali szolgálati járatok | |||||||||
Hajnali szolgálati járatok | |||||||||
A Repülőtérről induláskor (a Doberdó utca felé) bevárja késés esetén az érkező repülőgépet |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A trolibuszok története
- ↑ Új trolibuszok Debrecenbe
- ↑ A DKV járatainak térképe
- ↑ Indóház Online cikk a szolgáltatóváltásról. [2019. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 7.)
- ↑ Mercedesekkel fejleszt Debrecen
- ↑ 2018-ban indul el először a rendszeres éjszakai közlekedés
- ↑ A Gáspár György-kerti járat menetrendje
További információk
[szerkesztés]- DKV hivatalos oldal
- Hajdú Volán hivatalos oldal
- Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület
- Debrecen Város Közösségi Közlekedése Archiválva 2016. március 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A debreceni villamoshálózat története (megszűnt villamosvonalak)
- Tömegközlekedési Aktualitások
- Budapest és más nagyvárosok kötöttpályás járművei Archiválva 2007. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A debreceni kötöttpályás közlekedés 120 éve, 1884–2004; szerk. Szűcs Ernő Zoltán; DKV Rt., Debrecen, 2004
- Beretvás Károly–Gara Kálmán: 125 éves a DKV Debreceni Közlekedési Zrt., 1884–2009; DKV Debreceni Közlekedési Zrt., Debrecen, 2009
- Beretvás Károly–Gara Kálmán: 25 éves a debreceni trolibusz-közlekedés, 1985–2010; DKV, Debrecen, 2010
- Balogh László–Gara Kálmán–Végh Dezső: Debreceni villamoskalauz. Az első száz év története; Uropath, Debrecen, 2011
- A debreceni villamos-közlekedés. 100 év – 100 kép, 1911–2011; szerk. Kovács Attila et al.; DKV, Debrecen, 2011
- Beretvás Károly–Gara Kálmán: "A múltra épülő jövő". 130 éves a DKV Zrt.; DKV Debreceni Közlekedési Zrt., Debrecen, 2014
- Gara Kálmán: Debreceni helyi autóbusz-közlekedés 1926–1950 között és 2009-től napjainkig; VTTE, Budapest, 2019 (VTTE közlekedéstörténeti füzetek sorozat)
- Balogh Tamás Zoltán: Buszpanoráma. A debreceni autóbusz-közlekedés története. 1863–2018; szerzői, Debrecen, 2019
- Gara Kálmán–Szécsey István: Debrecen kék villamosai. A Ganz-gyárak közúti csuklós villamos próbálkozásai, majd a Debreceni Közlekedési Vállalat részére 1993-ban és 1997-ben megvalósult típusok; VTTE, Budapest, 2020 (VTTE közlekedéstörténeti füzetek sorozat)
- Balogh Tamás Zoltán: Trolimázs. A debreceni trolibusz-közlekedés története, 1985–2019; szerzői, Debrecen, 2020
- Balogh Tamás Zoltán: Lóvasúttal, gőzvasúttal Debrecenben; Cívisporta, Debrecen, 2022 (Közlekedési krónikák)