Ugrás a tartalomhoz

Csillagászati egység

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Csillagászati Egység szócikkből átirányítva)

A csillagászati egység a csillagászatban, azon belül az égi mechanikában használatos, SI-n kívüli távolságegység. Jele CsE, angolul AU az Astronomical Unit kifejezésből, értéke 149 597 870,700 km.

Eredeti definíciója szerint a Föld keringési sugara a Nap körüli pályán.

Definíciója

[szerkesztés]

Eredeti definíciója szerint a Föld–Hold rendszer tömegközéppontja Nap körüli pályájának fél nagytengelye.[1]

A Nemzetközi Csillagászati Unió azonban pontos kilométerértéket megadva újradefiniálta, elhagyva az eddigi mért érték hibaértékét:[2]

Példák

[szerkesztés]

További csillagászati távolságegységek: fényév, parszek.

Néhány átváltási érték:

  • 1 CsE = 149 597 870,700 km ≈ 8,317 fényperc ≈ 499 fénymásodperc
  • 1 fénymásodperc ≈ 0,002 CsE
  • 1 fényperc ≈ 0,120 CsE
  • 1 fényóra ≈ 7,214 CsE
  • 1 fénynap ≈ 173,263 CsE
  • 1 fényhét ≈ 1212,84 CsE
  • 1 fényhónap ≈ 5197,9 CsE
  • 1 fényév ≈ 63 241 CsE
  • 1 parszek ≈ 206 265 CsE

Története

[szerkesztés]

A csillagászatban sokáig csak a távolságarányokat tudták pontosan mérni, a tényleges hosszakat nehezen, ezért az égitestek közötti egységeket csak csillagászati egységben tudták megadni (pl. ismerték a Nap–Vénusz és a Nap–Föld távolság arányát, de nem tudták, hogy ezek kilométerben mekkorák).

Az első komolyabb lehetőség a mérésre a Vénusz és a Merkúr Nap előtti elvonulásának megfigyelése volt különböző helyekről. Abból, hogy az égitest a Nap előtt a két helyről különböző helyen látszik áthaladni, a távolság meghatározható. Az 1769-es Vénusz-átvonulás megfigyelésében részt vett: Hell Miksa és Sajnovics János a norvégiai Vardø szigeten, valamint James Cook Tahitin. Kepler is csak a Nap–Föld-távolsághoz tudta viszonyítani a bolygók távolságát.

Fontos szerepe van az égitestek radarral való vizsgálatának, mely a második világháború idején, a repülőgépek távoli felismerésére kifejlesztett radartechnika melléktermékeként született meg. Ez idő tájt (1940-ben) sikerült meghatározni a csillagászati egység pontos értékét is.

Magyarországon Bay Zoltán csoportjának 1946-ban a világon az elsők között sikerült radarral megmérnie egy másik égitest, a Hold távolságát a Hold-radar-kísérlet során.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Csillagászat, Szerkesztette Marik Miklós, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989, 125. o.
  2. IAU1206 — News Release
  3. Index 2012-09-25
  4. IAU1206 – Resolution B2

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]