Ugrás a tartalomhoz

Bodnár György

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bodnár György
Párbeszéd az idővel című könyvének ünnepélyes átadásán, 2008-ban
Párbeszéd az idővel című könyvének ünnepélyes átadásán, 2008-ban
Született1927. július 23.
Karcag
Elhunyt2008. október 29. (81 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar[1]
Foglalkozásairodalomtörténész
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (1948–1952)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető[2]
Tudományos pályafutása
Szakterületirodalomtudomány
Tudományos fokozat
  • az irodalomtudományok doktora (1987)
  • professor emeritus
  • Munkahelyek
    Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete1957–1997
    A Wikimédia Commons tartalmaz Bodnár György témájú médiaállományokat.
    SablonWikidataSegítség

    Bodnár György (Karcag, 1927. július 23.Budapest, 2008. október 29.) Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, az irodalomtudomány doktora (1987), professor emeritus.

    Élete

    [szerkesztés]

    1927. július 23-án született Karcagon. Ugyanott érettségizett 1947-ben a Karcagi Református Nagykun Gimnáziumban. 1948-tól a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészkarára iratkozott be, ahol 1952-ben szerzett magyar–angol szakos középiskolai tanári oklevelet. Egyetemi évei alatt – 1950-ig, megszüntetéséig – az Eötvös Collegium tagja volt.

    Harmadéves korában demonstrátornak nevezték ki az ELTE Magyar Irodalmi Tanszékére. 19511953 között különböző kulturális hivatalokban dolgozott. 1953 szeptemberétől 1956 októberéig a Társadalmi Szemle kulturális rovatvezetője volt, s 19551956-ban párhuzamosan – annak megszüntetéséig – az Új Hang című irodalmi folyóirat felelős szerkesztői tisztét is betöltötte. 1957-ben elvállalta a Magvető Könyvkiadóban az irodalmi vezetői munkát, amelyről három hónap után lemondott, mivel programját nem engedték végrehajtani. Lemondása után 1957. október 1-jétől a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetében helyezkedett el tudományos munkatársként, s azóta folyamatosan itt dolgozott, 1965-től osztályvezetői, főosztályvezetői, majd 1985-től igazgatóhelyettesi beosztásban, 1992-től 1997-ig igazgatóként. 1997-ben nyugállományba helyezték.

    1951-től rendszeresen publikált, s párhuzamosan dolgozott az irodalomtörténetben és az irodalomkritikában. Kutatási területei a 20. század magyar irodalma, az élő irodalom, a modern magyar kritika és irodalomtudomány története, s irodalmunk, valamint kritikánk eszmetörténeti kapcsolatai voltak. Az akadémiai hat kötetes magyar irodalomtörténet 5–6. kötetében szerzőként, a 6.-ban pedig a szerkesztő munkatársaként is közreműködött. Több fejezet szerzője az 1945 utáni magyar irodalom történetét áttekintő szintézisben is (A magyar irodalom története 19451975).

    1976-ban önálló kötetben adta ki addig megjelent tanulmányait és kritikáit (Törvénykeresők, 625 p.). A következő húsz év termését Jövő múlt időben című 30 íves kötetben gyűjtötte össze, amely 1998-ban jelent meg. A modern magyar elbeszélés születését áttekintő kötete (A »mese« lélekvándorlása, 1988, 456.pp.) még az állami magyar könyvkiadás összeomlása előtt megjelenhetett. Juhász Ferenc című monográfiáját (12 ív) 1993-ban adta ki a Kortársaink című sorozat, Jövő múlt időben című tanulmánykötete 2000-ben, 2001-ben pedig Kaffka Margit-monográfiája a Balassi Kiadónál jelent meg.

    Sírja a temetésekor

    A Nap Kiadónál jelent meg Kaffka Margit befogadás-történetéről szóló kötete 2001-ben (In memoriam-sorozat), valamint a Juhász Ferenc-monográfia bővített kiadása a Balassi Kiadónál (2005). 2007-ben az Argumentum Kiadónál jelent meg a Párbeszéd az idővel című életmű-válogatása. Néhány évig ismét a század eleji magyar korrajzregények feldolgozásával foglalkozott, s erről tervezett könyvében a kor magyar modernizációjának egyidejű történetét igyekezett rekonstruálni – bemutatva a megújuló regényműfaj poétikai problémáit is. 2008. október 29-én, Budapesten hunyt el,[2] 81 éves korában. A Farkasréti temetőben temették el, 2008. november 7-én.[3] 2009. február 12-én emlékülést tartottak a tiszteletére az MTA ITI Illyés Gyula Archívum és Műhelyben, ahol posztumusz bemutatták Párbeszéd az idővel című könyvét.[4]

    Szervezeti tagságai

    [szerkesztés]

    Több tudományos és irodalmi szervezet munkájában vett részt: 1973-tól az MTA I. Osztályának tanácskozó tagja, s 19731985 között az MTA Irodalomtudományi Bizottságának társelnöke, illetve elnöke volt. 19761980, valamint 19851991 között a TMB Irodalomtudományi Szakbizottságában is közreműködött. 19932001 között az OTKA Magyar Irodalomtudományi és irodalomelméleti Szakzsűrijének elnöki tisztét töltötte be. 2005-ig az Írószövetség Választmányának volt tagja, s két szakmai folyóirat, a Helikon és Literatura szerkesztő bizottságának is közreműködője volt. 1994-ben mint doktor képviselőt beválasztották az MTA Elnökségébe, s az OTKA Társadalomtudományi Szakkollégiumába. 1996-tól az Akadémia az Országos Doktori és Habilitációs Tanácsba illetve 1997-ben – egy hároméves ciklusra – a Magyar Akkreditációs Bizottságba is delegálta. 1995-től 2000-ig, mint elnök, az Országos Ösztöndíj Bizottság Bölcsész Albizottságának munkájában is részt vett. 19631989 között ő szerkesztette az Irodalomtörténeti füzetek című akadémiai könyvsorozatot. Címzetes egyetemi tanárként több, mint 25 éven át tanított tiszteletdíj nélkül a budapesti Bölcsészkaron. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzor emeritusa, valamint a Füst Milán Fordítói Alapítvány Kuratóriumának elnöke volt.

    Tudományos fokozatai és díjai

    [szerkesztés]

    Tanulmányutak, ösztöndíjak

    [szerkesztés]

    Számos tudományos konferencián szerepelt előadóként és elnökként – a nemzetközieken angol nyelven, – s konferenciák szervezésében is hosszú ideig részt vett. Tanulmányúton volt, illetve előadásokat tartott több alkalommal Angliában, az Egyesült Államokban, Olaszországban, Finnországban, Németországban, Japánban, Ghánában, s majdnem valamennyi volt szocialista országban. Több nemzetközi tudományos szervezet vezetőségének vagy vegyes bizottságának a munkájában vett részt.

    Az angol, francia, német nyelvekben volt jártas.

    Művei

    [szerkesztés]
    • Kaffka Margit válogatott művei; válogatta, bevezette: Bodnár György, sajtó alá rendezte: Szücs Éva; Szépirodalmi, Budapest, 1956 (Magyar klasszikusok)
    • Szüreti fürt. Elbeszélések I-II.; válogatta, bevezette, jegyzetek: Bodnár György; Szépirodalmi, Budapest, 1958-1959
    • Albert Maltz: Simon McKeever utazása. Regény; fordította: Bodnár György; Európa, Budapest, 1959
    • Kaffka Margit: Hullámzó élet. Cikkek, tanulmányok; válogatta, bevezette, jegyzetek Bodnár György; Szépirodalmi, Budapest, 1959
    • Szerb Antal: A varázsló eltöri pálcáját. Cikkek; bővített kiadás; sajtó alá rendezte: Bodnár György; Magvető, Budapest, 1961
    • A magyar irodalom története 6. A magyar irodalom története 1919-től napjainkig (többekkel); szerkesztette Szabolcsi Miklós; Akadémiai, Budapest, 1966
    • Kaffka Margit: Az élet útján. Versek, cikkek, naplójegyzetek; összegyűjtötte, szerkesztette, bevezette, jegyzetek Bodnár György; Szépirodalmi, Budapest, 1972
    • Révai József: Petőfi; szerkesztette, bevezette: Bodnár György; Kossuth, Budapest, 1973 (Esztétikai kiskönyvtár)
    • Kaffka Margit válogatott művei; válogatta, sajtó alá rendezte, jegyzetek: Bodnár György; Szépirodalmi, Budapest, 1974 (Magyar remekírók)
    • Törvénykeresők; Szépirodalmi, Budapest, 1976
    • A "mese" lélekvándorlása. A modern magyar elbeszélés születése; Szépirodalmi, Budapest, 1988
    • Juhász Ferenc; Balassi, Budapest, 1993 (Kortársaink)
    • Babits Mihály: Timár Virgil fia; szerkesztette, utószó Bodnár György; Palatinus, Budapest, 1997
    • Albert Einstein–Sigmund Freud: Háború, de miért?; Iszak Aszimov esszéjével; fordította Bodnár György és Tóth Gergely; Glória, Budapest, 1998 (Hírességek levelei)
    • Jövő múlt időben. Tanulmányok, esszék, kritikák; Balassi, Budapest, 1998
    • Kaffka Margit: Színek és évek. Hangyaboly; szöveggondozás, utószó: Bodnár György; Unikornis, Budapest, 1999 (A magyar próza klasszikusai, 66.)
    • Irodalomtudományi Intézet; MTA, Budapest, 2000 (A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei, 7.)
    • Kaffka Margit; Balassi, Budapest, 2001
    • Színek, évek, állomások. In memoriam Kaffka Margit; válogatta, szerkesztette, összeállította: Bodnár György; Nap, Budapest, 2005 (In memoriam)
    • Juhász Ferenc; 2. javított, bővített kiadás; Balassi, Budapest, 2005
    • Párbeszéd az idővel. Válogatott tanulmányok, esszék, kritikák; Argumentum, Budapest, 2009

    Írások Bodnár Györgyről és műveiről

    [szerkesztés]
    • Országos pályázaton első díjat nyert egy karcagi elemista tanuló, Karcagi Hírlap, 1938, június 11.
    • Nagy Péter, Szüreti fürt, Magyar Nemzet, 1959, február 15., 9.
    • Bényei József, Szüreti fürt, Hajdu-Bihari Napló, 1959, március 29.
    • Ungvári Tamás, Kritika és magatartás (Kaffka Margit kritikáiról), Magyar Nemzet, 1960, január 17., 10.
    • G.L., Kaffka Margit: Hullámzó élet, Népszabadság, 1960, március 11., 9.
    • (zs.i.), A XX. századi magyar irodalom panorámája, Esti Hírlap. 1965, augusztus 10.
    • G.P., Panorama de la littérature hongroise du XXe siècle, Bulletin des Lettres, 1965, november 15.
    • Gerard Guillot, Un panorama de la littérature hongroise du XXe siècle en trois livres,
    • Le Progrès, Le Progrès Soir, 1965, nov. 15.
    • E. Bango, Panorama de la littèrature hongroise du XXe siècle, Documentation sur Europe Centrale. Institut de Recherches de l’Europe Centrale, Louvain, Vol. III. 1965, nov-dec.
    • Wéber Antal, Bodnár György, Törvénykeresők, Irodalomtörténet, 1977, 2. sz., 538.
    • Koczkás Sándor, Bodnár György, Törvénykeresők, Kritika, 1977, 4. sz., 27-28.
    • Szakolczay Lajos, A törvénykeresők etikája, Új Írás, 1976, 5. sz., 100-102.
    • Vekerdi László, Korszerű akadémizmus, Jelenkor, 1976, 6. sz., 555-558.
    • Erki Edit, A személet győzelme, Élet és Irodalom, 1976, 30. sz., 10.
    • Németh G. Béla, Arány, egyensúly, közérzet, Napjaink, 1976, 7. sz., 4.
    • Almási Miklós, Törvénykeresők, Magyar Nemzet, 1976, 27., 13.
    • Kulcsár Szabó Ernő, Kritikai dimenziók, Alföld, 1976, 10. sz., 76-79.
    • Sőtér István, Négy tanulmánykötet, Literatura, 1975, 4-3. sz., 209-217.
    • Koczkás Sándor, Bodnár György, Törvénykeresők, Kritika, 1977, 4. sz., 27-29.
    • E. Nagy Sándor, Bodnár György, Törvénykeresők, Kortárs, 1977, 9. sz., 1499-1500.
    • Pomogáts Béla, A törvénykereső – Bodnár György hatvanéves, Élet és Irodalom, 1987, július 24., 10.
    • F.S., Bodnár György hatvanéves, Új Tükör, 1987, augusztus 2., 31. sz., 43.
    • Juhász Ferenc. Az uszályról integetők (Bodnár György hatvanadik születésnapjára), Új Írás, 1987, 9. sz., 59-60.
    • Sőtér István, Bodnár György köszöntése, Literatura, 1987, 1-2. sz., 5-8.
    • Juhász Ferenc. Az ember ünnepe, Tíz évvel ezelőtt, Literatura, 1987, 1-2. sz., 9-13.
    • Pomogáts Béla, Az esszéíró nemzedék krónikása, Literatura, 1987, 1-2. sz., 188-193.
    • A hatvanéves Bodnár György tiszteletére, Literatura, 1987-1988, 1-2. sz.
    • Bodri Ferenc. A Literatura még újabb száma, Élet és Irodalom, 1988, szeptember 2., 8.
    • Szitányi György: A ’mese’ lélekvándorlása. Bodnár György tanulmánya, Magyar Nemzet, 1989, február 27.
    • Angyalosi Gergely, Bodnár György, A „mese” lélekvándorlása, ItK, 1989, 4. sz., 482-485.
    • Sőtér István, Kaffka Margit és a premodernek. Bodnár György: A ’mese’ lélekvándorlása, Új Írás, 1989, 3. sz., 69-73.
    • Csányi László, A modern magyar széppróza útja. Bodnár György: A ’mese’ lélekvándorlása, Új Írás, 1989, 3. sz., 74-77.
    • Domokos Mátyás, Irodalomtudós a magyar elbeszélés forradalmáról, Kortárs, 1989, 3. sz., 145-147.
    • Csűrös Miklós, Bodnár György: A ’mese’ lélekvándorlása, Irodalomtörténet, 1991, 3-4. sz., 590-593.
    • Pósa Zoltán, Önfelszabadítás a verskatedrálisban, Új Magyarország, 1994,május 9.
    • Tamás Attila, Bodnár György, Juhász Ferenc. Alföld, 1994. 9. sz., 82-86.
    • Rónay László, A szerkesztő vallomása – Bodnár György, Juhász Ferenc, Új Forrás, 1994, 10. sz., 60-66.
    • Imre László, Bodnár György, Juhász Ferenc. Tiszatáj, 1994, 11. sz., 89-91.
    • Juhász Béla, Bodnár György, Juhász Ferenc. Hitel, 1995, 1. sz., 102-104.
    • Angyalosi Gergely, Bodnár György, Juhász Ferenc. ItK, 1995, 5-6. sz., 676-679.
    • Pomogáts Béla, Értékek védelmében – Bodnár György hetven éve, Literatura, 1997, 3. sz., 233-238.
    • Szörényi László, A hetvenéves Bodnár György köszöntése, ItK, 1997, 5-6. sz., 714-716.
    • Ferenczi László, Feladat és szenvedély – Bodnár György, Jövő múlt időben, 1999, 6. sz., 97-101.
    • Csűrös Miklós, Bodnár György, Jövő múlt időben, Irodalomtörténet, 2000, 3. sz., 493-496.
    • Takács Ferenc. Író, asszony, ember – Bodnár György, Kaffka Margit, Népszabadság, 2001, november 24.
    • Bengi László, Bodnár György: Kaffka Margit, Irodalomismeret, 2002, 1-2. sz., 102-103.
    • Rónay László, Bodnár György: Kaffka Margit, Irodalomtörténet, 2002, 3. sz., 445-452.
    • Tamás Attila, Bodnár György: Kaffka Margit, Alföld, 2002, 4. sz., 108-111.
    • Major Anita, Az emberasszony – Kaffka Margit élete és teremtett világa, Magyar Nemzet, 2002, szeptember 7., 33.
    • Dérczy Péter, Ex Libris - Bodnár György, Kaffka Margit, Élet és Irodalom, 2003, január 10., 23.
    • Múlt jövő időben – Írások Bodnár György 75. születésnapjára, szerk. Angyalosi Gergely és Szörényi László, Universitas, 2003.
    • Takács Ferenc, Mindenség-mérleg? (Bodnár György: Juhász Ferenc), Népszabadság, 2005, okt.1., 11.
    • Kránicz Gábor: Bodnár György: Kaffka Margit, ItK, 2006, 6. sz., 707-711.
    • Juhász Ferenc: A hűséges tanú (Bodnár Györgyről), Tekintet, 2007, 1. sz., 111-112.
    • Szentpály Miklós, Metszet a végtelenből, Bodnár György nyolcvanéves, Élet és Irodalom, 2007, július 20., 11.

    Jegyzetek

    [szerkesztés]

    Források

    [szerkesztés]