Battistero San Giovanni in Laterano
A lateráni egyházi épületegyüttes ' világörökségi helyszín része |
Battistero San Giovanni in Laterano | |
itáliai nemzeti emlék | |
A kápolna közepe a keresztelőmedencével | |
Vallás | katolicizmus |
Egyházmegye | Római egyházmegye |
Építési adatok | |
Építése | 4. század |
Stílus | ókeresztény építészet |
Világörökségi adatok | |
Típus | Kulturális helyszín |
Felvétel éve | 1980, 1990 |
Település | Róma |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 41° 53′ 10″, k. h. 12° 30′ 27″41.886111°N 12.507500°EKoordináták: é. sz. 41° 53′ 10″, k. h. 12° 30′ 27″41.886111°N 12.507500°E | |
A Battistero San Giovanni in Laterano weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Battistero San Giovanni in Laterano témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Battistero San Giovanni in Laterano (magyarul: Szent János-keresztelőkápolna) (más néven S. Giovanni in Fonte, azaz Szent János a forrásban) a kereszténység legrégibb keresztelőtemploma, a lateráni egyházi épületegyüttes egyik legősibb része.
Története, leírása
[szerkesztés]Az eredeti épület minden bizonnyal egy nymphaeum volt Nagy Konstantin második felesége, Fausta Flavia Maxima lakóhelye, a Domus Faustae fürdőjében, a 4. század elején. Felette hamarosan egy kör alaprajzú épületet emeltek. Ezt építették át 432 körül, III. Szixtusz pápa idején nyolcszögletű formára.[1][2]
Első kialakítása idején még ez volt az egyetlen keresztelőkápolna a világon és eleinte minden új keresztényt a pápa keresztelt meg, felnőtt korban. Egy legenda szerint Nagy Konstantin császárt is itt keresztelte meg 324-ben I. Szilveszter pápa, de a valóságban erre csak a halálos ágyán, 337-ben, Achyronban, Nicomedia mellett került sor.[1]
Eredeti bejárata és a narthex az épület délkeleti oldalán volt, ma a II. János Pál pápáról elnevezett tér felől, északnyugatról közelíthető meg.[1]
A nyolcszögletű keresztelőkápolna világszerte a hasonló rendeltetésű egyházi épületek mintapéldája lett. Külső téglafala meglehetősen egyszerű, szigorú. A tér felől látható egyetlen dekoratív eleme a tető alatt húzódó fríz VII. Sándor pápa címerével, Francesco Borromini alkotása 1657-ből. A másik oldalon lévő narthexet két porfírból készült korinthoszi oszlop és felettük koronapárkányzat díszíti.[1]
Az épületet számos alkalommal felújították. A kupola eredetileg architrávon nyugodott, később a súlyát nyolc klasszikus porfír oszlopra helyezték. A barokk belső kialakítás a 17. századból származik. A középpontban elhelyezett keresztelőmedence díszes bronz fedele is barokk, de maga a bazalt fürdőkád antik.[1]
Az épület külső képe, narthex
[szerkesztés]-
A tér felől
-
A narthex felől
-
Narthex
-
Mozaik a narthex apszisában, kilátás a többi lateráni épületre
-
Mellékkápolna kívülről az északnyugati oldalon
A Battistero belseje
[szerkesztés]Kápolnák
[szerkesztés]Az épülethez több mellék-kápolna csatlakozik. A nyugati oldalon van Keresztelő János kápolnája, ami Hilár pápa idején (461-468) épült. Bronz ajtóit Caracalla termáiból hozták is. A túloldalon János evangélistának az 5. században épült kápolnája található, aminek bronz ajtaját az előző mintájára 1196-ban készítették.[1]
A kis apszis alakú Secunda és Rufina kápolnát 5. századi mozaikok díszítik, kék alapon akantuszlevelekkel. A legnagyobb kápolna, a San Venanzio belül ma is jól kivehető ókori előzményekre épült 640-ben, IV. János pápa idején. Apszisát bizánci stílusú mozaikok díszítik. San Venanzio (Venantius Fortunatus) püspök és költő volt a 6. században, de szokásos elnevezése dacára valójában soha nem avatták szentté. A San Venanzio kápolna apszisának 7. századi mozaikja Krisztust, Máriát, Jeruzsálemet és az evangelistákat ábrázolja.[1][2]
San Venanzio-kápolna
[szerkesztés]-
Oltár
-
Mennyezet
-
Összkép
-
Ókori falazat
-
Bizánci mozaik az apszisban
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Ürögdy: Ürögdy, György. Róma. Budapest: Panoráma – Külföldi városkalauzok, 203. o.. 963 243 261 4 (1983)
- ↑ Lateran Baptistery: Lateran baptistery (angol nyelven). [2014. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 22.)