Vita:Magyarok/Archív01

Döbbenet...

Adapa oroszlánként dolgozik. :-) Tófalvi Péter 2006. január 16., 19:58 (CET)

Lásd még: Az utolsó meggymag OsvátA. 2006. január 16., 20:13 (CET)

Elég kesernyés ez a kis írás, de talán jellemzően "magyar". Az angol "Magyars" szócikkből rejtve a mi szócikkünkbe helyeztem át az ottani anyagot. Lehet fordítani abból is, ha kedvetek tartja. (Szégyen ide vagy oda, hogy onnan, de elég jó, talán egy magyar szerkesztő írta, vagy magyarból fordította, és akkor most visszafordítjuk :) - Adapa 2006. január 16., 22:13 (CET)

---

Jaj, Istenem. Miért lenne ez kesernyés? Alakul, mint a púpos gyerek. Nem kell türeletlenkedni. A többségiséggel kapcsolatban: 900 vagy 1000 év? Az 1000 év is elmegy, mert 1918-894 = 1024. Még több is, mint amit reméltünk. :-) Tófalvi Péter 2006. január 17., 00:19 (CET)

Szia! Az OsvátA által ajánlott írásra értettem, olvasd el Te is! A 900 év azért helyesebb, mert a Magyar Királyság évei 1918-1000 = 918. Üdv, Adapa 2006. január 17., 10:16 (CET)

Okés, de ez itt nem a Magyar Királyság lapja, hanem a magyaroké, mint nép. 894-1000 között pedig nem más nép volt a Kárpát-medencében, hanem a tárgynép. Tófalvi Péter 2006. január 17., 11:23 (CET)

Jó, de akkor hogy írnád át a mondatot? Adapa 2006. január 17., 11:39 (CET) Úgy, hogy meghagynám az ezeret. Szép kerek szám. Tófalvi Péter 2006. január 17., 11:47 (CET)

„…több mint 1100 éve a Kárpát-medence többségi népét alkotják.” vélemény? Alensha 寫 词 2006. január 17., 13:04 (CET)

Azt hiszem, hogy ma már nem vagyunk többségben. A másik dolog, hogy a Magyar Királyság hivatkozás szerintem tök jól néz ki a szócikk bevezetőjében. Adapa 2006. január 17., 13:27 (CET)

on- "Az on ugyanis a török nyelveken a „tíz” számot jelenti, feltehetően ennek a szónak a felhasználásával alakult ki a magyar negyven, ötven, hatvan, stb. is (négyvel on, ötvel on, hatval on)." Ennek némiképp ellentmond az a tény, hogy a legközelebbi névrokonaink hotpan (hatvan) és atpan (ötven) alakban használják ezeket a számokat, velük asszem azelőtt szakítottunk, hogy török népekkel találkoztunk volna. Mindenesetre utána kéne nézni. -- (Névtelen szerkesztő)

Kedves előttem szóló! Megjegyzés-jelek közé raktam a kifogásolt mondatot, amíg nem nézünk utána. Valóban csak egy régebbi olvasmányemlékem alapján írtam, és utána kell nézni. -- Adapa 2006. február 7., 09:20 (CET)

A khan-gurok kun-gurok hun-garok keresése közben találtam a kazárok -ról egy két érdekeset. A Kazárok tesvérnépe az avarok akikel egy nyelvet beszéltek a mazˇarois-t nyelvű közé tartoznak. 700-ban 108 törzs (Kézai Simon Mester Magyar kronikája 5.o) törzsenként? egy-egy? "töményt" küldött a kárpátmedencébe illatve a balkánra. (1_tömény=10ezer fegyveres). Ezek az avarok-akazárok és a Turkois-türk népek egyesisített serege. (eddig azt hittem Etrusk nyelven latinbetükkel irkálok, de inkább azt hiszem hogy régebben irkáltak itt etruszk irással is mazˇarok) Szóval 2006-700=1306 év. --Elder sun 2006. augusztus 2., 20:34 (CEST) Helyesbítek: Kézai egy Türk-rovásos "Saka" adatait veszi át. A saka időszámítás kezdete esetleg az amikor: A Skíták elszakadnak a Sass-Andros(Nagy-Sádor utód vezére) által létrehozott persis "Sassandria"-birodalomtól. i.e. 312-ben Sikerül a PRS uralkódóvá választatnia magát. Ezek szerint a Hunok kr.u.388 (k.k.d 700-SA.Persa 312) Ekkor valóban voltak "hun-gót bolgár-avar..etc" csapatmozgások a mai fracia o., duna-tiszkaköz és az aldunai bolgár részeken. De a nevek a krónikában MAGYAROSAN vagynak kiirva. Sajnos az ősmagyar nyelevet ma már senki nem beszéli, az irásokat fel nem tudja olvasni, és a megfejtéséhez használható töredékeket a ... ellenesek megsemmisítik. Összefoglalva hunok jelenléte legalább 1303 év (997 körül I.István 1001.esztendeje van) --Elder sun 2006. szeptember 12., 22:27 (CEST)

Érdekesség

GHAR,GHUR => török (turkis) mai megflelőjelj politikai kormány vezetés ON => Tíz lásd fent

ONGAR-Hungar szójáték Tiz-"vezér" hun-"vezér" Ez nem tény ez összecsengés. A korai időszakban komoly befolyást gyakoroltak a kazárok a Kárpát-medence történelmére.

A honfoglalókat a Bizanczi Turkoknak (török) nevezi de kettős nyelvel a ("a Kazárok nyelvét is megtanulták ezért megvan ez a dialektusuk is"). A leirtakat magyarázok magyar történészek meg rendszeresen a (Kunokat-besenyőknek) a (Turkokat-magyarnak) a (Mazarokat meg Khazarok) kell érteniket irnak mellé. Egy kicsit forr a viz a fejemben. :[><] Ez igy tiszta káoszt okoz.

• Ha vannak eredeti forrásaitok légyszi tegyétek fel a hivatkozások közé vagy idézzétek meg.

--Elder sun 2006. augusztus 2., 14:07 (CEST)

Trianon

Anon általam törölt beszúrása:

[1]

Lily15 ^üzenet 2006. szeptember 11., 21:15 (CEST)

Copy & pastet linkre cseréltem. -- nyenyec ☎ 2006. szeptember 11., 22:16 (CEST)

Nem a szócikkbe való mondatok ide helyezése

A magyarnyelvel rokonított nyelvekben: Makar =nap isten egyik neve /O-Görög/; magáru = megegyezni, megérteni /Akkád/

-A kazárok 10 törzsét is igy nevezik. -

A magyarok mai elnevezése más nyelveken címszó alattiakat szeretném, ha a szerző módosítaná a következők miatt: 1. A cseh nyelvnél leírt "Uher", illetve a szlováknál "Uhor" elnevezés régies, történelmi, ma már egyáltalán nem használatos a mai magyarok megnevezésére. Történelmi környezetben valóban ritkán használják még, de ilyen esetben nemcsak a magyarokat értik e megnevezés alatt, hanem a történelmi Magyarország valamennyi "polgárát", így akár az akkor élt szlovákokat is! 2. Mai szóhasználatban mind a cseh, mind a szlovák nyelvben a magyarok megnevezésére a "Maďar" (ejtsd "mágyár", ahol az á hang olyan rövid, mint a magyar "a" hang)szót, ill. kifejezést használják!

mi az, hogy "érdekességek" a magyarorkról szóló szócikkben - és bemásolnak egy spamet.--Linkoman 2007. május 16., 15:46 (CEST)

A Magyar Haza és az Ország nem egyenlő az állammal, az állam nem egyenlő a kormánnyal. A Nemzet él a Hazában. Az igaz kormány szolgálja az államot , az állam szolgálja a Nemzetet, a Nemzet a Hazát. A Haza és az Ország a Szentkorna alá tartozó Kárpát-medence népeit jelenti. Az állam a nagyhatalmak által az Magyar Hazára kényszerített határokon belüli része az Országnak. Magyar az aki e Hazában él és magyarnak vallja magát bármely nyelven is beszél /amit édesanyja tanított neki/, bármilyen a bőre színe, bármilyen vallást is vall. Aki ezeket hiszi, legyen az jobb vagy baloldali tisztességes ember, azok egyet tudnak érteni s tudnak egymással beszélni a jövőért. Varga Vince

(nagyjából egyet tudok érteni a fentiekkel, de ez egy egyéni véleménynek tűnik, ami szerintem nem való egy lexikon-szócikkbe) misibacsi 2007. október 26., 19:18 (CEST)

A hazában élő 108 népből maradt valami?

Kedves Varga Vince, Noha én is egyéni véleménynek tartom ezeket a gondolatokat, én Misibacsitól eltérően nem értek egyet velük maradéktalanul (tehát nem is tartozom azok közé, akik maradéktalanul "ezt hiszik"). A nemzet, haza, stb. kérdésekben egyetértenénk (ráadásul tisztességesnek merem állítani magam) és magyar is volnék. Protestánsként ugyanakkor számomra a királyi korona nem szent (Soli Deo Gloria), sőt, mi több, egyetlen tárgy sem lehet szent, mint ahogy személyek sem azok. Egyedül az Úr az. Szakrális értelemben mi nem tartozunk sem a Szentkorona alá, sem más "profán szentség" alá. Azt kérdezném tehát, hogy mi lesz akkor azzal a pár millió (jobb és baloldali), bármily tisztességes protestánssal, aki mindezt nem hiszi? Ők (mi) részei a nemzetnek, hazának szerintetek?– Iegeb ^vita 2011. január 20., 04:29 (CET)

A vallást és a szakrális értelmezést miért kevered ide? Vallástól függetlenül része a nemzetnek az, akikről Varga Vince írt. Egyébként ő azt írja: "a Szentkorna alá tartozó Kárpát-medence", tehát nem egy szűkebb népcsoportról ír. misibacsi*^üzenet 2011. január 20., 14:43 (CET)

Hibás adat

A következő részt töröltem: "A magyarok ma a Kárpát-medence lakosságának körülbelül 33%-át alkotják. 2001-ben a Kárpát-medencei magyarság összlétszáma 11,5-12 millió között volt."

Ezzel szemben Szlovákia, Kárpátalja, Erdély és a Vajdaság együttes lakossága 25 millió fő. Ebből közel 12.5 millió magyar. Csak tippelem, hogy a magyarországi cigányokat 500 ezer és 1 millió közé tette a szerző, így jött ki az eredmény. Először is az 1 millió teljesen alaptalan becslés, másodszor a fél milliós adat se állja meg a helyét. A legutolsó népszámláláson 190 ezer ember vallotta magát cigánynak. Ezt kell alapul venni, nem pedig azt, hogy mennyien származhatnak valójában kisebb-nagyobb részben a cigányságból. Ilyen erővel két-három millió főre lehetne tenni a magyarok számát is Erdélyben. Ha jól tudom manapság már nem kinézet, hanem saját döntése alapján soroljuk az embereket cigánynak-magyarnak-zsidónak vagy bárkinek.

--62.68.181.98 2007. május 24., 15:38 (CEST)

Az persze igaz, hogy Szlavónival és Burgenlanddal együtt már 25 millió fölötti a Kárpát-medence lakossága, de a 33% és az 11.5 milliós magyarság így sem állja meg a helyét. Ebben a formában tehát biztos hibás az állítás, ezért törtöltem.

• hová sorolnád a sokácokat, bunyevácokat, jászokat, matyókat, és a bakonyi- és újvidéki besenyőket?

Mátyás király képe

Könyörgöm, tegyünk már más képet a montázsba, ne azt, ami az ezresből van kivágva, ez annyira gáz... Nem lehetne inkább ebből a képből kivágni?

Szerintem ez a legismertebb képe, ha az ezrest nem számítjuk. – Alensha ^{üzi m} 2007. november 27., 02:48 (CET)

Ha már itt tartunk, valami költő is mehetne a montázsba, mert pl. azért Petőfi messze ismertebb, mint akár Fedák Sári (ennyi erővel Király Lindát is beletehetnénk...) vagy Salkaházi Sára (aki alig egy éve lett igazán ismert, tipikusan mostani felkapott híresség, és szent különben is van már a képen kettő). – Alensha ^{üzi m} 2007. november 27., 02:51 (CET)

Tessék parancsolni! A kivágat: . Már csak be kell illeszteni. Samat ^{üzenetrögzítő} 2007. november 27., 03:12 (CET)

Köszi, cseréltem. Csak szebb így, még ha manapság kevésbé is népszerű ez a portréja, mint az a másik :D – Alensha ^{üzi m} 2007. november 27., 03:32 (CET)

Salkaházi Sárát és Fedák Sárit a nemi arányok kedvéért választottam. A választásom teljesen önkényes volt, illetve az határozta meg, hogy kiről találtam megfelelő képet. Akkor még senkit sem nagyon érdekelt ez a cikk, ezért nem egyeztettem. De ha gondoljátok, változtassunk. Objektíven egyébként nem hiszem, hogy el lehet dönteni, ki legyen a montázsban szereplő nyolc legnagyobb magyar. A szócikkben is szereplő RTL-s lista volna jelenleg a legobjektívabb toplista. Viszont én nem nagyon szeretném a képen ott látni a Kádárt, még ha az RTL Klub nézői a történelem harmadik legnagyobb magyarjának tartották is. :-( --Adapa 2007. november 27., 16:47 (CET)

Sejtettem, hogy a nemek miatt van, de szerintem nem olyan fontos, hogy pont annyi nő legyen, mint férfi, elég, ha mutatóba van mindkettőből :) Kádárt én se szeretném ott látni. Amúgy meg ez végül is mindegy, tényleg annyira szubjektív a téma, hogy mindenki bele tudna kötni... a fő gondom a Mátyás királyos kép volt, a többi nem olyan fontos. – Alensha ^{üzi m} 2007. november 27., 17:02 (CET)

Hááát, én azt se mondanám, hogy Mátyás királyunk tipikusan magyar volt. se az említett Petrovics Sándor (ismertebb nevén Petőfi)

Nem hiszem, hogy két szélsőbaloldali médium kutatását lehetne "objektívnek" tekinteni. Mivel úgysem lehet ebben a kérdésben igazságot tenni (szélsőbaloldali/baloldali/semleges stb.) illetve hogy kik voltak a legnagyobb magyarok. Szerintem ez ugyanis erősen megosztja a magyarságot. Érdemes lenne a listát kitörölni. Ivoa ^{üzenetrögzítő} 2009. április 17., 19:34 (CET)

Magyar jellegzetesség

Szintén magyar jellegzetesség, hogy az asszonyok férjhez menetel után hivatalosan elvesztik az addigi nevüket (leánykori név) és helyette a férjük teljes nevét viselik, a -né szócska hozzáadásával, pl. Veres Pálné (azaz „Veres Pál neje”). Ez nem olyan régen még kötelező volt, ma már szabadon választhatják meg a házasodó nők a nevüket.

Források

Ez így - nem forrás. – MerciLessz ^BalhéLessz 2008. február 3., 19:52 (CET)

Képfigyelmeztetés

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commonson. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből, ellenőrizd a commonsos lapját, hátha időközben visszavonták a törlési jelölést, vagy eleve tévedés volt. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal. Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

• Cecil törölte a(z) Image:Saint_Stephen_Crown.jpg nevű képet: no proper source;
  

-- CommonsTicker ^vita 2008. március 6., 19:26 (CET)

Korrekciós igény

A kárpátmedencében ma kb 14,5 millió ember beszéli anyanyelvként a magyart, ehhez jönnek, akik megtanultak magyarul, ill a világ más részeiben élnek magyarként, és ezzel kb 18 millió főre növekszik a létszám. Ne felejtsük a kb 1 millió 2ezres magyar ajkú cigányságot sem! – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 80.99.187.187 (vitalap | szerkesztései)

Röhög a vakbelem. 18 millió Hángériön-szpíkin...

Szerintem át kellene gondolni a "rokoni" szálakat. Kicsit talán pontosítani kellene a finn rokonságot, mondjuk...törökre...(persze nem tudományos, de az példának jó: http://www.moonshadow.hu/index.php?module=cikk&show=393 )

A magyar népzene és néptáncok

Bár mennyire a legközismertebb, nem igazán a csárdás a legjellegzetesebben magyar tánc - annak ritmikai és melódikai struktúrája már igen európai, a környező (mindenek előtt szláv) népek zenéjének és tánccának erős befolyása alatt áll. Ettől eltérően sok magyar néptánc (pl. verbunk) még tartalmazza az eredeti ázsiai ritmust és hangzást, így mindenek előtt ezeket kellene kiemelni mint jellegzetesen magyar zenét és táncot.

A magyar nyelv

Mivel a magyar és a horvát egyaránt anyanyelvem, több ízben tanítottam mindkét nyelvre idegeneket. Ezek mellett, jól ismerem az angol és német nyelvet, valamint némi tudomásom van - mivel nagyon érdekel a téma, sokat kutattam ez irányban - más nyelvek alapjairól is. Így felülvizsgálni kérem ama kijelentést, hogy "A rengeteg nyelvtani kivétel miatt tanulása az idegenek számára nem könnyű, a világ egyik legnehezebb nyelvének tartják. ". Ezzel ellentétben azt kell mondanom, hogy a magyar nyelv kivételei is igen szabályosak (ellentétben pl. a horváttal, vagy szerbbel), írása szinte tökéletesen szabályos (eltérően a pl. angoltól v. franciától), stb, és ennek köszönhetően - de csak a tanító személy helyes hozzáállásával - a külföldiek a kezdetleges nehézségek után a magyar nyelvet igen könnyen elsajátítják. Tehát, semmiképp sem értek egyet azzal, hogy "a világ egyik legnehezebb nyelve", sőt a logikusabbak közé tartozik. A nehézsége európai szemekkel nézve mindössze az, hogy más - egyike az Európa mindössze 5 nem indoeurópai nyelveinek, és ezért más európaiaknak távoli és "nehéz" (de csak amíg meg nem ismerik).

• A magyar nyelv valóban nem a kivételei miatt nehéz, már csak azért is, mert a kivételek többsége rosszul fogalmazott szabályok miatt adódik. Nehézsége abban áll, amit a hozzászólás utolsó mondata tartalmaz: az indoeurópainak nevezett flektáló nyelvek egészen más gondolkodást igényelnek, mint a ragozók. Lehet, hogy a szabályokat könnyű elsajátítani, de használni a magyar nyelvet igen nehéz. Olyan gyakorlatilag nem létezik, hogy egy flektáló anyanyelvű úgy megtanulná a magyar nyelvet, hogy ne lehessen felismerni idegen voltát. Az ellenkező eset sokkal gyakoribb. Ennek oka a ragozás mellett azonban még az is, hogy a magyar rengeteg olyan hangzót használ, ami nem található meg az európai nyelvek többségében. Egy angolnak gyakorlatilag lehetetlen az 'a' betűt megtanítani, hogy az 'ű'-t, zárt- és nyílt 'e'-t és a hosszú 'á'-t már ne is említsem. L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 12., 12:49 (CEST)
• Mindössze eggyel nem értek egyet - nekünk sem könynebb megtanulni más nyelveket, mint másoknak a miénket (a magyar flektáló, másikaknak pedig más nehézségei vannak). A hangzók esetét pedig könnyen cáfolom: egy német anyanyelvű a rokon angol nyelvet (mindenek előtt e "th" vagy "r" ejtését) sosem fogja úgy megtanulni, ne hallatszon német kivolta. És így sorolhatnám tovább. Tehát, én csak azt kezdeményezném, maradjon ki a wikipedia szövegéből, hogy a magyar a világ egyik legnehezebb nyelve, mert ez egyszerűen nem helytálló.

madjar

Üdv!

Ami a madjarokat illeti, a kurultajon található infók nem feltétlenül a leghitelesebbek. Dr. Baski Imre turkológus ebben a témában írt a Csőrösi Koma című orientalista blogba: http://csk.blog.hu/2009/02/12/madjar_vagyok_turista http://csk.blog.hu/2009/02/17/madjar_vagyok_turista_2_resz

– [[Szerkesztő:Anzu54|Anzu54]] ^vita 2009. február 20., 07:10 (CET)

Jo lenne mar a finnugraszokat teljesen elfelejteni, kihagyni. a szoatveteleket attirni szoatadasra,talan akkor jobb lenne az ertekeles is.

Sablon

Valaki rakja be az új sablont ami már az angol ba megjelent – Toorjager ^vita 2009. június 14., 10:48 (CEST)

Új kutatási eredmények

Az MTA égisze alatt új kutatási eredmények láttak napvilágot, nem ártana frissíteni az oldalt. A Raskó-féle kutatásoknak új feljeményei vannak, nem ártana ha bekerülne az oldalra, és talán az MTA szakemberei csak nem butaságokat állítanak.

Az évtizedes kutatások új állomásához érkeztünk. Az MTA Genetikai Intézete és Régészeti Intézete együttműködésével létrejött legújabb kutatási erdemények új történeti következtetést készítenek elő. Raskó Istvánnak és munkatársainak eredményei egészen újszerűek. A vizsgálatok során sikeresen izolált 27 db 10–11. sz.-i genetikai mintán belül az egyik legjelentősebb csoportot az európai lakosság legősibb rétegére utaló markerek jelentették, s mindössze két egyéné mutatott ázsiai eredetet. Ez összhangban van a történeti embertan területén nyert megfigyelésekkel: Lipták Pálnak köszönhetően közel fél évszázada tudjuk, hogy a 10. sz.-i embercsontoknak csak 16,7 %-a tartozik a mongolid és az europo-mongolid rasszhoz. Az MTA Régészeti Intézetének igazgatója szerint: A mai magyarság szerológiai, és genetikai összetételében egyértelműen kimutatott európai jelleg, ugyanakkor az ázsiainak hiánya nem egyedül az eltelt ezer év keveredéseinek köszönhető, hanem már a honfoglalás- és Szent István-kori Magyarország lakossága is szinte kizárólag biológiailag európai eredetűekből állt.[2]

Még több forrás: http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=390&tt_news=9659&cHash=21584165f5

Ez nem annyira újdonság, csak ha az előzményeket nem vesszük figyelembe. Nézd meg ebben a cikkben, benne van Lipták is, meg egy hivatkozás egy 2000-es Science cikkre (térképpel - Semino és társai (2000.). „The Gebetic Legacy of Paleolithic Homo sapiens sapiens in Extant Europeans: A Y Chromosome Perspective”. Science (11): 1155-1159.) Már a 2000. év óta tudhatjuk, hogy az Eu-18 és Eu-19 markerek a Kárpát-medence nagy részében 75% felett reprezentáltak.

Kérés: legközelebb ha új szakaszt nyitsz, azt a lap alján tedd, vagy a lap tetején található + jellel, mert így a laptörténtből kellett kivadásznom, hogy mit is írtál. Ha négy tildével (~~~~) aláírod a hozzászólásodat, akkor is könnyebb lenne. L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 6., 21:55 (CEST)

Genetikai és Antropológiai különbségek

Az alföldiek délvidékiek genetikai értelemben a balkán népeivel szinte azonosak. A genetikán kívűl az un. jellemző arcforma átlagos sötétebb pigmentáció (haj szem bőrszín) is hasonlóbb. A Dunántúli É-KHG. és Felvidéki Magyarság viszont genetikailag Közép-európai átlagos pigmentációja is világosabb. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 84.0.143.131 (vitalap | szerkesztései)

Ez attól függ, milyen géneket vizsgálunk. Az Eu-18 és Eu-19 markerek például a teljes Alföldön északi kapcsolatot mutatnak. Mellékelek róla egy térképet, ezen a sötétebb, északabbra elhelyezkedő folt mutatja azt a területet, ahol ezek a markerek a népesség 75%-át meghaladóan találhatók meg. L András^→ 2010. január 29., 20:03 (CET)

Fájl:Eu-18 eu-19.jpg

A középkori temetők jellegére hivatkozás is alapvetően hibás. Íme egy embertani leírás róluk: „1. Vezető réteg ca. 25% uralid (vagy europo-szibirid), ca. 50% turanid (vagy europo-mongolid, vagy dél-szibériai, másként alföld-típus, Homo sapiens pannonicus), ca. 10% pamirid (brachicephal europid), ca. 10% anatóliai (Homo sapiens tauricus), ca. 5% kelet-balti. 2. A középréteg a vezető rétegtől határozottan eltér, jóllehet a középréteget alkotó rasszkomponensek kisebb arányban a vezető rétegben is megtalálhatók. Ennek a harcos rétegnek leglényegesebb összetevői a mediterrán, a nordoid (ez lehet magas termetű, robusztus mediterrán is) és a pamíri rassz. Nagyon sajátságos jellemző, hogy a turanid és az uráli rassz ebből a rétegből úgyszólván teljesen hiányzik. 3. A köznép embertani komponenseit a nagy esetszámú szériák alapján jellemezhetjük. Ha ezeket együttvéve tekintjük, a középréteghez hasonlóan a mediterrán és a nordoid összetevő a legszámottevőbb, de ezenkívül jelentős a cromagnoidok részesedése.”

Nos, ebben mi mond ellent annak, hogy a honfoglalók nagyjából azonos számúak voltak az itt találtakkal? A Kárpát-medence akkori népessége semmiképp sem haladta meg a másfél millió főt, de egyes történészek akár a 200 000 összlakosság feltevéséig is elmerészkednek. A honfoglalók legalább 30%-os arányúak voltak az itt találtakhoz képest, de akár 1/1 is lehetett az arány. A nemlétező szláv kontinuitásról meg ne is beszéljünk. L András^→ 2010. január 29., 20:58 (CET)

A szláv nem rassz, hanem nyelvcsalád csupán. Ahogy az újlatin is. Én nem hiszek ezekben a turáni és egyébb keleti mesékben (török sumér és a többiek) ahogy a finnugorizmus is csak egy zsákutca a valós biológiai eredet szempontjából. Vezető nyugati genetikusok és laborok is gyakran röhögnek ezeken. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 84.2.120.98 (vitalap | szerkesztései)

A finnugrizmuson lehet is. A valódi biológiai származáshoz meg még nagyon sok kutatás kell. Amúgy a fenti térkép épp azt mutatja, hogy a magyar lakosság túlnyomó része olyan géneket hordoz, amelyek minimum 15000 éve a Kárpát-medencében vannak. Ennek okát meg további kutatások fogják kideríteni. (Azt meg nem mondtam, hogy a szlávság rassz lenne, valami félreértés van.) L András^→ 2010. január 31., 20:24 (CET)

Ebben azonban nagyot tévedhet. A nagyobb mintavétel egy idő után nem teszi igazán pontosabbá a kutatást. Ezt támasztják alá a NY-Európai országok eredményei is (ahol jóval nagyobb mennyiségben arányban hajtottak végre genetikai teszteket mint nálunk.

Szerény(?) véleményem szerint, különbséget kell tennünk a genetika származás és a nemzeti hozzátartozás között. Leegyszerűsítve a számítógépekkel hasonlítanám össze: a hardverünk a test, amely genetikai származása a mi esetünkben nagy valószínűséggel európai, túlnyomórészt a szláv nemzetekhez tartozókéval azonos, a szoftverünk pedig az agyunkban kiformálódott nemzeti öntudat, amely az ázsiai magyar (és velük érkező rokon-, szomszéd-, bajtárs-) népekkel érkezett "magyarság". Példaként, ha egy Apple hardverű számítógépbe az eredeti Apple szoftver helyett Microsoftot telepítünk, kívülről még mindig Apple-ként fog kinézni, de "belülről" már MS-gépként fog működni. Tehát, én azt mondom: mi magyarok vagyunk, mert kb. egy évezrede az ideérkezett magyarok "feltöltötték" saját "szoftvereiket" (ázsiai eredetű magyar nyelv és kultúra) az itt élő elődjeink "hardverébe" (nem-ázsiai kinézetű testébe), azokat ilymódon magyarokká varázsolva. Természetesen, a "szoftverbe" időközben beépült több európai elem is (a kereszténységtől kezdve a lovak és szürkemarha elhanyagolásáig, a népzene europaisodásától az új átvett szavakig, stb.), ezzel kialakítva az új, európai magyar kultúrát. (Biztos vagyok benne, egyeseknek ez az elmélkedésem nem fog tetszeni, de sajnálom - egyszerűen csak realista kívÁnok lenni. A nemzeti hovatartozás végülis csak ember- és érdekcsoportok politikai döntése, és nem a génekkel jár.)

• Nagyjából hasonlóka fejtegettem én is fentebb. Csak: ezt a Kristó-féle szláv mizériát kéne már elfelejteni. A magyarok a honfoglaláskor legfeljebb avarokkal találkozhattak, azóta meg inkább a németek keveredtek velünk... L András^→ 2010. február 25., 15:48 (CET)

Szerintem ez tévedés. Anonimus a hódító magyarok történetét dolgozta fel és nem a népét. A hódító magyarok mind nyelvileg (török és kazár nyelv) idegenek voltak, mind genetikailag a 90%-ot kitevő mai népesség valódi őséhez képest.

Nos, akkor Györffit kellene kritizálni, aki szerint szláv eredetű helyneveink nincsenek a honfoglalás korából, csak földrajzi nevek. Azok, amiket honfoglaláskori szláv eredetű helynévnek tartanak (azok, akik mindenáron szláv elsőséget szeretnének a Kárpát-medencében), mindannyian másodlagosak, későbbiek. Györffy György, Kovács László, Veszprémi László (szerk.). Honfoglalás és nyelvészet. Budapest: Balassi K. (1997)  Úgyhogy e kérdésben nem velem kell vitatkozni. Aki akar, tarthat Kristóval, és állíthatja azt, hogy a honfoglalók a neandervölgyiek cerebrális fookán álltak (mivel ezen elmélet szerint gyakorlatilag mindenünk a szlávoktól származik), vagy tarthat Györffivel. Én az utóbbira szavazok. L András^→ 2010. április 6., 13:34 (CEST)

Magyar ünnepek

Október 6-áról lévő bekezdésben azt írják, hogy a szabadságharc elbukott, ami nem igaz. Ez azért téves mert nem belső problémák miatt lett sikertelen, hanem külső hatalom által leverték, ezért is igaz hogy "de erkölcsi ereje azóta is hat a lelkekben". A mondatot javítom. 94.21.253.47 (vita) 2010. június 3., 06:14 (CEST)

Kép

Sajnos a legfelül látható, bolyait ábrázoló kép általánosan elfogadott tudománytörténészi vélemény szerint nem hiteles, nem bolyai jánost ábrázolja. Cserélni kellene. ♥♥♥ Gubb the Skaarj Slayer ✍ 2010. július 15., 09:59 (CEST)

Raskó/Bálint Csanád

Nem ártana újraírni a Raskó féle szöveget.

Az egész magyar kutatás arra világít rá, hogy a honfoglalás és a kora Árpád-kori lakosság is főleg európai eredetű népességből állt. A vezető réteg és a köznép európai és ázsiai aránya is megegyezik. Mindkettő európai jelleggel bírt. Olvassátok el az MTA oldalán. http://www.matud.iif.hu/08okt/02.html Tehát hülyeség azt állítani hogy az 'urali génkészlet feloldódott', hiszen a magyarság már a honfoglalás korában is csak kb 16 % -ban bírt ázsiai, vagy ha jobban tetszik 'urali' jelleggel. Pont azt magyarázza a kutatás, hogy már a honfoglalók is 'európaiak' voltak és nem a Kárpát-medencében történt keveredés volt az 'elsődleges' a mai európai jelleg kialakulásában. Jobb lenne egy történészt idézni és nem egy genetikust. Magyarán, egy fél bekezdés butaságot állít. Fakirbakir ^vita 2010. október 10., 13:12 (CEST)

Ha egy fél bekezdés állít butaságot, akkor azt a fél bekezdést kell átfogalmazni a forrásnak megfelelően, nem egyszerűen kivenni az egészet. Egyébként pedig: a génállomány nem tájékoztat arról, hogy hol és mikor történt a génkeveredés. A megfelelő tudományág megfelelő képviselője szükséges minden következtetés levonásához. Tehát: genetikához genetikus. Más kérdés, hogy a történésznek kell utána kideríteni, hogy a megfigyelt génjelleg mikor és milyen módon jöhetett létre. Ugyanezt kellene alkalmazni a nyelvészeti kutatásoknál: a nyelvésznek csak annyi a feladata, hogy megállapítsa a nyelvi jellegeket és az esetleges rokonsági kört, és a történeti elméleteket a régésznek és történésznek felállítani ennek alapján. Sajnos a második fele soha nem teljesül. L András^pankuš→ 2010. október 10., 17:11 (CEST)

A történész vajon hogy tud utánanézni a génkeveredésnek? A történész írott források alapján dolgozik. A génekben talán krónikák is vannak? Vajon milyen ábécével? Azonkívül a történész belekotnyeleskedhet a genetikába, a nyelvész viszont a történelembe nem? Ezek a szabályok hol vannak levésve? Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. október 25., 01:40 (CEST)

"már a honfoglalás- és Szent István-kori Magyarország lakossága is szinte kizárólag biológiailag európai eredetűekből állt." Ezt maga Bálint Csanád állítja. Ennek fényében tudománytalan 'uráli' markerek felhígulásáról beszélni. Sőt a kutatások szerint kevesebb mint 10% utalt ázsiai jellegre mindkét csoport (köznép, vezető réteg) esetében. Szóval, Ezek után a Raskó-féle cikk nem állja meg a helyét, ezt hirtelenjében, az első eredmények után nyilatkozta Raskó, Bálint Csanád viszont konklúziókat emlegetett, az eredmények kiértékelése után. Tehát Raskót idézni és egy egész bekezdést neki szentelni, nem helyes, főleg ha ugyanarról a kutatási témáról vannak frissebb eredmények egyenesen történészektől.Fakirbakir ^vita 2010. október 10., 17:44 (CEST)

Pontosabban igen felhígult az "urali" génkészlet, de ez megtörtént már a Kárpát-medencébe jövetel előtt. Ez a lényeg. Ezzel a Czeizel-féle kutatási vonalat el lehet felejteni, vagy helyesebben, át kell értékelni. Fakirbakir ^vita 2010. október 10., 17:54 (CEST)

Ezt a Czeizel dolgot azért hoztam fel, mert szerintem botrányos, hogy egy genetikus, történelmi következtetéseket vont le történészi háttér nélkül. Természetetesen mindenki megette amit mondott, csak a történész szakma kapott idegrohamot.Fakirbakir ^vita 2010. október 10., 17:57 (CEST)

A történész szakma minden egyes tagja mástól kap idegrohamot (én például attól, ha a nyelvészek kotnyeleskednek a történelemben). De nem egészen értem, hogy ha ebben a témában járatos vagy, akkor miért nem javítod ki, ahelyett, hogy kitörölnéd? L András^pankuš→ 2010. október 10., 18:06 (CEST)

Beszúrtam az eddigi kutatási eredményeket.Fakirbakir ^vita 2010. október 10., 19:24 (CEST)

Továbbá, az 'uráli' marker kérdése szerintem itt a legnagyobb bökkenő. Ha már a Honfoglaló magyarságban is csak kis részben voltak jelen, miért beszélünk finnugor nyelvet (nyelvcsere?, folyamatos keveredés kelet-európában? stb.) érdekes hozzávalókat adhatnak a Kelet-Európai genetikai, archeológiai kutatások leendő eredményei e szempontból. Fakirbakir ^vita 2010. október 10., 19:36 (CEST)

Ha engem kérdezel, azért, mert a finnugrászat csak légvár... L András^pankuš→ 2010. október 10., 19:42 (CEST)

Ha meg engem, akkor nem légvár. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. október 25., 01:30 (CEST)

Manapság már azt mondják egyesek, hogy a magyarok gyökereit az Andronovói-kultúrából kell származtatni. Én úgy tudom, alapvetően Europid jelleg uralkodott ebben a népcsoportban(anno). Akkor miért is keresünk TAT-C géneket(uráli), ami közép szibéria népeinek jellegzetessége? Valami nem smakkol. Fakirbakir ^vita 2010. október 11., 08:57 (CEST)

Én tudok jobbat is. Ami genetikailag, antropológiailag és régészetileg is indokolható: Kaukázus (lásd a kaukázusi embertípus, Szászánida stílusú régészeti anyagok, stb.). De két szakasszal fentebb már bőven kifejtettem az álláspontomat. L András^pankuš→ 2010. október 11., 09:02 (CEST)

Raskó ismét nyilatkozott. http://www.mult-kor.hu/20101013_az_ostortenetrol_vitaztak_a_tortenelemtanarok

Szerinte "a Honfoglalás kori népesség inkább az ázsiai populációhoz van közelebb". Most akkor mi van? Bálint azt állította, hogy az ázsiai jelleg minimális.......Ha 10-15 % az ázsiai marker, akkor az inkább europid. Vagy ázsiai (mongolid) populáció alatt nem rasszt ért? Mondjuk Perzsákat, törököket?Fakirbakir ^vita 2010. október 13., 19:05 (CEST)

Azt írja, hogy a "nyelvrokonoktól távoli, inkább az ázsiai populációkkal rokon". Hát adtunk a sz.rnak egy pofont. Ázsiai populáció van egy pár még a finnugorokon kívül (Irán és a Kaukázus térsége, a belső ázsiai térség, kínaiak, mongolok, nem sorolom tovább). Én ezt az "ázsiait" egyelőre – jobb híján – kaukázusinak gondolom. Egyébként alaposan meglepődtem volna, ha a finnugorokkal talált volna genetikai rokonságot. L András^pankuš→ 2010. október 13., 19:16 (CEST)

Hát ez az. Lehet ez kaukázusi is.Akkor ne azt mondja Raskó hogy ázsiai, hanem legyen konkrét, mit ért azon hogy "ázsiai". Csak maszatolni tudnak. Ott van egy tömérdek adat a kezükben és Bálint Csanád véleményezésén kívül nem láttam még más "épkézláb" értekezést erről a kutatásról. Csak a médiából hall az ember "ezt-azt". Fakirbakir ^vita 2010. október 13., 21:36 (CEST)

Én is meglepődtem volna, ha a finnugor népekkel találtak volna ma genetikai rokonságot. Háromezer éve legalább elváltunk tőlük. És látszik az is, hogy ezer év a honfoglaló magyarok génállományát is teljesen megváltoztatta a fentiek szerint. A honfoglalók is kétezer évre voltak az andronovói kultúrától. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. október 25., 01:53 (CEST)

Mi is a probléma?!?!

A finnugor kutatás nem bizonyította be a magyar nyelv uráli / finnugor nyelvcsaládbeli leszármazását, mint ahogy magának a finnugornak vagy uralinak mondott nyelvi közösség valamikori létezését sem. Az etimológiai szótárak (melyek gyakorlatilag döntően egymásból építkezők, tehát nem új kutatások) áttekintése után bebizonyosodott, a szavak leszármaztatása mind a finnugor tekintetében, mind a szláv jövevényesítés tekintetében messzemenően egyirányú, elfogult, ott kizárólag teljes magyar változásokat feltételez, ráadásul a 19. századi szláv és finnugor nyelvi állapothoz hasonlít, ami tudománytalan. Eme nyelvkutatás által meghatározott őstörténetkutatás és a belőle összeállított magyar őstörténet nem ad elfogadható és kielégítő magyarázatot a valós kérdésekre (genetika, vándorlás, létszámarányok, nyelvmegmaradás, nyelvi-hangi változások intenzitása (miért a magyar változott ?) a finnugor nyelvekben, mítoszok, hagyományok, viselet, életvitel stb.) Minden ez irányú ténybeállítás a görcsös ragaszkodás okán dogmaszintű, ezért tudománytalan. Valószínűségesítésének mértékét inkább a kényszerű vágy, kutatási egyoldalúság, az eszmebeágyazottság, a presztízs, semmint előkerült bizonyítékok erősítik. Kétségtelen tény viszont, hogy vannak nyelvi átfedések –LAYER effektus --, amelyeket ezen tudatossággal a maguk helyén és mértékén összefüggéseikben szükséges vizslatni, kezelni, értékelni. A finnugorizmus vezérelte magyar nyelvkutatás mindmáig adós a szláv nyelvek honfoglalás kori, sőt azt megelőző hipotetikus állapotának magyar összevetésével, - arról nem is beszélve, hogy a szláv történeti nyelvészet is komoly kételyekkel küzd - mint ahogy egyéb más nyelvek adott kor beli állapotának időarányos összevetésével. Az önálló kutatási ágak, mint az antropológia, genetika, régészet, kultúrantropológia, zenekutatás stb, majd mindezeknek (már amelyiknek létezik) kísérleti ága által igazolóan identitásunk több száz év óta meghatározott irányába kell helyezni a nyelvkutatási hangsúlyt is: Belső-Ázsiába és Európába, ténylegesen végre kell hajtani mindazon összehasonlító elemzéseket, amelyeket eddig a finnugrizmus szabotált. A teljes magyar őstörténetet kevésbé ellentmondásos szintézissel a létezett valóhoz közelebbi tartalommal szükségeltetik föltölteni. Nem kis munka, de annál is inkább itt az ideje elkezdeni, mert vagy 200 évnyi időtartamban holtvágányon járatódott, és kíméletlen tévelygések szövevényezték be, terepet adván legalább öt nemzedék folyamatos történelmi hazugságban tartásának.

Forrás:[3] Fakirbakir ^vita 2011. január 2., 00:26 (CET)

Jól beszéltél barátom, most már le kell rántani az igazságról a leplet és kimondani, hogy a magyarok szkíta-szittya-hun-sumér-szíriuszi eredetűek!

– 84.0.253.98 ^üzenőlapja  2014. március 9., 22:57‎ (CET) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

Apró tévedés

A szócikkben a következőket olvasom (a Magyarság és vallás c. fejezetben):

"Az egyházak közül különösen a Magyar Katolikus Egyház és a Magyarországi Református Egyház, valamint a romániai katolikus és református egyházak tartják magukat nemzeti intézménynek, és ez általában a tagjaiknál is a nemzeti kultúra tudatosabb vállalását, ápolását jelenti – bár ez gyakran a kisebb egyházak tagjaira, például az evangélikusra, unitáriusokra is jellemző."

Ez az állítás sajnos több ponton is téves.

• 1. Az egyházak nem intézmények (hanem egyházak) - noha számos intézményt működtetnek természetesen.

• 2. A Romániai Katolikus Egyház nem nemzeti egyház (nem tarja, nem is tarthatja magát annak). Íme pár ok rá, miért nem az:

- A Romániai Katolikus Egyháznak része a Román Görög Katolikus Egyház is (közös püspöki konferenciát alkotnak a vezetőik), amely kb. 85%-ban román nemzetiségű híveket tömörít (akik eredetileg valaha ortodoxok voltak, csak rómához csatlakoztak). Igaz, a hívek kb. 10%-a magyar (ezek főként szláv eredetű közösségek). Rajtuk kívül van még néhány apró bolgár katolikus közösség az országban (főleg a Bánságban), akik szintén nem magyarok. Velük ellentétben az örmény katolikusok viszont elvesztették örmény identitásukat, mára magyar nemzetiségűek. A megállapítást tehát minimálisan is a római- és örmény katolikusokra kellene szűkíteni - de még AKKOR SEM LENNE IGAZ! Ugyanis: - Az ország szűken római katolikus lakosságán belül sem kizárólag magyar nemzetiségűek vannak - noha a többség (57%) magyar.

- Nagyon nagy román katolikus közösségek is léteznek az országban (kb a hívek 34%-a, azaz 345 557 ember). Ők nagyobbrészt Bukarestben és Moldvában élnek, kisebb részük Havasalföldön és Erdélyben. A moldvai katolikus románok egy jelentős része valóban magyar felmenőkkel rendelkezik (de nem mindenki, ugyanis az őshonos románság körében is folyt térítés, olasz papok által!) - ettől függetlenül a többségük még csak csángónak sem vallja magát, nemhogy magyarnak. A magukat csángónak (ceangai) vallók negyede valóban magyar ajkú (és van egy kisebb töredék, aki egyenesen magyarnak vallja magát). Az mindenesetre tény, hogy a katolikus egyház romániában nem nemzeti egyház (sem román, sem magyar nemzeti egyháznak nem tekinthető!). Ráadásul van 36 040 német és 20 317 roma nemzetiségű katolikus is, akik közül a németek számára szintén nemzeti nyelvű misézés folyik!
- A hívek nemzetiségét tükrözik egyébként az egyházi vezetők is, nemzetiségi megoszlás tekintetében (na jó, a németek kicsit felülreprezentáltak mára - de valaha nagyon jelentős népességet alkottak): A Gyulafehérvári Érseki Tartományba tartozó Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke és segédpüspöke mindig magyar nemzetiségű (az érsek jelenleg Jakubinyi György), az érsek személye révén pedig személyi unió van az Örmény Katolikus Ordinariátussal is (ennek apostoli kormányzója a gyulafehérvári érsek). A Bukaresti Érseki Tartományba tartozó egyházmegyék vezetői szintén az egyházmegyék etnikai többsége szerint vannak kiválasztva: A bukaresti érsek és segédpüspöke hagyományosan román nemzetiségű, és hasonlóan a jászvásári (moldvai) püspök is az. A nagyváradi püspök (jelenleg Böcskei László) és a szatmári püspök (jelenleg Schönberger Jenő) mindig magyarok, akárcsak az egyházmegyék híveinek többsége, míg a temesvári püspök hagyományosan német nemzetiségű (jelenleg Martin Roos), történelmi okokból (egykor itt a német katolikusok voltak a legtöbben), és mindig jól beszélnek magyarul és románul is. Megjegyzendő, hogy a szatmári püspökök is hagyományosan svábok - de bánsági társaikkal ellentétben nem német identitású, hanem magyar nemzetiségű püspökök (a korábbi is az volt: Reizer Pál). Ez szintén történelmi és szimbolikus okokból van így.
- A fentiek mellett megjegyzendő, hogy az egyház legnagyobb részében eleve többnyelvű misézés folyik. Valamennyi erdélyi egyházmegyében vannak román misék, a legtöbb helyen német misék is. A nagyobb városokban általában külön templomuk van a román és német híveknek (pl. Kolozsváron a piaristák temploma a román híveké, Szatmárnémetiben a Kálvária templom a német és román gyülekezeteké, stb.). A Bukaresti Főegyházmegyében szintén vannak magyar misék (főként a fővárosban), a román nyelvűek mellett. Egyedül a moldvai (jászvásári) egyházmegyében nincs egyáltalán többnyelvű misézés, hála az enyhén xenofób, magyarellenes Petru Ghergel "főtisztelendő" püspök úrnak, aki nem engedélyezi a moldvai csángómagyarok számára az anyanyalven való misézést (számos országos botrány ellenére).

• A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház egyébként szintén nem "nemzeti" - négy egyházmegyéjéből ugyanis az egyik SZLOVÁK (szlovák az esperese is, ahogy az istentiszteleti nyelv is az).
  

Összegezve: A szócikkben használt értelemben csupán két magyar "nemzeti" történelmi egyház van Romániában: a Romániai Református Egyház és az Erdélyi Unitárius Egyház. Azt persze hozzá lehet tenni, hogy döntően a katolikus és evangélikus-lutheránus egyház erdélyi egyházmegyéi is nemzeti jellegűek (és nagyobbrészt magyar nyelvűek), és erdélyi híveik zöme magyar nemzetiségű is.
Továbbá: jó lenne belinkelni az egyházak neveit is. Nem szeretem mások mondatait önkényesen átfaricskálni, de ha más nem, majd én megteszem később.– Iegeb ^vita 2011. január 20., 04:18 (CET)

A magyarság lélekszámának változása a honfoglalás és 1980 között.

A magyarság lélekszámának változása a honfoglalás és 1980 között.

ez alatt a cím alatt futó grafikon meglehetősen valótlan adatokat közöl főleg az újkor előtti népességi adatokról...--84.1.176.195 (vita) 2011. június 1., 01:45 (CEST)

Magyar eredet, elnevezés stb

Hungarus1 monológja

http://www.mek.oszk.hu/06700/06783/06783.pdf Nagy Gyula: Az ellopott magyar őstörténet Ebben tényszerűen, korabeli források, kútfők álltal le van vezetve a magyar eredet. Kínai, ujgur( amely forrásokat az MTA elhallgat,szándékosan nem vesz róla tudomást) török, bizánci, nyugati krónikák források alapján végig követi népünk keleti ágának belső ázsiai eredetét, keletről nyugatra. Fantasztikus munka. EGy apróságot kiemelek... Kínai források, hunnu-nak neveznek egy népet, ennek vezérét mautun-nak hívják, na erről a népről és vezérről az ujgur krónikák is tudnak, ( még hozzá saját magukat írják le ekként ) Ezt a hunnu népet a kínaiak leverik, maradékait, utód népét nevezik később a kínaiak ujgurnak vagy hunnak ( pontosan le van vezetve a könyvben miként, milyen menetbe stb), majd leírják a kínai (de az ujgur krónikák is) hogy ez az ujgur nép ketté válik és egyik fele az ON-UJGUR nyugatra indul. innentől idézek a könyvből :

Az ABULGÁZINÁL levõ krónikában továbbá azt olvassuk, hogy az 1. század végén történt eme kettészakadás után a régi hazában maradt ujgurság késõbben ismét három csoportra vált, mely alkalommal egyik részük szintén az Irtis mellékére költözött s ott halászattal és vadászattal foglalkozott. Az elõbbiekbõl tudjuk, hogy ez a késõbbi megoszlás már a tokuz-ujgurokra vonatkozik s ennek az eseménynek idejét nem is tudjuk meghatározni. Az on-ujgurok, vagy on-ugurok, unugurok tehát az 1. század végén kiköltöztek a Karakorum, Thien-San, Tangnu-Ola és az Altai hegység közt elterülõ õshazájukból az Irtis mellékére. t.i. a felsõ Irtis és a Balkhas-tó között esõ pusztaságra, hol ma a kirgizek nagy hordája lakik. Innen aztán tovább terjeszkedtek egyenes irányban nyugat felé. Ekkor szûnik meg a hungnu (vagy hunnu), hiun vagy chunnu név emlegetése a kínai évkönyvekben s ekkor tûnik fel legelõször a 2. és 3. századbeli európai íróknál a khúnoi, hunoi, hunn, kheun és khioníta név használata, mint annak a kelet felõl Európa határához érkezett népnek a neve, melyet ázsiai hazájában a keleti népek ugyanezen a néven ismertek, még pedig a kínaiak hungnu, vagy hunni és hiun (olvasd: hún) a régi persák hunu, a hinduk húna alakban. Az európaiak tehát a khun, hunn nevet az említett keleti népektõl hallották s egészen természetes eljárás volt tõlük, ha ennek az újonnan jött népnek megjelölésére ugyanazt a nevet használták, amelyen régebbi ismerõik emlegették. A 2. században élt PTOLEMAEUS és MARINUS TYRIUS, továbbá a 3. századbeli DIONYSIUS PERIEGETES az elsõk, akik Európa határán említik ezt a népet, az elsõ valahol a Maeotistól kelet felé, a második az Urál folyó mellett, a harmadik szintén a Kaspi-tenger északi részénél. Az onuguroknak, vagyis hunnoknak egyik ága már a 375. évben föllépett az európai történet színpadján a Volga alsó folyása mellõl, míg a másik águk csak ezután érkezett a Volga-Urál közébe, ahol az 5. század közepéig lakott. Figyelemre méltó körülmény, hogy az európai írók egészen az 5. század közepéig csupán a khun, hunn, hun, unn nevet ismerik, ekkor azonban egyszerre feltûnik az ONOGUR (UNUGUR) név is (PRISCUSNÁL). Hogyan történhetett ez? Úgy, hogy 457 tájban követek mentek Bizánczba a görög császárhoz az on-ugur, szaragur és uróg népbõl s ott természetesen olyan formán kellett beszélniök, hogy: „mi, kik az onogur (unugur) stb. néptõl jöttünk követségben, ezt és ezt kérjük a császártól." Már az csak bizonyos, hogy ezek a követek megnevezték, hogy micsoda nevû népbõl valók s így kézzel fogható dolog nemcsak az, hogy a bizáncziak tõlük maguktól hallották ezt a nevet, hanem az is, hogy a bizánczi íróktól onogur, unnugur-nak nevezett nép maga is onugur, vagy unugurnak nevezte magát. Ebben az idõtájban, t.i. a 6. században bukkan fel legelõször az UGUR, OGOR (= UJGUR) név is a bizáncziaknál, amikor t.i. követségek útján jobban megismerték azt a népet, melyet idegenek neveztek el hunnak, õk maguk pedig az ugur, vagy ujgur névvel jelölték magukat.

Az avarok, mint tudjuk, 558-ban Kandikh vezetése mellett követséget küldtek JUSTINIANUS bizánczi császárhoz, hogy évi fizetés fejében fölajánlják neki hadi szolgálatukat. Késõbben az ázsiai turkok khánja, TÜRK-SÁD levelet küldött Maurikiosz császárhoz (uralk. 582- 602), melyben többek közt azt írta, hogy meghódította a nagy és népes ogor népet, mely a Fekete-Til (= Volga) mellékén lakik s melybõl egy rész a var és khun nemzetség, JUSTINIANUS császár idejében Európába költözött és avar néven szerepel. Látnivaló, hogy így a bizánczi görögök két úton is értesültek az avarok eredetérõl és nemzetiségérõl s részint egyenesen követeiktõl, részint a turk khán levelébõl tudták meg, hogy a valódi nevük ogor, vagy ugur s ebbõl a népbõl szakadtak ki. Az avar nép tehát éppen úgy az ugurok, mégpedig az onugurok, unuguroknak egyik ága, mint a történet színpadján már elõbb föllépett hunnok, mit ezenkívül az is bizonyít, hogy öltözetük és nyelvük azonos volt a hunokéval. - Végre ZEMARCHUS, JUSTINUS császár követe, mikor 568-ban visszatért DIZABULNAK, az ázsiai turkok khánjának udvarából, járt azon ugurok-nál, kik a Volga alsó folyása és a Kubán folyó között laktak, tehát személyes tapasztalásból ismerte õket s íme útleírásában (MENANDERNÉL) az ugur nevet találjuk megnevezésükre. Az ujgur krónikának utolsó tudomása az on-ugurokról az, hogy ezek az Irtis mellékére költöztek, s azon túl elvesztik õket szemeik elõl, a bizánczi írók pedig csak a Volga és Urál folyók közén ismerkednek meg velük. Mely úton érkeztek az onugurok, vagy unugurok az Irtistõl a Volga alsó folyásáig? A legtermészetesebb észjárás azt mondja, hogy egyenesen nyugoti irányban kellett elõbb-elõbb nyomulniok. - De ezenkívül a költözködésnek ilyen iránya mellett tanúskodnak a 2. és 3. századbeli nyugoti írók is, PTOLEMAEUS, MARINUS TÍRIUS, DIONYSIUS PERÍEGETES, akik - mint az imént már láttuk a Kaspi-tenger északi része, az Urál folyó, majd a Maeotis környékén említik legelõször a hunnokat, vagyis az onuguroknak legkorábban Európa határához nyomult ágát. - Végre maradt fenn olyan nemzeti hagyomány is KÉZAINÁL, amely még emlékezik homályosan a hunnoknak, illetve magyaroknak amaz õsi hazájáról, mely a felsõ Irtis és Urál folyók közt terült el.

Kézai ugyanis úgy tudja, hogy a hunn-magyarok Scythiából jöttek ki, s ezt az országot elõször úgy határozza meg, hogy Európa keleti részén fekszik, egyfelõl az északi tenger, másfelõl a Ríf hegyek (t.i. az Urál), keletrõl pedig Ázsia határolják. De alább mégis úgy írja le, mint amelyet Joria, Tarszia, Mangalia és Kahrezm vesznek körül. - Látnivaló 1. hogy ez a kétféle leírás tulajdonképpen két külön területre vonatkozik, az elsõ az európai Oroszország keleti részére, a második a mai kirgiz pusztaságra. 2. Hogy Scythiának elsõ meghatározása ISIDORUS és JUSTINUS könyvébõl való, a második azonban semmi más írott forrásban nem található fel, tehát csakis nemzeti traditio lehet. 3. KÉZAI ezt a két különbözõ forrásból eredõ tudósítást összezavarta, amennyiben elõször azt írja Isidorus nyomán, hogy Scytia Európában fekszik; de mivel a nemzeti hagyomány meg azt mondta, hogy az õshaza kelet felé a mongol földig (Dzungaria) terjedt, ennél fogva alább már azt írja, hogy Európa Mongoliánál végzõdik. Így akarta KÉZAI összeegyeztetni ezt a kétféle tudósítást, nem vevén észre, hogy a nemzeti hagyomány másik és régibb hazáról beszél, mint ISIDORUS és JUSTINUS Schythiája. Íme elkísértük a magyarok õseit a Orkhon, Tula és Szelenga folyó mellékérõl nyugot felé egészen Pannóniáig, mindenütt az egykorú, vagy közelkorú, s mindig az elsõ rangú, leghitelesebb történetírók útmutatása mellett, - és a Kr. elõtti 8. századtól kezdve a keresztyén idõszámítás 9. századának végéig sehol egyetlen egy történeti adattal sem találkoztunk, amely azt mondta volna, hogy a magyarok õsei laktak valamely idõpontban akár Jugra tartományában, akár az ú.n. NAGY-MAGYARORSZÁGban!( Dentu magyaria) Ha így áll a dolog, akkor ennek az állításnak kell mesének lenni, nem pedig a hun-magyar rokonságnak." (Thúry: i. m. 54-67) Idézet vége.

Ami az ujgur, onujgur, onogur, ugor, ujgur, ogur hun, avar stb neveket illeti,ezek mind ( mint ahogy a fent idézett résznél, de a könyvben még pontosabban, több forrással igazolva) ugyan azon nép, törzs szövetség, szétvált tagjai, törzsei. Csak van amelyik önelnevezés, a másik meg ragadvány név egy másik néptől. Ezeket pedig keverik a történészek, ( akár szándékosan is) mint külön népek, holott egy tőröl fakadtak.( „THEOPHYLACTOS szerint a PANNÓNIAI AVAROK A TIL-FOLYÓ MENTI „OGOROK“-TÓL( ogor, ugor, ujgur stb) SZÁRMAZNAK“. ) És milyen véletlen, minket is ezen nevek valamelyikével, vagy annak "ragozásával" hívtak. ungarorum,unugur,ugri,ugrois,ungri,ungari, stb.

A cikkben leírt magyar elnevezések más népektől

Verdun-i szerződés. A Szent Wandregisilius kolostor évkönyvében erről: a 877. évnél -- a következő bejegyzést találjuk: "Lajos kapta meg többek között az avaroknak, azaz a hunoknak vagy ungarorum-oknak az országát!

Fuldai Évkönyvek utolsó része a 887-901. évi eseményekkel foglalkozik. Írója -- aki közvetlen értesülésekkel rendelkezett a birodalom keleti határain történő eseményekről -- a 894. évnél így ír: "Ebben az időben az avarok, akiket ungari-knak neveznek, a Dunán túl kóborolva sok borzalmas dolgot vittek végbe." A 896-nál pedig így: "A görögök ebben az évben kötöttek békét az avarokkal, akiket ungarik-nak neveznek" Alig egy emberöltővel később a vesztfáliai Corvei [Corvey, v. Korvey; Ratibor herceg, Corvey hercegének a Weser folyó balpártján lévő vára] kolostorában élt Widukind (kb. 925-1004; az Annales Corbejenses-ében) már úgy tudja, hogy az avarok a hunok maradványai, s ezeket a hunokat most ungarios-oknak nevezik."

De a következő idézet is Widukind-tól való: "Avares quos modo Ungarios vocamus", vagyis: "az avarokat, akiket most ungariknak hívunk.

János diakonus, Orseolo Péter velencei dózse (991-1009) káplánja a magyarok 899.-i velencei támadásáról így ír: "Az ungri-k pogány és igen kegyetlen népe Itáliába jött" [Győrffy (1975), p. 215]. Egy X szd.-végi töredékes francia följegyzés pedig a hunok 924.-évi itáliai megjelenéséről beszél. Nikephoros császár uralkodása idején (936-969) írja a görög Simeon Metaphrates -- a hunok pusztítják Tráciát. (( Ez külön érdekes, mivel először a bizánciak ( Leo Haditaktika ) türknek hívtak minket, ám később már hunnak mondanak. Miért? mivel akkora már ismertek minket, tudták szokásainkat stb stb, így nyilván való volt hogy nem türkök vagyunk.))

A hungari kifejezés először a 14. században jelenik meg: A 12. sz. végén készült Idők Virágai-nak megfelelő helyén ez áll: "Ekkor az ungari-k a besenyőktől Szkitiából elűzetve kivetették a hunokat, vagyis az avarokat. A ferrarai Gervasius Ricobaldus a 14. sz. elején hasonlóképpen ír. Ő azonban az ungari-kat "hungari"-knak nevezi. ;)

Tehát ezek alapján látható, hogy a Hun-Avar-Ungri-Hungari ( magyar) mind hun törzs, vagy hun töredék törzsek. Tehát itt meg is van a folytonosság, és az alapja a hun tudatunknak, hagyományainknak.

Jah, és sehol se látok még egy db "finnugor" nevet, népet, utalást..... Az "ugor" is csúsztatás, mint ahogy már fentebb írtam. Hisz ezek alapján akkor az Avarok is finnugorok lennének, de még a hunok is stb

Üdv Hungarus1 ^vita 2013. március 27., 09:04 (CET)Hungarus1

Vezetéknevek

A Magyarok#Magyar nevek szakaszban a Varga név rossz helyre link. Nem javítom ki, mert nem tudom, hogy ezeknek a neveknek mire kéne mutatniuk. A foglalkozásra, a névről szóló oldalra, vagy az adott vezetéknevű személyeket gyűjtő oldalra? – b_jonas 2013. április 1., 22:29 (CEST)

145.236.120.84 vitája

Török hódoltság: Kamu hiedelmek és sztereotípiák

Avagy miért volt lényegtelen a magyar nép etnikai genetikai szempontjából a török hódítás? (azonban vitán felül áll az, hogy 1686 után az ország idegen nemzetiségeinek arányaiban való hirtelen növekedése a török korszak háborúinak köszönhető!)

Történelmi tény, hogy a törökök a hódoltságból lassan de biztosan kiszorították a Magyarok zömét , csak pár un. szultáni "Kház városban" maradt meg kevéske magyar, de ezek legtöbbjében is éltek szerb bevándorlók. A szerbek tömeges hódoltság korabeli alföldi jelenléte és számaránya jelentősebb volt mint a magyaroké. A szerbek a magyarok által elhagyott falvak és mező városok tömegeit népesítették be az alföldön. Az eredetileg alföldi D-dunántúli Magyar populáció túlnyomó többsége a Felvidékre és kisebb részben Erdélybe menekült. A török által elfoglalt erődökben pedig ortodox délszláv szerb származású katonák tömegei vigyázták a Szultánok határait. Az ortodox Délszlávok hatalmas tömegeit csak a törökök kiűzésével párhuzamosan lehetett erőszakkal távozásra bírni. Etnikailag török származású ember nagyon ritka volt a hódoltsági területeken, és mivel a magyarok túlnyomó zöme elmenekült innen, ezért komoly kulturális vagy genetikai (keveredés) kapcsolatokról nem beszélhetünk az Oszmánok esetében. Az Oszmánok Sokkal nagyobb hatással voltak (genetikai kulturális és társadalmi értelemben) a Balkán félsziget népeire.

– 145.236.120.84 ^üzenőlapja  2014. július 24., 12:47 (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

Ezért komoly kulturális vagy kapcsolatokról nem beszélhetünk az Oszmánok esetében. Miért? Vannak komolytalan kulturális kapcsolatok is? Apród ^vita 2014. július 24., 12:52 (CEST)

Igen, felszínes, kereskedelmi gazdasági. PL: Britek és az indiai kutúra. Franciák és afrikai fekete kultúrák.

– 145.236.120.84 ^üzenőlapja  2014. július 24., 12:56‎ (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

Erről majd akkor érdemes beszélgetni, ha tudsz felmutatni független, komoly forrásokata felvetéseidre. A Wikipédia nem fórum, nem blog, nem beszélgetős kerekasztal. Ide az kerülhet be, amit megbízható forrással tudsz bizonyítani. Xiaolong Üzenő 2014. július 25., 09:09 (CEST)

Nem tudom mi ebben a felvetés, ez régóta tudott közhely a történész szakma számára. The vast majority of the seventeen and nineteen thousands Ottoman soldiers in service in the Ottoman fortresses in the territory of Hungary were Orthodox and Muslim Balkan Slavs instead of ethnic Turkish people. Laszlo Kontler, "A History of Hungary" p. 145

Southern Slavs were also acting as akinjis and other light troops intended for pillaging in the territory of present-day Hungary Inalcik Halil: "The Ottoman Empire"

– 145.236.120.84 ^üzenőlapja  2014. július 25., 11:52‎ (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

Turáni mesék miért olyan népszerűek egyes alföldi régiókban?

Persze mindenütt előfordulnak az országban hívei, de vannak olyan helyek ahol az átlagosnál különösen, sokkalta erősebb a turáni-hiedelmek világa. Ilyen hely pl: a Kunság.

Áltudományos, alapvető egyetemi történézi/nyelvész/genetikus képzettség nélküli önjelölt "táltos-tudósok" vagy kőkorszaki elavult munkákat nem kellene már felhozni a Magyar nép eredetének kutatásában. A turáni mesék szerzői általában mindig a kunok török közép-ázsia keleti részén élő (a Magyaroktól mind genetikai mint antropológiailag hatalmas távolságban álló) türk népekkel szeretnék rokonítani a magyar népet. Ha lehetne térképet készíteni arról. hogy hol a legnépszerűbbek a turáni mesék, egyértelműen a kunság lenne ennek a fő központja (Kurultáj helyszínének kiválasztása). Ez természetesen nem a véletlen műve. A kunok (eredetileg török anyanyelvű betelepített nép) ma már csupán apró kisebbség a mai kunság területén is, mivel többségüket pont az ő türk rokonaik az oszmánokkal szövetségben levő Krimi-tatárok kiirtották a nagy török háború korában az 1680-as évek végén. A valódi kunok apró kisebbségbe kerültek, mivel a kunságba többnyire felvidéki magyarok költöztek a török kiűzése után, akik a robotot, az adókat és feudális kötöttségeket hatalmaskodásokat szerették volna elkerülni új településeiken. Ezért ezeket elkerülendő un. "ősi kun jogokat" bányásztak elő frissen megszerzett területeiken. (Laktam a kunság több településén is: tipikusan kunos kinézetű ember pedig kb a 20%-ot sem éri már el.) A kunok történetéről (ajánlatos a török kiűzése körüli és utáni korszakot elolvasni) van egy frappáns összefoglaló Fejes László tollából: Kunok legyünk vagy Magyarok? A remek írás itt érhető el: http://www.nyest.hu/renhirek/kunok-legyunk-vagy-magyarok Ma már teljesen eluralkodott a területen a kun öntudat, amit kettős etnikai identitásuk erősödése is jelez. Az új kun öntudat, vagy ha tetszik kettős identitás (Kun-Magyar) azonban sokaknál (amúgy teljesen feleslegesen) identitás-válságot okozott, főként mióta nyelvészek bizonyították, hogy a Magyar nyelv nem török nyelvekhez tartozik hanem az Uráli nyelvek csoportjába. Ezen erősen kettős identitásban élő embereknél a magyar nyelv ugor származása különösen fájó lehet, annak tudatában hogy a kun török nyelvű és származású nép. Így tehát a többnyire képzelt neo-kunok egy részénél (mivel a kun már kisebbség volt a török kor után kunságban) már nehezen nevezhető un. "rokonnak" a magyar nép. Nem meglepő, hogy a romantikus turáni mesék türk-eredetet propagáló mákonya - mint a finnugor nyelvelmélet óta élő identitászavar gyógyszere - hatásos "ellenszer" lehet számukra.

– 145.236.120.84 ^üzenőlapja  2014. július 24., 14:43‎ (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

OK, legközelebb a fejlécet is el kellene olvasni. (új téma indítása, aláírás). Hidaspal ^vita 2014. július 25., 02:05 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Nem lehet mindent a kunokra kenni. Másfelől pedig az egész magyar őstörténetet egy nyelvészeti paradoxon uralja. Amikor szóba kerül, a nyelvészek mindig elismerik, hogy a nép és a nyelv története nem ugyanaz. Attól, hogy (esetleg) finnugor nyelvet beszélünk, még nem kell a magyarságnak finnugor történelmet tulajdonítani. Márpedig az összes Magna Hungária-elmélet ebből indul ki, mert a Kazáriát megelőző idők története pusztán találgatásokon alapul. A nyelvrokonságon kívül semmi sem indokolná, hogy keleten keressük a magyarság őseit, minden egyéb régészeti, embertani, művelődéstörténeti és genetikai adat sokkal inkább a Kaukázus térsége felé mutat. Ezért a finnugor nyelvrokonság sem jelenti azt, hogy finnugor nép lennénk és a Káma-vidéki magyar őshazát el kéne felejteni. De nem tudjuk elfelejteni, mert ha a nyelvrokonságon túlmutató dolgokkal foglalkozik valaki, akkor rögtön megkapja a magáét a finnugrászoktól. Emellett egy egészen más kérdés, hogy a magyar nyelvben az egyik legkisebb részarányú hasonlóságot kiáltották ki alaprétegnek. A magyar nyelv azért finnugor, mert finnugor az alaprétege. Az alapréteg pedig az, ami finnugor, mert finnugornak kell lennie. Igazi körkörös érvelés. – LA^pankuš 2014. július 25., 12:45 (CEST)

Nem kent senki semmit a neo-kunokra, hiszen megemlítettem hogy nem csak ott léteznek hívei a turán-meséknek. Csupán annyit mondtam, hogy ott specifikus okoknál fogva (mai napig erős kettős identitás, a hajdani kun nyelv török volta miatt) nagyon erős a turanista hiedelem világ. Sokan szeretnék arrafelé (nem csak a kunságban, de ott különösen)rokonítani a magyar nyelvet és a magyarok eredetét a kun népek türk rokonaival.

– 145.236.120.84 ^üzenőlapja  2014. július 25., 13:19‎ (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

A kárpát-medence sűrűn lakott hely volt mikor árpád kevés honfoglalója megérkezett

A vandorló népek száma szinte soha nem emelkedett 100ezer fő fölé. A vandalok is max. 80ezren lehettek például. A problema ott van, hogy a legújabb kutatasok szerint a Kárpát-medence egy sűrűn lakott terulet volt a honfoglalas kezdetekor és hibas a korabban elfogadott "gyér helyi nepesseg" elmélete. Olvasd el a linket Rabb 2007-es munkaja.

http://www.pp.bme.hu/ar/article/view/42/36

A Kárpát-medence lakossága 900 korul 1-1.5 millió fő volt ami nagysagrendekkel múlta felül a honfoglalok számát. Még akkor is ha a magyarok mondjuk 200ezren lettek volna.

Ami erre a munkára hivatkozik:

Kovács (sic) Z, Történeti demográfia (Kristó Gy, ed.), Korai magyar történeti lexikon, Akadémiai, Budapest, 1994.

Had idézzek egy kritikát:

"A „népesedési folyamat” szabályszerűségeit, illetve a nemzetközi történeti demográfia adatait figyelembe véve kísérelte meg meghatározni a Kárpátmedence népességét 900 és 1500 között Kováts Zoltán. Különösebb indoklás nélkül (illetve J. C. Russelre hivatkozva) 900 körül 1 000 000–1 500 000 főre tette a Kárpát-medence népességét, 1500 körülre pedig 5 000 000–5 500 000 fővel számolt. A különböző korszakokra adott 0,17–0,36% közötti növekedési ráta azonban részleteiben indoklás nélkül marad nála, illetve azokat számszerűen nem megfogható adatokkal (besenyő beköltözés stb.) indokolja." forrás: Vékony Gábor: Népesedési viszonyok az Árpád korban - KSH Népességtudományi Kutatóintézet; Történeti Demográfiai Évkönyv, 2001 (http://www.demografia.hu/index.php/kiadvanyok/toerteneti-demografia-evkoenyvek) – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 145.236.120.84 (vitalap | szerkesztései)

– 145.236.120.84 ^üzenőlapja  2014. július 25., 15:09‎ (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

Teljesen logikátlan, hogy Árpád turko-kazár fél mongoloid kóbor törzsi szövetsége a mai magyar nyelv ősét beszélte honfoglaláskor

In the English-speaking world Ármin Vámbéry is known as a traveller in Central Asia and a student of Turkic cultures and languages. In his native Hungary he is also known for his disagreement with linguists who believed that Hungarian belonged to the Ugric branch of the Finno-Ugric languages - a part of the Uralic linguistic family. Rather than accepting this theory, Vámbéry contended that Hungarian was largely a Turkic language that belonged more to the Altaic family. Few people know that Vámbéry also expressed strong opinions about the genesis of the Hungarian nation. The most important aspect of Vámbéry's theory about Hungarian origins is the thesis that Hungarian ethnogenesis took place beginning with late Roman times or even earlier -in the Carpathian Basin. A corollary of this proposition is that the nomadic tribes that conquered the Carpathian Basin at the end of the ninth century were Turkic speaking peoples who were few in numbers and were assimilated by the region's autochthonous - and by then Hungarian-speaking population. This paper outlines Vámbéry's arguments and describes to what extent research on this subject in the century since Vámbéry's death has confirmed or contradicted his unconventional ideas.

The full text is avaiable here: http://ahea.net/e-journal/volume-6-2013/6?&request=modules/journals/journalarticleattachments&download=240&ajax=1%22%20target=%22_blank&request=modules/journals/journalarticleattachments&download=240&ajax=1

Erre nincs mit mondani, közismert, hogy Vámbéry nem volt finnugrász. Ám a finnugrászok azt hiszik, hogy Hunfalvy megnyerte az ugor–török háborút. Mellesleg Vámbéry is a mai magyar nyelv alapján dolgozott, ezért a mai magyar nyelvből is levezethető a török kapcsolat, vagyis az Árpád-koriak nyugodtan beszélhették a mai magyar nyelv (egyik) ősét. Az pedig meglehetős tévedés, hogy a honfoglalók közt nagy arányú lett volna a mongolid embertípus. – LA^pankuš 2014. július 25., 14:53 (CEST)

Vámbéry ezt már az un. "ugor-török háború" után mondta. LÉNYEGE: Azaz Árpádék török bevándorlók, a magyar nyelv pedig pedig ugor őshonos nyelv a Kárpát-medencében.

A mai magyar nyelvből azonban nem vezethető le semmiféle török eredet. A hasonlóság kimerül annyiban hogy mindkettő ragozó nyelv : magánhangzó-harmóniával, főnévi esetekkel és nyelvtani nemek nélkül. A gond csak az hogy fekete afrikaiak és az ausztrál őslakósok nyelvei is ragozó nyelvek, szintén hasonló magánhangzó-harmóniával, főnévi esetekkel és nyelvtani nemek nélkül. Nyilván talán ők is a rokonaink ugye kedves turanisták? Pedig a feketék és ausztralidok populáció genetikailag hasonlóan óriási távolságra állnak tőlünk mint a keleti mongoloid népek. A másik probléma pedig a proto Indo-Európai nyelvek, mivel a kezdetekben a proto- IE nyelv is rahozó nyelv volt, ami érthetően eltűnt, hiszen kereskedőnyelvként terjedt tovább különböző változatokban, nyelvtanilag leegyszerűsödve elvesztették ragozó jellegüket az IE nyelvek. Tehát a proto-IE nyelvek semmivel sem távolabbiak a finn-ugor nyelvektől mint a török nyelvek.

– 145.236.120.84 ^üzenőlapja  2014. július 25., 15:09‎ (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

Miért van több mongoloid/türk gén a szláv népekben, és az É-Germán népekben mint a Magyarokban?

Szerintetek pusztán a véletlen műve hogy magasabb arányú mongoloid/türk "keleti" gén a szláv népekben, és az É-Germán népekben (beleérte É-Németeket is) mint a Magyarokban? Tudtok erre választ adni turanisták?

A legnagyobb populáció-genetikai mintát tartalmazó adatsorok is rendre ezt mutatják (középázsiai türkökre jellemző Q haplocsoportot és a mongoloid N haplocsoportot nézzétek a táblázatban: http://www.eupedia.com/europe/european_y-dna_haplogroups.shtml

– 145.236.120.84 ^üzenőlapja  2014. július 25., 15:21‎ (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

Ha 20 ezer évvel ezelőtt voltak az N csoport tagjai Délkelet-Ázsiában, akkor az keveset mond a néhány ezer évvel ezelőtti helyzetrő. Nem emlékszem pontosan, mintegy 55-70 ezer évvel ezelőtt vándorolt ki a Homo sapiens Kelet-Afrikáből. A vándorlás útja Dél-Ázsia–Kelet-Ázsia–Szibéria–Európa volt. Mind afrikaiak vagyunk, először is. Másodszor pedig mind ázsiaiak. Csak nem olyan értelelemben, ahogyan azt ma az emberek gondolják. Hidaspal ^vita 2014. július 25., 19:54 (CEST)

Nem kell bagatelizálni itt a dolgokat a "mindenki minden ember őse K-afrikából gyütt" szlogennel, mert ez jelentéktelen ebből a szempontból. Igen minden ember afrikából jött, szeressed afrikát az ó-hazát! Minden ember majomszerű lényekből lett elmősökből hüllőkből majd halak voltak őseink. Mindannyian testvérek vagyunk, hiszen az ősrobbanás csillagporából keletkezett anyagunk! Szeressük ezért az ufós ET-t is, ő is tesó!

Látod hová vezet a mindent elbagatelizáló duma?

Itt most nem ázsiáról beszélünk (mint földrajzi név) hanem konkrétan a mongoloid emberekről. A magyar populációval ellentétben a szlávoknak és é-germán népeknek pedig kijutott belőle mint láthatod markereiket.--145.236.120.84 (vita) 2014. július 25., 21:20 (CEST)

A magyar nyelv ugor eredete

http://finnugor.elte.hu/?q=mnfabbnfug

A magyar nyelv alapszókincse kb. 1000-re rúg, és a következő időrétegekbe sorolható: 1) uráli kori örökség; 2) finnugor kori örökség; 3) ugor kori örökség.

1. 2. Az alapszókincs statisztikai jelentősége

A szóalkotás alapvető módjai (szóképzés, szóösszetétel) révén a kb. 1000 szavas alapszókincs statisztikailag ma is meghatározó a magyar nyelvhasználatban: szépirodalmi szövegekben az alapszók és származékaik aránya állítólag elérheti a 80%-ot. Más nyelvekben ez az arány nem okvetlenül alakul így. Az angol szókincset például olyan jelentős francia és latin hatás érte, hogy egy tízezer szavas angol üzleti levelezésből vett korpuszban e jövevényszók aránya majdnem 60%-ot tett ki, míg a germán eredetű szóké csak kb. 35% volt.

A magyar alapszókincs statisztikai jelentősége érthetővé válik, ha belegondolunk két körülménybe.

1) Az alapszók többsége a ma is gyakran használt szavak körébe tartozik (testrésznevek, természettel kapcsolatos nevek, számnevek, alapvető igefogalmak, névmások stb.). Nem csoda, ha relatív gyakoriságuk a hétköznapi vagy szépirodalmi szövegekben meghaladja más szavakét.

2) Egy-egy alapszónak többtucatnyi képzett és akár többszáz összetett származéka lehet. Az él ige családjába tartoznak például a következő képzett származékok: éldegél, éled, éledezik, eledel, élelem, élelmi, élelmes, élelmesség, élelmez, élelmezés, élelmezési, élemedett, élénk, élénkség, élés, eleség, éleszt, élesztés, élesztget, élesztgetés, élesztő, élet, élettelen, élettelenség, eleven, elevenség, élő stb., stb.

Összetett származékok és ezek képzett származékai: madáreledel, élelmezésügy, élelmiszer, élelmiszerellátás, élénkzöld, éléstár, együttélés, madáreleség, életrajz, életrevaló, élethalálharc, diákélet, magánélet, elevenszülő, élőkép, élőállat-kereskedés, él-hal, elél, felél, kiél, kiélt, leél, megél, túlél, visszaél, feléled, újraéleszt; élelmezésügyi, élelmiszeres, életrevalóság, túlélő, túlélés stb., stb.

Egyéb származékok és ezek képzett származékai: éljen, éljenez stb.

Így tehát a magyar szókészlet tekintélyes részét valójában az alapszavak családjai alkotják.

2. A jövevényszók

Minta a jövevényszókészletből

A magyar nyelv legkorábbi jövevényszavai a következő fő rétegekbe sorolhatók:

1) Ősmagyar kori átvételek az ie. I. évezredtől a honfoglalásig (isz. 896):

1a) korai iráni jövevényszók

1b) a vándorlások korának (isz. V. sz.–896) török jövevényszói

1c) a vándorlások korának iráni (alán, perzsa) jövevényszói.

2) Ómagyar kori, azaz középkori átvételek a honfoglalástól a XVI. sz. elejéig:

2a) szláv jövevényszók

2b) Árpád-kori török (kun-besenyő) jövevényszók

2c) latin jövevényszók

2d) német jövevényszók

2e) egyéb középkori jövevényszók – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 145.236.120.84 (vitalap | szerkesztései)

No itt a probléma az egésszel: a magyar nyelv alapszókincse kb. ezerre rúg. Azért rúg ezerre, mert korábban mintegy ezer finnugor eredetű szót azonosítottak és azt nevezik alapszókincsnek, ami finnugor. Az alapszókincs meghatározása olyan premissza, aminek felvételével már el is dől a kérdésre adandó válasz, holott semmivel nem alapabb a finnugor szókincs a nem finnugornál. – LA^pankuš 2014. július 25., 16:11 (CEST)

Más európai nyelveknek sem nagyobb az alapszókincse, kedves turanista barátom. Mit szólsz a fentebb említett genetikai részhez? Germán Szláv mongoloid markerek... – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 145.236.120.84 (vitalap | szerkesztései)

1. Egyáltalán nem vagyok turanista. De finnugrász sem. Hogy valójában mik a nézeteim erről, nem tudhatod, mert egy félmondatot írtam erről összesen, de nyilván elkerülte a figyelmed.
2. Más európai nyelveknek is csak azért ilyen kevéske az alapszókincse, mert másképp nem lehet összetákolni a genetikus nyelvcsaládelméletet. Minden nyelvből kiválasztották azokat a jellemzőket, ami megfelel az adott nyelvészeti elméletnek (legyen az IE, FU, török, vagy akármi), a többi meg nem alapréteg. Ezzel el is van intézve az egész bizonyítás. Szerintük.
3. Nincsenek germán vagy szláv markerek. Embertípusokhoz köthető markerek vannak, amik nem korlátozódnak nyelvi csoportokra. Legfeljebb annyit lehet kijelenteni, hogy egyes népességekben bizonyos markerek jellemzőbbek.
4. Tedd meg légyszíves, hogy négy tildével aláírod a hozzászólásaidat, hogy ne kelljen mindig pótolnom. Köszönöm. – LA^pankuš 2014. július 25., 18:51 (CEST)

Senki nem beszélt itt (rajtad kívül) szláv markerekről. De ha már említetted, igen léteznek szlávoknál, és germánoknál tipikusan gyakori markerek. Amiről én beszéltem viszont az, hogy ezek a népek jobban keveredtek vándorlásaik során keleti, azaz mongoloid emberekkel, ahogy a markereik megőrizték.--145.236.120.84 (vita) 2014. július 25., 21:09 (CEST)

Senki? Kiemeltem a hozzászólásodban, nézd vissza. Így nemhogy vitázni, de beszélgetni se lehet. Ennyit erről. – LA^pankuš 2014. július 26., 00:17 (CEST)

Te kerülöd a vitát, képtelen vagy elfogadni hogy a szlávoknak és É-germán népeknek genetikailag több közük van a mongoloid azaz keleti emberekhez mint a magyaroknak? Mintha fájna neked valamiért a genetikai valóság. Erre utalnak az Y és az mt.DNS kutatások eredményei, valamint autoszomális DNS kutatások is ilyen eredménnyel végződnek sorra.--84.0.157.252 (vita) 2014. július 26., 18:59 (CEST)

A genetikai részt teljesen át kell írni

Elavult vizsgálatok (főként a haplocsoportok kapcsoatianak és feltérképezésének korszaka előtt íródott munkák (2006) Javaslom ne használjunk 2010 előtti hivatkozásokat. Azóta kiderült hogy még a szlávokban és É-germánokban is több a török (Q) és N mongoloid haplosoportok aránya mint a magyarokban. A legnagyobb genetikai mintát tartalmazó adatbázis jelenleg a Magyarokról (és más európai népekről) itt található: http://www.eupedia.com/europe/european_y-dna_haplogroups.shtml – 145.236.61.231 ^üzenőlapja  2014. július 28., 08:41‎ (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

84.2.110.168 monológja

Trefort idézet és a Habsburg mítosz

A mítosz hívei szerint szerint a Habsburgok azért támogatták a „finnugorizmust” hogy elvegyék vele a magyarság öntudatát és történelmi múltját.

Emigrációban élő laikusok találták ki a Habsburg összeesküvés elméletet ami csak az 1970-es években jelent meg, és a fantázia szülte „Trefort idézettel” vette kezdetét. Az állítólagos idézet semmiféle levéltári anyagban, sem sajtótermékben sem pedig könyvekben nem jelent meg a 1970-es évek előtt, így nem tudni honnan vették az idézetet a közel száz esztendeje elhunyt Trefort Ágostontól. Az idézett könyvekben nem szerepelnek alapvető hivatkozások sem, a forrásokat sem tüntetik fel. Valójában a „török párti” Vámbéry Ármin - a magyar turanizmus zászlóvivője - csak Ferenc József császár politikai nyomására kapott professzori széket Magyarországon, mivel a magyar egyetemek áltudományosnak tartották nézeteit a magyar nyelv eredetéről. A Magyar Turáni Társaság első fővédnöke pedig éppenséggel a fentebb már említett Habsburg József Ferenc Főherceg volt.

A trefort idézet leleplezéséről: http://toriblog.blog.hu/2010/12/07/hamis_e_a_nemzetveszto_trefort_idezet

Itt pedig a Habsburg mesék és a valóság közötti különbség:

A Habsburgok, akik el akarták venni a múltunkat: http://www.tenyleg.com/index.php?action=recordView&type=places&category_id=3115&id=319584

– 84.2.110.168 ^üzenőlapja  2014. július 29., 10:07‎ (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

Az áltörténelem fogalma és ismertetőjegyei

(A valódi történészekkel, tudósokkal szembehelyezkedő lázadó laikusoknak: Turáni-türk szíriuszi Sumér Pártus szkíta ezoterikus fantasymesék terjesztőinek figyelmébe)

Áltörténelem: egy remek angol wiki szócikkből: http://en.wikipedia.org/wiki/Pseudohistory

Pseudohistory is a pejorative term applied to a type of historical revisionism. It purports to be history, and uses ostensibly-scholarly methods and techniques (which in fact depart from standard historiographical conventions), but is inconsistent with established facts or with common sense and often involves sensational claims whose acceptance would significantly require rewriting accepted history. The term may apply to a theory or to a work or works based on that theory. Cryptohistory is a related term, sometimes applied to pseudo-historical publications based on occult notions.

Characteristics

Robert Todd Carroll suggests that a work which is pseudohistoric will meet at least one of the following criteria:

• the work uncritically accepts myths and anecdotal evidence without skepticism.
• it has a political, religious, or other ideological agenda.
• it is not published in an academic journal or is otherwise not adequately peer reviewed.
• the evidence for key facts supporting the work's thesis is:
  • selective and ignores contrary evidence or explains it away; or
  • speculative; or
  • controversial; or
  • not correctly or adequately sourced; or
  • interpreted in an unjustifiable way; or
  • given undue weight; or
  • taken out of context; or
  • distorted, either accidentally or fraudulently.
• competing (and perhaps simpler) explanations or interpretations for the same set of facts, which have been peer reviewed and have been adequately sourced, are rejected or not addressed, contrary to the principle of Occam's razor which favours a simpler and more prosaic explanation of the same facts. For example, the work may rely on one or more conspiracy theories or "hidden-hand" explanations.<ref>Carroll, Robert Todd. [http://www.skepdic.com/pseudohs.html The skeptic’s dictionary]. Hoboken: John Wiley & Sons (2003), p. 305.</ref>

Nicholas Goodrick-Clarke prefers the term "cryptohistory", of which he identifies two necessary elements as: "A complete ignorance of the primary sources" and the repetition of "inaccuracies and wild claims".<ref>Goodrick-Clarke 1985: 224,225</ref><ref>Nicholas Goodrick-Clarke, ''The Occult Roots of Nazism'', page 225 (Tauris Parke Paperbacks, 2005 edition). ISBN 1-86064-973-8{{Please check ISBN|reason=Check digit (8) does not correspond to calculated figure.}}</ref>

Other common characteristics of pseudohistory are:

• the arbitrary linking of disparate events so as to form - in the theorist’s opinion - a pattern. This is typically then developed into a conspiracy theory postulating a hidden agent responsible for creating and maintaining the pattern. For example, the pseudohistorical The Holy Blood and the Holy Grail links the Knights Templar, the medieval Grail Romances, the Merovingian Frankish dynasty and the artist Nicolas Poussin in an attempt to identify lineal descendants of Jesus.
• hypothesising the consequences of unlikely events that “could” have happened, thereby assuming tacitly that they did.--84.2.110.168 (vita) 2014. július 29., 11:41 (CEST)

Kun elszakadási kísérlet 1918-ban

A Kunok miért akartak sunyin elszakadni Magyarországtól 1918-ban? (un. Kun Nemzeti Tanács alakult erre a célra)

A Kunok miért akartak sunyin elszakadni Magyarországtól Nem elég hogy nem érzik magukat teljesen magyarnak (kettős identitás) még el is árultak volna Magyarországot 1918-ban ha csak rajtuk múlik. A neo-kun identitás szárba szökkent Trianon korában is, mikor országunkat különböző nemetiségi "nemzeti tanácsok" vezetésével szabdalták darabokra. De nem csak a tótok románok szerbek stb... gondolkoztak akkor így, hanem már a kezdetektől beálltak ebbe a sorba a Kunok is. Önálló Kun államot, enklávét kiáltottak ki a kunok, és megalapították ennek érdekében a Kun Nemzeti Tanácsot is. Később azonban rövid idő alatt belátták, hogy az elszakadás az ország közepén életképtelen lenne, és a kilátások ennek támogatására a nagyhatalmaknál teljesen minimálisak lennének. Vezetőik (Kun Nemzeti Tanács) fegyvereket akartak szerezni, hogy harccal kivívják függetlenségüket a magyaroktól, szerencsére ez nem sikerült, képzeljétek hogy emlékeznénk vissza egymásra egy esetleges vérfürdő után. Így hát gyorsan visszatáncoltak a szervezők az ötlettől.

Erről bővebben itt olvashattok: http://www.halasitukor.hu/index.php/online-hirek/koezelet/helytoertenet/9681-fueggetlen-kiskunsagot --Thumbsder ^vita 2014. augusztus 16., 14:44 (CEST)

Genetikai rokonok

A cikkben található "legközelebbi genetikai rokonok: lengyelek, horvátok, ukránok[19]" a forrás alapján egy 2000-ben történt kutatás eredménye, ami a legjobb esetben is elavult. Nem csak az a baj vele, hogy régi, de azóta már sokkal pontosabb kutátsok is történtek fejlettebb eszközökkel és nagyobb mintaszámmal. Manapság már semmilyen kutatás nem nevezi a legközelebbi genetikai rokonoknak a lengyeleket és az ukránokat. Ez a táblázat (amelynek a forrása egy 2009-es kutatás) http://en.wikipedia.org/wiki/Genetic_history_of_Europe#Autosomal_genetic_distances_.28Fst.29_based_on_SNPs_.282009.29 is mutatja, hogy a rengetegen vannak olyanok akikhez lengyeleknél jóval közelebb állunk. Persze én sem vagyok szakértő, nem tudom, hogy pontosan kiket kéne írni a helyükre, de a hibás információt addig is le kéne szedni cikkből. Egyébként legközelebbi rokonoknak én első ránézésre (http://www.eupedia.com/europe/european_y-dna_haplogroups.shtml alapján) a cseheket, szlovákokat és osztrákokat mondanám, de mint mondtam, nem vagyok szakértő.

– 89.134.10.167 ^üzenőlapja  2014. szeptember 6., 11:57‎ (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)