Ugrás a tartalomhoz

Vaud kanton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.
Vaud kanton
Vaud kanton címere
Vaud kanton címere
Vaud kanton zászlaja
Vaud kanton zászlaja
Közigazgatás
Ország Svájc
SzékhelyLausanne
Alapítás éve1803
Népesség
Teljes népesség799 145 fő (2018. dec. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság495 m
Terület3212 km²
Időzóna
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 37′, k. h. 6° 33′46.616667°N 6.550000°EKoordináták: é. sz. 46° 37′, k. h. 6° 33′46.616667°N 6.550000°E
Vaud kanton weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaud kanton témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Vaud (francia, kiejtése kb. „vó”, németül Waadt) Svájc harmadik legnépesebb és negyedik legnagyobb területű kantonja az ország nyugati részén. Fővárosa Lausanne, itt található Nemzetközi Olimpiai Bizottság központja. 2013-ban 749 373 lakosa volt, melynek többsége francia anyanyelvű.

Története

Római romok Nyonban

Az ókorban a kelta helvétek törzse telepedett meg a mai Vaud kanton területén. I.e. 58-ban Julius Caesar legyőzte őket és később területüket a Római Birodalomhoz csatolták. A rómaiak alapították Viviscus (Vevey) és Lausonium (Lausanne) városokat, i.e. 27-ben pedig Aventicum (Avenches) központtal létrehozták a Civitas Helvetiorum-ot. A 2. és 4. század között az alemannok több alkalommal feldúlták a régiót, az 5. században pedig burgundok telepedtek meg itt. A burgundok uralmát felváltotta a frank Meroving-dinasztia hatalma, majd Vaud Nagy Károly birodalmának lett a része. 1032-ben a német Zähringen-ház szerezte meg a leendő kanton területét. A Zähringenek hanyatlása után itteni birtokaikat Savoya grófjai szerezték meg, akik azokat a Vaudi báróságban egyesítették. A 15. században a Savoyai-ház hatalma meggyengült és Vaud-t az Ósvájci Konföderációhoz tartozó Bern csapatai szállták meg, 1536-ra pedig teljesen annektálták a területet.

A reformációt Jean Calvin tanítványai, köztük Pierre Viret indították el és Lausanne katedrálisában egy híres teológiai vitára is sor került. Bern támogatásával a város lakossága hamarosan áttért a protestáns hitre.

A helyi francia nyelvű lakosság lázadozott a berni német vezetés ellen. 1723-ban Abraham Davel kezdeményezett felkelést Bern ellen, de a hatóságok elfogták és lefejezték. A francia forradalom után, 1797-ben elűzték a berni kormányzót és Párizs támogatásával kikiáltották a Léman Köztársaságot. Pár hónappal később a franciák megszállták egész Svájcot és átalakították Helvét Köztársasággá, amelybe Vaud-t Léman kanton néven tagozták be. A központi helvét kormány megpróbálta visszaállítani a köztársaság által eltörölt feudális jogokat és adókat; emiatt 1802-ben felkelés tört ki. Maga a Helvét Köztársaság is megbukott 1803-ban és az újjászervezett Svájci Államszövetséghez az önálló Vaud kanton is csatlakozott.

A 19. század 40-es éveiben a protestáns Vaud nyíltan kiállt a katolikus, konzervatív kantonokat tömörítő Sonderbund ellenében. A Sonderbund 1847-ben fellázadt, de a 100 ezernyi kormánykatona minimális veszteségekkel elfojtotta a felkelést. Vaud alkotmányát 1885-ben írták, melyet utoljára 2003 áprilisában módosítottak.

Földrajza

A lausanne-i püspök volt kastélya 1803 óta ad otthont a kanton kormányzatának

Vaud kanton Svájc nyugati részén helyezkedik el. Nyugaton és délen (a Genfi-tavon át) Franciaország, délnyugaton Genf kanton, keleten Fribourg és Bern kantonok, északon Neuchâtel kanton és a Neuchâteli-tó határolja. Területe 3212 km². Bern mellett Vaud az egyetlen kanton amelyik a Jura-hegységtől az Alpokig nyúlik.

Területének délkeleti része hegyvidék: itt terül el a Berni-Alpok északi fele, melyet időnként Vaudi Alpoknak (franciául Alpes Vaudoises) is neveznek. Itt található a kanton legmagasabb pontja, a 3210 m magas Diablerets, valamint számos népszerű síterep Villars-ban, Les Diablerets-ben és Leysinben.

Vaud középső része dombvidék és a jégkorszak maradványaként sok morénát tartalmaz. A Neuchâteli-tó partján fekszik Avenches exklávéja, mely Vaudhoz tartozik, de Fribourg kanton területi veszi körbe. Vaudban Fribourgnak három (Estavayer-le-lac, Vuissens, Surpierre), Genf kantonnak pedig két enklávéja (Céligny két része) található.

A kanton északnyugati része szintén hegyvidék, a Jura-hegység 1500 métert nem meghaladó középhegysége található erre. Itt található a Vallée de Joux, mely síterepeiről és luxusóra-üzemeiről nevezetes.

Közigazgatás

Vaud kerületei

Vaud kanton 10 kerületre és 376 önkormányzatra oszlik. A kerületek:

Lakosság

A vaudi lakosok francia anyanyelvűek és történelmileg döntően protestáns vallásúak, de az utóbbi időben a dél-európai bevándorlás következtében a katolikusok száma kiegyenlítődni látszik (40% protestáns, 34% katolikus 2000-ben).

A kantonnak 2013-ban 749 373 lakosa volt. 2010-ben a népesség 28%-a volt külföldi származású, elsősorban olaszok. A nagyobb városok Lausanne (132 788 lakos), Yverdon-les-Bains (28 894 lakos) és Montreux (25 969 lakos). A nagyobb városok Yverdon kivételével a Genfi-tó partján terülnek el.

Gazdaság

1998-ban a dolgozók 71,7%-a a harmadlagos (szolgáltató), 20,8%-a pedig a másodlagos (ipari termelő) szektorban volt foglalkoztatva. Vaud Svájc második legnagyobb bortermelő kantonja, elsősorban fehérborokat készítenek. A Genfi-tó partján fekvő lavaux-i szőlővidék az UNESCO Világörökség-listájába is bekerült. Orbe környékén a cukorrépa, a La Broy-völgyben a dohány, a Jura-hegység tövében pedig a gyümölcsök termesztése fontos ágazat. A hegyvidéken jellemző a legeltetéses szarvasmarhatenyésztés. Bexben sóbánya működik.

Jegyzetek

Források

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Vaud című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.