Terri Lyne Carrington
Terri Lyne Carrington | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1965. augusztus 4. (59 éves)[1][2] Medford |
Iskolái | Berklee College of Music |
Pályafutás | |
Műfajok | dzsessz |
Híres dal | Drum Solo with Torsten de Winkel NPR Music Tiny Desk Concert (2020)[3] |
Hangszer |
|
Díjak |
|
Tevékenység |
|
Kiadók |
|
Terri Lyne Carrington weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Terri Lyne Carrington témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Terri Lyne Carrington (Medford, 1965. augusztus 4. –) négyszeres Grammy-díjas amerikai dzsesszdobos, zeneszerző, énekesnő, zenei producer, zenepedagógus, impresszárió.
Háromszor nyert Grammy-díjat (2012, 2014, 2015) és egyszer jelölték rá (még 1990-ben).
Partnere volt Dizzy Gillespie-nek, Stan Getznek, Clark Terrynek, Herbie Hancocknak, Wayne Shorternak, Joe Samplenek, Al Jarreau-nak, a Yellowjackets együttesnek és sok mindenki másnak.
Pályakép
A nagypapája is dobolt. Az apja dzsesszzongorista volt, amellett a Boston Jazz Society elnöke.
A gyermek Terri hét évesen kapta meg dobjait. Tíz évesen már fellépett, tizenegy évesen pedig ösztöndíjat kapott a Berklee College of Music egyetemre, ahol 2003-ban már tiszteletbeli doktorátust is kapott. A mentora Jack DeJohnette volt.
Dolgozott többek között Stan Getz-cel, James Moodyval, Lester Bowie-val, Pharoah Sanders-szel, Cassandra Wilsonnal, David Sanbornnal, Herbie Hancockkal, Esperanza Spaldinggal, John Scofielddal, Wayne Shorterrel, Dizzy Gillespie-vel, Clark Terryvel, Joe Sample-lel, Al Jarreau-val, a Yellowjackets együttessel.
Lemezeiből
- 1989: Real Life Story
- 2002: Jazz Is a Spirit
- 2004: Structure
- 2009: More to Say
- 2011: The Mosaic Project
- 2013: Money Jungle – Provocative in Blue
- 2015: The Mosaic Project: Love and Soul (2015)
- 2019: Waiting Game
Együttesben
- 1985: Rufus Reid Trio – Seven Minds
- 1986: Mulgrew Miller – Work!
- 1987: Michele Rosewoman – Quintessence
- 1988: Cassandra Wilson – Blue Skies
- 1988: Wayne Shorter – Joy Rider
- 1989: John Scofield – Flat Out
- 1992: Gary Thomas – Till We Have Faces
- 1993: Gary Thomas – Exile’s Gate
- 1994: Wayne Shorter – High Life
- 1996: Danilo Pérez – Panamonk (Impulse!)
- 1997: Dianne Reeves – That Day
- 1998: Herbie Hancock – Gershwin’s World
- 2000: Greg Osby – The Invisible Hand
- 2002: Herbie Hancock – Future 2 Future – Live
- 2002: Nguyên Lê – Purple – Celebrating Jimi Hendrix
- 2003: Cassandra Wilson – Glamoured
- 2005: Herbie Hancock’s Headhunters – Watermelon Man
- 2005: Rita Coolidge – And So Is Love
- 2009: Tineke Postma – The Traveller
- 2010: Esperanza Spalding – Chamber Music Society
Díjak
Háromszoros Grammy-díjas.
- 2012: Best Jazz Vocal Album
- 2014: Best Jazz Instrumental Album
- 2015: Dianne Reeves's Beautiful Life (produced by Carrington); Best Jazz Vocal Album
További információk
Források
- https://www.actmusic.com/en/Artists/Terri-Lyne-Carrington Archiválva 2020. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
- http://www.yamaha.com/artists/terrilynecarrington.html
- https://www.facebook.com/TerriLyneCarrington/
- drummerworld
- JazzMa (magyarul)
- https://m.mupa.hu/program/vilagzene-jazz-konnyuzene/nok-a-horizonton-terri-lyne-carrington-the-mosaic-project-usa-2013-05-18_21-00-bbnh (magyarul)
Jegyzetek
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 29.)
- ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Terri Lyne Carrington + Social Science: NPR Music Tiny Desk Concert