Horváth Gyula (tanár, 1844–1876)

A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.

Ez a szócikk az 1844-ben született ének-zene tanárról szól. Hasonló címmel lásd még: Horváth Gyula (egyértelműsítő lap).

Horváth Gyula (Kolozsvár, 1844 – Székelykeresztúr, 1876. augusztus 5.) ének- és zenetanár.

Életútja

A kolozsvári református főiskolánál volt előbb zenetanár; onnét 1873-ban hivatott meg a székelykeresztúri magyar királyi állami tanítóképzőhöz ének- és zenetanárnak és is ott halt meg. Sírjánál Kozma Ferenc igazgató mondott gyászbeszédet. 1878. április 18-án az intézet tanári kara és ifjúsága zeneestélyt rendeztek, melynek jövedelméből hamvai fölé sírkövet emeltek és nevére alapítványt tettek.

Könyvismertetést írt a Néptanítók Lapjába (1874.)

Munkája

Gyakorló könyv a népiskolai énektanításhoz. Weber J. R. nyomán... Két füzet. (I. füzet 2. kiadása Bpest, 1884., II. füz. 2. kiad. Bpest, 1887. Kiadták Bátori Lajos és Sándor Domokos.)

Írt Magyar Sonatákat is.

Források

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.

További információk

A székelykereszturi m. kir. állami tanítóképezde Értesítvénye 1885. 11., 12. old.
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
Kelemen: Unitárius kislexikon. Bp., Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 1999.