Cumbria
Cumbria | |||
| |||
Mottó: Ad Montes Oculos Levavi („Szemeimet a hegyekre emelem”[1]) | |||
Közigazgatási adatok | |||
Ország | Egyesült Királyság | ||
Országrész | Anglia | ||
Régió | North West England | ||
Székhely | Carlisle | ||
High Sheriff | Julie Barton[2] | ||
ISO-kód | GB-CMA | ||
GSS-kód | E10000006 | ||
NUTS-kód | UKD1 | ||
Népességi adatok | |||
Teljes népesség | 499 781 fő (2020)[3] | ||
Népsűrűség | 73,86 fő/km² | ||
Terület | 6766,5996 km² | ||
Időzóna | GMT (UTC+0) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 54° 30′, ny. h. 3° 15′54.500000°N 3.250000°W | |||
Cumbria weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Cumbria témájú médiaállományokat. |
Cumbria (kiejtése: ˈkʌmbriə vagy ˈkʊmbɾiə) Anglia egyik nem-nagyvárosi és ceremoniális megyéje a North West England régióban. Nyugatról az Ír-tenger határolja, míg északról a skót Dumfries and Galloway tanácsi terület, keletről Northumberland és Durham, délkeletről North Yorkshire, délről pedig Lancashire megyékkel határos. Közigazgatási székhelye Carlisle. A nem-nagyvárosi és ceremoniális megye határai megegyeznek.
Lakossága 2014-ben 499 800 fő volt.
Története
A mai Cumbriát az 1974-es közigazgatási reform során hozták létre a korábbi Cumberland és Westmorland megyékből, illetve Lancashire északi Furness régiójából és Yorkshire kis északnyugati részéből).
A római uralom idején Cumbriát a kelta cumbriai nyelvet beszélő romano-britonok lakták, feltehetően a brigantes és carvetii törzsek leszármazottai, akiket a rómaiak i.sz. 85 körül hódítottak meg. A régió neve a briton kombroges szóból származik, ami honfitársakat jelent.
A régi cumbriai nyelv a kelta nyelvek csoportjába tartozott. Az ówalesi nyelv legközelebbi rokona (vagy talán annak északi dialektusa) volt. A 12. században a nyelv kihalt. A nyelv szubsztrátumai felfedezhetők a napjainkban beszélt cumberlandi angol nyelvjárásban.
A rómaiak kivonulása után a helybeliek megalapították Rheged királyságát, amit azonban az angolszász Northumbria a 7. század végére annektált. A normann hódítás idején Cumbria skót uralom alatt volt, de II. Vilmos 1092-ben megszállta és Angliához csatolta. A skót határvidék azonban a következő évszázadokban számos kölcsönös betörés és fosztogatás színtere volt. A skótok háromszor is megostromolták Carlisle-t (és még kétszer a 18. században, amikor II. Jakab megpróbált visszatérni a trónra). A jakobita felkelés után Cumberlandra a stabilitás és fejlődés korszaka köszöntött; az ipari forradalom során megnőtt a városi lakosság, új acélgyártó üzemek, textil- és hajógyárak nyitották meg kapuikat.
A 19. század elején az ún. tavi költők, William Wordsworth, Samuel Taylor Coleridge és mások miatt a régió kulturális hírnévre is szert tett. Itt élt a híres gyerekíró, Beatrix Potter, akinek National Trustra hagyott földbirtokai alapját képezték az 1951-ben megalapított Lake District Nemzeti Parknak, Anglia legnagyobb nemzeti parkjának.
Földrajza
Cumbria Anglia legészaknyugatibb megyéje. Területe 6 768 km², amivel a harmadik legnagyobb az angol megyék között (North Yorkshire és Lincolnshire után). Nagy része hegyvidék, itt található Anglia legmagasabb pontja, a 978 méteres Scafell Pike, valamint az ország valamennyi 900 m fölötti csúcsa.
Cumbriában fekszik a természeti szépségeiről nevezetes Lake District (Tóvidék), ahol Anglia második (de legnagyobb) nemzeti parkját hozták létre. A megye délkeleti részén a Yorkshire Dales Nemzeti Park található. A megyében fekszik Anglia legnagyobb természetes tava, a Windermere.
Közigazgatás és politika
Cumbria területe hat kerületre oszlik:
Cumbria 6 képviselőt küldhet a parlament alsóházába. A 2015-ös választások után ezek közül 3 a Munkáspárt, 2 a Konzervatív Párt, 1 pedig a Liberális Demokraták jelöltje volt.
A megye 10 ezer lakosnál népesebb települései: Carlisle (75 306 fő), Barrow-in-Furness (67 600 fő), Kendal (28 586 fő), Workington (25 207 fő), Whitehaven (25 032 fő), Penrith (15 200 fő), Ulverston (11 678 fő), Maryport (11 262 fő).
Gazdaság
Cumbria legnagyobb munkáltatója maga a megyei tanács (17 ezer állami alkalmazottal), míg a legnagyobb magánfoglalkoztató a Sellafield nukleáris fűtőanyag-feldolgozó üzem (10 ezer alkalmazott). A megyében számos nemzetközi cég is jelen van, mint a Pirelli, a Tata Steel, a Nestlé vagy a GlaxoSmithKline. A helyi nagyobb cégek az Innovia Films film- és celofángyártó, a Carr's élelmiszerfeldolgozó vagy a Stobart Group szállítóvállalat.
A megye gazdaságának egyik alapvető ága a turizmus. A Lake Districtet évente közel 16 millió látogató keresi fel, akik ellátása 36 ezer cumbriainak ad munkát és 1,1 milliárd fonttal növeli a megye GDP-jét. A turisták között a briteken kívül európaiak, észak-amerikaiak és japánok is nagy számban képviseltetik magukat.
Híres cumbriaiak
- John Barrow író, államférfi
- Chris Bonington hegymászó
- Donald Campbell autóversenyző
- Fletcher Christian tengerész
- Samuel Taylor Coleridge költő
- John Dalton kémikus
- Thomas De Quincey író
- Kathleen Ferrier énekes
- Brad Kavanagh színész, énekes
- Stan Laurel komikus
- Szent Ninian
- Catherine Parr, VIII. Henrik utolsó felesége
- Beatrix Potter író
- George Romney festő
- John Ruskin esztéta
- Robert Southey költő
- Malcolm Wilson autóversenyző
- William Wordsworth költő
- Troy Donockley zenész, énekes, zeneszerző
Látnivalók
-
Abbott Hall képtár
-
Brough várának romja
-
Cartmeli apátság
-
Carlisle vára
-
Carlisle katedrálisa
-
Castlerigg megalitikus kőkör
-
Lake District Nemzeti Park
-
Muncaster Castle
-
St. Bees apátság
Jegyzetek
- ↑ Károli Gáspár Fordítás » Zsoltárok » 121. Fejezet. Online Biblia. (Hozzáférés: 2020. november 27.)
- ↑ (2020. március 13.) „No.62943” (62943), 5161. o, Kiadó: The London Gazette.
- ↑ https://www.citypopulation.de/en/uk/admin/
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Cumbria című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- A megyei tanács honlapja
- Cumbria Tourism Archiválva 2010. augusztus 2-i dátummal a Wayback Machine-ben