Beck Károly
Beck Károly | |
Élete | |
Született | 1818. május 1. Baja |
Elhunyt | 1879. április 10. (60 évesen) Bécs |
Sírhely | matzleinsdorfi evangélikus temető |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | vers |
A Wikimédia Commons tartalmaz Beck Károly témájú médiaállományokat. |
Beck Károly (Baja, 1818. május 1. – Bécs, 1879. április 10.) költő, Beck Vilmos festő bátyja. Jól tudott magyarul, de annyira mégsem tanulta meg hazája nyelvét, hogy magyar költő válhatott volna belőle.
Élete
Beck Károly zsidó kereskedőcsaládban született, de még ifjú korában áttért az evangélikus vallásra. Apja szándékai ellenére nem foglalkozott az üzlettel, hanem a bajai gimnázium elvégzése után Bécsbe ment, ahol orvosnak tanult. Rövid idő után abbahagyta az egyetemet, és Lipcsébe költözött, majd beiratkozott a bölcseleti karra. Itt aktívan foglalkozott a szépirodalommal, a humán tudományokkal.
1841-ben visszatért időközben Pestre költözött szüleihez. 1843-ban ismét Bécsbe ment, ahol megismerkedett és összebarátkozott Nikolaus Lenauval. 1844-ben Berlinbe hajtotta ismeretszerzési vágya. 1861-ben és 1862-ben már tartott felolvasásokat költeményeiből Drezdában, Weimarban és Berlinben. 1846 tavaszán visszatért Magyarországra, és találkozott Petőfi Sándorral, akinek verseit már ismerte. A találkozás állítólag Kertbeny Károly segítségével jött létre.
Beck a Pesti Divatlap 1846. évi 15. száma szerint Petőfi költeményeiből németre akart fordítani egy kötetnyit. Abban bízott, hogy a tervezett könyvből legalább 5000 példány elkel majd külföldön. Petőfivel való találkozását később Beck Károly maga is részletesen és kiszínezve leírta a Berliner National-Zeitungban 1864-ben. Írását ekkor átvették a pesti német és magyar lapok.
Beck Károly tulajdonában volt Petőfi Sándor németül írt önéletrajza. Azt mondta, a költő emléklapként adta át neki, amikor egy alkalommal kikísérte a gőzhajóhoz. Ez az önéletrajz Beck halála után Fischer Sándor birtokába került, aki annak faximiléjét Petőfiről írt munkájához mellékelte.
Beck Károly az 1848-as polgári forradalom kitörése után Bécsben telepedett le. 1855-ben szerkesztette a Frische Quellen című szépirodalmi évkönyvet Pesten. Egy évfolyam jelent meg tíz füzetben. 1857-ben Bécsben Gesellschafter in Wien címmel szépirodalmi lapot adott ki, de a kiadvány fél év múlva megszűnt. Ritkán, de magyarul is írt, például 1862-ben az Ország Tükrében Együttlétem ünnepelt honfitársakkal 1843–44. című naplójegyzetekben Lenau-val való baráti viszonyát irta le. A Koszorú 1879-es első számába pedig Visszaemlékezések Petőfi Sándorra címen cikket írt.
Utolsó éveiben nagy ínségben élt, a német Schiller-egylet, a bécsi Concordia és az állam kegydíjaiból tengődött. 1878–1879 telén gyűjtést is kellett számára rendezni.
Ifjú éveiben heves forradalmár volt, a német politikai líra egyik patetikus művelője, tehetséges költő. Költészetének magyar elemei szembetűnők: a magyar népéletet Lenau-val versengve állította olvasói elé. (Jankó, der ungarische Rosshirt, 1841.) A zsidó bánatot és a szocialista eszméket szintén megszólaltatta munkáiban. (Lieder vom armen Mann, 1846.) Miután elhagyta ősei vallását, radikális politikai felfogása is enyhült.
Munkái
- Nächte. Gepanzerte Lieder. Leipzig, 1838
- Der fahrende Poet. Dichtungen. Uo. 1838
- Stille Lieder. 1. Bdchen. Uo. 1840 Online
- Saul. Ein Trauerspiel in 5 Aufz. Uo. 1841 (Ism. Blätter für liter. Unterhaltung 358. sz.)
- Jankó der ungarische Roßhirt. Leipzig, 1841 (Ism. Sonntagsblätter. Bécs, 1844. 2. jav. kiadás. Berlin 1853. 3. kiadás.) Online
- Gedichte. Berlin, 1846 (4. kiadás; tiz kiadást ért.)
- Lieder vom armen Mann. Leipzig, 1846 (3. kiadás Uo. 1848.)
- Gepanzerte Lieder. Berlin, 1848 (Szabadság dalok.)
- Monatsrosen 1. u. 2. Strauß. Januar u. Febr. Uo. 1848 Erster Strauß Zweiter Strauß
- An Franz Joseph. Gedicht. Wien, 1849 (2. kiadás. Uo. 1849.)
- Aus der Heimath. Gesänge. Dresden, 1852 (2. kiadás.)
- Mater Dolorosa. Erzählung. Berlin, 1853 (2. kiadás. Uo. 1854. Magyarul Beck Hugó által. Pest, 1864.)
- Epistel an den Czaren. Berlin, 1854
- Jadviga. Gecicht in 11 Gesängen. Stuttgart, 1864 (Bálint Gyula ford. magyarra. Pest, 1864.)
- Still und bewegt. Berlin, 1870
- Petőfi Sándor Beck Károly tollából. Fordította Witt Fülöp. Berlin, 1879
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Magyar zsidó lexikon Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
- Pintér Jenő A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 6. kötet. Visszapillantás / A magyarországi német irodalom a XIX. század második harmadában c. alfejezet. (CD-ROM: Arcanum Kiadó)
- Karl Isidor Beck, a bajai születésű osztrák-német költő