Ugrás a tartalomhoz

Anarchizmus

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 78.131.30.153 (vitalap) 2011. június 1., 13:57-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→Anarchizmus a köztudatban)
Anarchista szimbólumok: körbe zárt A-betű és fekete-vörös zászló
Kommunizmus
Alapfogalmak
Irányzatok
Internacionálék
Nevezetes kommunisták
Kapcsolódó témák
Mai szocialista államok
Sablon:Kommunizmus

Az anarchizmus (a görög αναρχω -anarcho- „archonok nélküli”, „uralkodók nélküli”,[1] ἀν (nélkül) + ἄρχή (uralkodni) + ισμός (-ιζειν)) egy politikai filozófia, mely magába foglalja azokat az elméleteket és meggyőződéseket, melyek támogatnak minden kötelező érvényű kormányzat eltörlését.[2][3][4] Története során a libertarianizmus óriási hatást gyakorolt rá, annak többnyire baloldali formáinak szokták az anarchista irányzatokat tekinteni.

Az anarchizmus célja a szociális igazságtalanságok kiküszöbölése az egyenlő lehetőségek megteremtésével. Az anarchizmus legátfogóbb értelemben uralomnélküliség, amely alatt "azon társadalmi rendet kell értenünk, mely minden külső hatalom és erőszak nélkül, tisztán az emberek szabad, testvéri együttélésén alapszik. Egyediségét az uralomnélküliségre, hatalom nélküli rendre való törekvés adja. Az anarchisták szerint az állam erőszakosan beavatkozik az emberek életébe; a polgárai biztonságát védeni és a társadalmi integrációt megteremteni hivatott intézmények – az oktatás, a jogrend, az erőszakszervezetek – valójában az uralmon lévő elit hatalom tekintélyének megtartását szolgálják, ezért végső soron zsarnokiak és megszüntetendők. Az anarchisták szemében az anarchia társadalmi rendje spontán rend (spontaneous order). Szerintük ennek létrejöttéhez nincs szükség uralmi intézményekre, ellenkezőleg, az uralmi intézmények éppen a spontán rend kialakulását gátolják, s egyes érdekcsoportok akaratát képviselve egy hierarchikus, politikailag vezérelt társadalmat hoznak létre. Az anarchia tehát – szemben a köznapi felfogással – nem káosz, nem zűrzavar, hanem önszabályozó spontán rend. Jászi Oszkár meghatározása az anarchizmusra: "Az a társadalomelmélet, amely az igazságosságra (azaz egyenlőségre és reciprocitásra) törekszik az emberi viszonylatokban (bízva abban, hogy ez egyben a szabadság elérésének útja is), célját az állam teljes kiküszöbölésével véli elérhetőnek."

Az anarchizmus, lévén meglehetősen idealista, nem határolható be egyértelműen. Különböző irányzatainak közös jegyeként egyedül az állam elvetésének elve figyelhető meg.

A proudhoni "kispolgári" anarchizmus utópiája a szabad kistermelők hálózatából szerveződő gazdaság és társadalom. A klasszikus, bakunyini anarchizmus voltaképpen a marxizmus néhány ponton módosított verziója, miszerint is a marxi (Marx végső utópiájában sem volt állam) úton nincs szükség az állam kitérőjére, a valódi forradalmi potenciál nem a munkásságban, hanem a parasztságban és a kispolgárokban rejtőzik, valamint hogy a forradalom elkerülhetetlen (Marx elméletét csak később egészítette ki ezzel). Az anarcho-szindikalizmus elsősorban szakszervezeti alapjainak köszönhetően rendelkezett markáns elképzelésekkel az anarchista társadalomról: az anarchoszindikalista utópiában a munkások egyesülése irányította volna az egyes gyárakat.

A 20. században számos személyiséggel végeztek anarchisták. Ez a terrorista típusú anarchista felfogás az államgépezetet elsősorban annak eszközein keresztül, egyéni szabotázs- és terrorakciókkal próbálja elpusztítani. A 20. század második felében az anarchizmus a punk eszmei olvasztótégelyében ruházódott fel az önszerveződő társadalom elméletével és azzal a gondolattal, hogy az anarchizmus nem csak szükségszerű, hanem mindenkinek jó is. Ennek alapja az antropológiai optimizmus, mely szerint az ember alapvetően jó, csak a hatalmi struktúra és intézmények rontják meg. A mai, európai műveltségű anarchizmus egyik legfőbb politikai célja a közvetlen demokrácia megvalósítása, elveti a képviseleti demokráciát.

Anarchizmus a köztudatban

Az anarchizmusról, mint társadalmi elméletről az emberek többsége nincs pozitív véleménnyel. A köztudatban még mindig úgy van jelen - mint fentebb is olvasható - hogy az anarchia egy rendezetlen állapot, káosz, zűrzavar. A többség elitéli mert úgy vélik, több gondot okozna mint előnyt. Régen azonban a demokráciáról sem voltak sokan jó véleménnyel, ma pedig ez a legelterjetteb politikai berendezkedés. Ez azért lehetséges mert a demokrácia sok előnyt jelent a benne élőknek. A demokrácia ugyanis fenntart többféle intézményt melyek az emberek kényelmét hivatottak szolgálni mint pl. rendfenntató erők(rendőrség), segéyek, családi pótlék, gyes, nyugdíj stb. Az anarchia csak akkor lenne megvalósítható társadalmi berendezkedés, hogyha az emberek meg tudnák oldani minden olyan problémájukat amit jelenleg csak külső beavatkozással, a politikai rendszerek oldhatnak meg. Ha az emberek technológiailag, és egyébb téren is érettek lennének hogy minden egyes problémára megoldást találjanak akkor lehetne anarchiát alkalmazni a mindennapokban. Ha ugyanis az embereknek ki lenne elégítve az alapvető szükségletei mint pl. biológiai szükségletek(evés, ivás stb.), szórakozás, biztonság, akkor nem lenne szükség a külső segítségekre és ezért felesleges lenne a demokrácia, vagy eggyéb társadalmi rendszer melyekeket az emberek azért tartanak szükségesnek mert számukra biztonságot és kényelmet ad.

Az anarchizmus főbb irányzatai

A zenében, filmben, művészetekben

Az anarchizmus nagy hatást gyakorolt a különböző művészetekre, például az irodalomban a szimbolistákra József Attila imént fogalmazott - a "szabadság szüli a rendet", nem pedig a rend a szabadságot. Az avantgárd művészet és az anarchizmus kapcsolata is erős, különösen a szürrealizmus és a dadaizmus esetében. Az 1960-as évek új művészetei is erőteljes antiautoriter vonásokat rejtenek magukban. Fontos hatást gyakorolt még az anarchizmus George Orwell művészetére, aki a spanyol polgárháborúban találkozott az anarchista törekvésekkel. Erről a Hódolat Katalóniának című könyvében írt. Hozzá hasonlóan a polgárháború idején ismerte meg az anarchizmust Carmelo Arden Quin festő is. Lev Tolsztojra is nagy hatást gyakorolt az anarchista mozgalom, ő a keresztény-anarchizmus szellemében politikai műveket is írt. A punk zenét tartják egyesek az anarchizmus zenei kifejezőjének. Ennek egyik kultikus filmje az Üvegtörők.

Könyvek

Források

  1. ↑ Anarchy Merriam-Webster's Online dictionary
  2. ↑ Errico Malatesta, "Towards Anarchism", MAN!. Los Angeles: International Group of San Francisco. OCLC 3930443.
  3. ↑ Agrell, Siri (2007. május 14.). „Working for The Man”. The Globe and Mail. (Hozzáférés: 2008. április 14.)  
  4. ↑ "Anarchism". Encyclopædia Britannica. 2006. Encyclopædia Britannica Premium Service. 29 August 2006

Lásd még

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Anarchizmus&oldid=9774216”