Ugrás a tartalomhoz

Placebo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Agyalapi (vitalap | szerkesztései) 2011. február 5., 01:14-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (szövegjavítás)

A placebo elsősorban gyógyszerészeti készítmények, orvosi műveletek tudományos hatékonysági vizsgálatának ellentételi referenciája. A placebo emellett az arra hajlamos (placeboresponder) páciens állapotának javulását tudja elérni valódi beavatkozás vagy hatóanyagok nélkül, akár pusztán a kezelésbe vetett hit által. A placebo tehát „látszólagos gyógyszer”, amely azonban sokszor – lelki vagy pszichikai úton – tényleges javulást érhet el.

Placebo (a latin placere jövő ideje: tetszeni fogok): olyan gyógyszer, ál- vagy szimulált orvosi beavatkozás - amely nem tartalmaz hatóanyagot, de hatásos lehet.[1] Placebo hatást kiválthat valamilyen beavatkozás (pl. műtét), valamilyen jelenség (pl. fehér köpeny, tabletta színe, formája ), ill. valamilyen folyamat (pl. pszichoterápia) is. A placebohatás a pszichológia és az élettan határterületi kérdése.[1]

A legújabb kutatások szerint a placebo hatás egy valódi pszichobiológiai esemény amit a teljes kezelés vált ki.[2] Kutatások szerint a placebo hatás a klinikai gyakorlatban is kimutatható - még akkor is, amikor nem kap placebót a páciens. A legújabb irányzat szerint nem a placebohatás kiküszöbölése a cél - hanem annak etikus felhasználása és növelése az orvosi gyakorlatban.[2]

A nocebo (a latin noceo: én ártok) fogalmát olyan jelenségekre használják, ahol a placebo hatása károsító [1]

Placebo paradoxon története

placebo gyógyszer

A placebo szót a 18. századtól kezdve használtak orvosi fogalomként, gyakran negatív értelemben.[3] A második világháborúban egy Henry Beecher nevű amerikai aneszteziológus ápolónője - miután kifogytak a fájdalomcsillapítóból - csak sóoldatot adott az egyik sérült katonának. Meglepetésre az ál-fájdalomcsillapító csökkentette a sérült katona fájdalmát, és megakadályozta a sokk kialakulását. A háború után Beecher 1955-ben publikálta nagy visszhangot keltett "The Powerful Placebo" tanulmányát, többek között ennek hatására az amerikai kongresszus 1962-ben törvényt hozott a gyógyszerek kötelező teszteléséről. [4] Egyes vélemények szerint Beecher a placebo-hatást és azt a tényt, hogy a hatóanyag nélküli tabletták is beindíthatják az emberi szervezet gyógyulását, problémává tette, és ezzel a démonizálással saját felfedezését ölte meg.[5]

A placebo hatás használata jelenleg is vitatott. 1903-ban Richard Cabot azt javasolta, hogy ne használják, mivel megtévesztésen alapul. Newman hivta fel a figyelmet a "placebo paradoxon"-ra, - vagyis nem etikus placebót használni a gyógyításnál - de ugyanúgy nem etikus "nem használni olyasmit, ami gyógyít".[6]

Bánki Csaba (1994) szerint az orvostudomány ellenszenvvel viseltetik a placebo iránt. Ennek az okai:

  • (jelenleg) nehezen értelmezhető a jelenség
  • a placebo hatás "zavaró tényező" a kutatásokban
  • sok "standard" eljárás érvényességét kérdőjelezi meg
  • elmossa a határokat a tudományos eszközöket alkalmazó szakember és a placebo-hatással operáló laikus gyógyító között.[1]

A placebo-mechanizmust gyakran pejoratív értelemben is használják - egyes alternatív orvosi és természetgyógyászati eljárások megbélyegzésére. [7][8]

Klinikai gyógyszervizsgálatok és a placebo

A klinikai tesztekben a placebo egyik célja az új hatóanyagok tesztelése. Ha egy hatóanyagtól valakinek javul az állapota, de nem lehet tudni, hogy a gyógyszeres kezelés tudata, illetve a gyógyszerbe vetett hit, vagy pedig valóban a gyógyszer fiziológiai hatása okozta nála a javulást, akkor érdemes kísérlethez folyamodni. Ilyenkor a betegek egyik csoportjának valódi hatóanyagot adnak, a többieknek pedig placebót – miközben egyik csoport sem tudja, hogy valódi gyógyszert kap-e vagy sem. A hatóanyag hatása akkor tekinthető igazoltnak, ha a valódi gyógyszerrel kezeltek nagyobb mértékben javulnak, mint a kontrollcsoportok. Az orvosi gyakorlatban ilyen célra legtöbbször szőlőcukrot alkalmaznak, ha tabletta formájában kell a betegnek adni, illetve fiziológiás sóoldatot, ha infúzió formájában.

Az olasz kutató, Benedetti szerint a gyógyszerek egy része csak a placebohatást erősíti fel; sőt, ha a beteg nem tud arról, hogy például diazepámot kapott, az nem is hatékony a műtét utáni szorongáscsillapításban.[9]

Aktív placebohatásnak nevezik, hogyha a mellékhatásokból a beteg rájön, hogy aktív szert kapott, ez általában további járulékos -25%-os- placebohatással jár együtt.

Placebo mechanizmus növelése

„A jó orvosság vagy csíp, vagy keserű, vagy drága”.

Az orvosi kutatásokban a gyógyszer hatását a farmakológiai hatáson kívül más tényezők is befolyásolják.

A teljes gyógyszerhatást a következő dolgok befolyásolják:

  • a gyógyszer jellemzői (ár, íz, alak, szín, név, kiszerelés),
  • a beteg jellemzői ( iskolázottság, kor, műveltségi szint, személyiség, eddigi tapasztalatok),
  • a gyógyszert felíró jellemzői (hírnév, személyiség, státusz, tekintély, életkor , bőrszín ),
  • a környezet, amiben a gyógyszert felírták ( rendelő, laboratórium ).
  • a társadalmi, gazdasági és kulturális környezet.

Pszichoterápia és a placebo

Lieberman és Dunlap (1979) érvelése szerint minden terápiának közös pontja, hogy hisznek benne. Éppen ezért nem is lehet placebo tesztelést végezni a pszichoterápiás vizsgálatoknál.[1]

Placebo hatásmechanizmus elméletek

  • Kondicionálás
  • Biológiai elméletek

Hivatkozások

  1. a b c d e Túry Ferenc (Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet ). „Pszichoszomatikus zavarok áttekintése - Placebohatás”. 
  2. a b Damien G Finniss, Ted J Kaptchuk, Franklin Miller, Fabrizio Benedetti (2010). „Biological, clinical, and ethical advances of placebo effects”. The Lancet 2010 (375(9715)), 686–95. o. PMID 20171404. PMC 2832199. 
  3. Shapiro AK (1968). „Semantics of the placebo”. Psychiatr Q. 42 (4), 653–95. o. DOI:10.1007/BF01564309. PMID 4891851. 
  4. Steve Silberman (2009). „Placebos Are Getting More Effective. Drugmakers Are Desperate to Know Why ?”. Wired. 
  5. HVG / 2009.október09 / A gyógyszer színétől gyógyulunk, nem a hatóanyagtól?”. 
  6. David H. Newman. Hippocrates' Shadow. Scribner, 134–159. o. (2008). ISBN 1-4165-5153-0 
  7. Bárdos György, Cziboly Ádám title = Placebohatás: az elvárások gyógyító ereje (2003). „{{{title}}}”. 
  8. HVG 2005: A homeopátia nem több a placebónál”. 
  9. Kazai Anita, Medical Tribune (2009). „Placebo – II. rész”. 

Külső hivatkozások