Kuntapolca

	Kuntapolca (Kunova Teplica)
	; Kuntapolca zászlaja
	; Kuntapolca zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Rozsnyói
Rang	község
Első írásos említés	1243
Polgármester	Štefan Dono
Irányítószám	049 33
Körzethívószám	058
Forgalmi rendszám	RV
	Népesség
Teljes népesség	730 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	78 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	256 m
Terület	8,42 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 37′, k. h. 20° 23′48.616667°N 20.383333°EKoordináták: é. sz. 48° 37′, k. h. 20° 23′48.616667°N 20.383333°E
	Kuntapolca weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kuntapolca témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2010. szeptember 15.) ezen a változaton alapul.

Kuntapolca (szlovákul: Kunova Teplica) község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában. 2001-ben 653 lakosából 366 szlovák, 269 magyar volt.

Fekvése

Rozsnyótól 23 km-re délnyugatra, Pelsőctől 8 km-re északra, a Csetneki-patak völgyében fekszik.

Története

Nevét melegvízű forrásáról kapta. 1243-ban "Toplucha" alakban említik először, az Ákos nemzetség tulajdona volt. Ezután a 16. század közepéig a Bebekek tulajdona, akiknek 1427-ben 24 portájuk volt a településen. 1318-ban "Thoploca", 1320-ban "Topolcha", 1336-ban "Tapolcha" alakban szerepel az írott forrásokban. A 18. században vasolvasztók működtek területén, ahol 1830-ban nagyolvasztó is épült. A pestisjárvány következtében 1710-re 7-re csökkent a lakosság száma. 1828-ban 54 házában 694 lakos élt. Lakói a helyi vasolvasztóban dolgoztak, szénégetéssel, fuvarozással foglalkoztak ^[2]

Vályi András szerint "TAPLÓCZ. Kún Taplócz, és Jólsva Taplócz. Két magyar falu Gömör Várm. földes Ura a’ Csetneki Uradal. Ura, fekszik Pelsõcz hegye alatt, Csetnekhez 1 órányira, és annak filiája; ennek pedig földes Ura Gr. Koháry Uraság, és más Urak, ez fekszik Süvethének szomszédságában, mellynek filiája; lakosaik többfélék, földgyeik közép termésûek, határjoknak egy része hegyes, réttyeiket a’ víz áradások járják; a’ vas mûhelyeknél van módgyok a’ keresetre." ^[3]

Fényes Elek szerint "Taplocza (Csetnek), Kun Taplocza, magyar falu, Gömör és Kis-Hont egyesült vmegyékben, Csetnekhez délre 1 1/2 órányira: 136 kathol., 558 evang. lak. Evang. anyaszentegyház. Határa hegyekből és 3 völgyekből áll. Van itt a helységben egy meleg forrás, melly soha be nem fagy, s illyenek a határbeli mészsziklákból még két helyen fakadnak. A csetneki urad. tartozik." ^[4]

1910-ben 831, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. 1920-ig Gömör és Kis-Hont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az I. bécsi döntés következtében – ismét Magyarországhoz, Gömör és Kishont vármegyéhez tartozott.

Nevezetességei

Evangélikus temploma 1805-ben épült klasszicista stílusban. Oltára 19. századi.
Vasöntöde a 18. század elejéről.
Melegvízforrás a falu közepén.

Képgaléria

A falu látképe a taploci dombról
A taploci gyár a Nagy-hegy lábánál
Templom
A Nap és a Hold a tornyon
Első világháborús emlékmű
Hősök névsora
Községi hivatal
Általános (alap) iskola
Utcakép
Utcakép
Melegvizű forrás
Autóbusz-menetrend

Autóbusz-menetrend

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Jozef Drenko: Kunova Teplica (monografia) - A 184 oldalas, gazdagon illusztrált (szlovák nyelvű, de latin és magyar forrásokat is bemutató) mű a község és környékének részletes földrajzi - történeti ábrázolását tartalmazza (.pdf)(2006), ISBN 80-89168-16-7.
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Jozef Drenko: Kunova Teplica (monografia) - A 184 oldalas, gazdagon illusztrált (szlovák nyelvű, de latin és magyar forrásokat is bemutató) mű a község és környékének részletes földrajzi - történeti ábrázolását tartalmazza (.pdf)(2006), ISBN 80-89168-16-7.

[3] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[4] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

[4]

Sablon:Rozsnyói járás m v sz A Rozsnyói járás települései
Rozsnyó (Rožňava)
Alsósajó (Nižná Slaná) · Andrási (Pača) · Annafalva (Hanková) · Barka (Bôrka) · Berdárka (Brdárka) · Beretke (Bretka) · Berzéte (Brzotín) · Berzétekőrös (Kružná) · Betlér (Betliar) · Csetnek (Štítnik) · Csoltó (Čoltovo) · Csucsom (Čučma) · Dernő (Drnava) · Dobsina (Dobšiná) · Felsősajó (Vyšná Slaná) · Gacsalk (Gočaltovo) · Gecelfalva (Koceľovce) · Gócs (Gočovo) · Gömörhosszúszó (Dlhá Ves) · Gömörpanyit (Gemerská Panica) · Hámosfalva (Rozložná) · Hárskút (Lipovník) · Henckó (Henckovce) · Imrikfalva (Dedinky) · Jablonca (Silická Jablonica) · Jólész (Jovice) · Kecső (Kečovo) · Kisfeketepatak (Kobeliarovo) · Kisgencs (Honce) · Kiskovácsvágása (Kováčová) · Kisszabos (Slavoška) · Körtvélyes (Hrušov) · Krasznahorkaváralja (Krásnohorské Podhradie) · Kuntapolca (Kunova Teplica) · Lekenye (Bohúňovo) · Lucska (Lúčka) · Márkuska (Markuška) · Martonháza (Ochtiná) · Melléte (Meliata) · Nagyszabos (Slavošovce) · Oláhpatak (Vlachovo) · Özörény (Gemerská Hôrka) · Páskaháza (Pašková) · Pelsőc (Plešivec) · Pelsőcardó (Ardovo) · Pétermány (Petrovo) · Rekenyeújfalu (Rakovnica) · Restér (Roštár) · Rozsfalva (Rochovce) · Rozsnyórudna (Rudná) · Sajóréde (Rejdová) · Sebespatak (Rožňavské Bystré) · Szabados (Čierna Lehota) · Szádalmás (Jablonov nad Turňou) · Szádvárborsa (Silická Brezová)· Szalóc (Slavec) · Szilice (Silica) · Sztracena (Stratená) · Tornagörgő (Hrhov) · Várhosszúrét (Krásnohorská Dlhá Lúka) · Veszverés (Gemerská Poloma)