Ugrás a tartalomhoz

Településmonográfia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Floppy (vitalap | szerkesztései) 2010. június 22., 18:36-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Öt belső hivatkozás javítva + hála > halála (!) és egy „díszfejezet” eltávolítva... :D)

A monográfia görög eredetű szó, és jelentése szerint olyan irat, mely valamely tudomány egyetlen tárgyával kimerítően foglalkozik.

A település monográfia pedig a földrajztudománynak azon szelete, amely valamely település jellemzőink tételes kutatásával, illetve annak eredményeinek leírásával szolgál. A bolygónkon lezajló természeti és társadalmi folyamatok által kialakított rendszerek elrendeződéseivel és törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány a földrajztudomány. Az egyik csoportosítása szerint a regionális földrajz segédtudománya.

Miért szükséges?

Jelenlegi korunk a legszélesebb ismereteket követeli meg az embertől, illetve a tételes tudást. (Porosz iskola.) Aki megismeri környezetének elemeit, melyhez minden hozzátartozik, s körülveszi őt, az könnyebben boldogul annál, mint aki a tétlen beletörődésbe a „nembánomságba” menekül. S nem vesz tudomást a múlt és a jelen bizonyságairól, „történéseiről” és az ezekből következő eshetőségekről, lehetőségekről.

Az ember talán legszükségesebb, legelsődlegesebb tudománya a tudományok közül a közvetlen környezetének megismerése. Az ember legmegbízhatóbb, legtürelmesebb tanítómestere, maga a természet. A csecsemő elsőnek a táplálékot, a szeretetet és a biztonságot nyújtó édesanyát ismeri meg. Később az otthon belsőbb részeit, berendezéseit, majd felnőve az egyre táguló környezetet. Végül, így terjed ki figyelme mindarra, amit érzékeivel felfoghat. S az agy, a gondolkodás segítségével mindazt megismeri, amit a létezés céljából megismernie szükséges.

Természetesnek és szükségesnek tartjuk megismerni a Földet és tájait, a természet és az ember alkotásait, vagy éppen torzóit. A civilizációhoz tartozó közigazgatási képződményeket, amelyet mi magyarok az állam, a megye, a város és a község néven tartunk számon. A különféle társadalmi egyesüléseket és szervezeteket, amelyek a lakosság, a népesség és a család fogalomkörébe tartozik.

Magyarországi előfordulásai

Évszázados elődünk Borovszky Samu Magyarország Vármegyéi és városai című monográfia-sorozata, amely a trianoni békeszerződés, a határok megváltozása, a magyar megyék kétharmadának elcsatolása, illetve a szerző halála miatt félbeszakadt. 19961998 között a CEBA Kiadó és szövetség, illetve az 1994-ben létrejött nemzetközi kiadványszerkesztősége felelevenítette és korszerűsítette e korszakos művet. A cég fő profilja települések, kistérségek, megyék, régiók gazdasági és település-fejlesztési célú bemutatása. A kiadó megalapításától 2006 végéig közel százötven kézikönyvet adott ki. Azóta e tevékenysége pang.

Forrás