Mórok
A mórok (spanyolul moros) észak-afrikai eredetű középkori népcsoport, akik az Ibériai-félsziget nagy részét a 8. századtól a 15. század végéig megszállás alatt tartották. Tulajdonképpen arabok és berberek voltak, akik a Gibraltári-szoroson keresztül érkeztek a félszigetre; a mór kifejezést Spanyolországban használták rájuk a keresztényektől való vallási és etnikai megkülönböztetés értelmében: vagyis minden iszlám vallású személyt mórnak neveztek. Erről a Reconquista korában keletkezett Cantar de Mio Çid középkori hőskölteményből való alábbi idézet (145. sor) is tanúskodik:
- Que non lo sepan moros, nin cristianos
- „S ne tudják meg a mórok, se a keresztények”
Nyelvük
A mórok egy vulgáris arab dialektust beszéltek („hispániai arab”), amely erősen különbözött a klasszikus arabtól. A 700 éves mór uralomnak köszönhetően – amelynek a Reconquista utolsó csatájában, 1492-ben Granada visszafoglalása vetett véget – számos arab szó honosodott meg a spanyol nyelvben. A berber nyelvet jóval kevesebben beszélték, így az nem is hagyott túl sok nyomot az újlatin szókincsben.
A népnév eredete és egyéb használata
A mór népnév a középkori latin Morus szóból származik, ennek pedig a latin Maurus (a „Római Birodalom Mauretania tartományából való”) az eredete. A mór szót régen tágabb értelemben nemcsak a spanyolországi mórokra, hanem Észak-Afrika arab lakosságára is használták. Ezenkívül a mór szót gyakran általános értelemben a sötét bőrű emberekre is alkalmazták (innen származik a spanyol moreno, -na melléknév: „barna bőrű”).
Források
- Zaich Gábor: Etimológiai szótár, Tinta, Budapest, 2006, p. 547.
- Györkösy Alajos: Latin–magyar szótár, 11. kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994, p. 335.
- Diccionario de la lengua española
