Ráckevei járás
A Ráckevei járás az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, azután pedig Pest megyéhez tartozó járás volt Magyarországon, székhelye Ráckeve volt. Ezen a néven 1898-től működött az addigi Pesti alsó járás helyébe lépve, melynek állandó székhelye már 1886 óta Ráckeve volt, és 1983. december 31-ével szűnt meg az összes magyarországi járással együtt.
Története
A Ráckevei járás elődje a 19. század végén az addigi (Alsódabas székhelyű) Pesti alsó és (Ráckeve székhelyű) Pilisi alsó járás egyes részeiből létrejött Pesti alsó járás volt. Ennek 1886-tól, amikor törvény alapján a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, Ráckeve volt a székhelye.
A 20. század elején a Budapest körüli települések egyre erőteljesebb növekedése miatt több járás népessége megközelítette vagy el is érte a százezer főt, ezért három új járást szerveztek Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében, az 1911-ben létrejött Kispesti járáshoz csatolták át a Ráckevei járás négy községét. Ezután a járás területe még egyszer változott jelentősen, amikor 1924-ben idecsatolták a Dunavecsei járástól Dabot és Dömsödöt.
Az 1950-es megyerendezés során a Ráckevei járás Pest megyéhez került. Az ezzel egyidőben megszűnő Központi járás egyetlen megmaradt községét, Dunaharasztit visszacsatolták ide. Ezt követően a járás területe megszűnéséig, 1983 végéig nem változott.
1984. január 1-jével új közigazgatási beosztás jött létre Magyarországon. A járások megszűntek és a megyék város- és nagyközségkörnyékekre oszlottak. Ráckeve és Szigetszentmiklós városi jogú nagyközség lett, és a megszűnt Ráckevei járás helyét a Ráckevei és a Szigetszentmiklósi nagyközségkörnyék vette át.
Községei
Az alábbi táblázat felsorolja a Ráckevei járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.
Területe és népessége
Az alábbi táblázat a Ráckevei járás területének és népességének változását mutatja be. Az egyes sorok a járás területi változásait mutaják be, az első rovatban megjelölve, mely időszakban érvényes terület adatai találhatók az adott sorban. A következő rovat a járás területnagyságát mutatja az adott időszakban. A további rovatok az adott időszakban érvényes határok között az oszlopfejlécben jelzett népszámlálás adatai szerint talált népességszámot adják meg ezer főre kerekítve.
Az eltérő színezéssel kijelölt adatok mutatják meg az egyes népszámlálásokkor érvényes közigazgatási beosztásnak megfelelő adatokat.