Ugrás a tartalomhoz

Kisbeszterce

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AsgardBot (vitalap | szerkesztései) 2008. augusztus 18., 20:50-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Bot: Népességi adatok eltávolítása, át lettek másolva sablonba)
Kisbeszterce
Kisbeszterce címere
Kisbeszterce címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
KistérségSásdi
Jogállásközség
Irányítószám7391
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség79 fő (2024. jan. 1.)[1]
Népsűrűség13,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,47 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 12′ 23″, k. h. 18° 02′ 05″46.206439°N 18.034800°EKoordináták: é. sz. 46° 12′ 23″, k. h. 18° 02′ 05″46.206439°N 18.034800°E
Kisbeszterce (Baranya vármegye)
Kisbeszterce
Kisbeszterce
Pozíció Baranya vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisbeszterce témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kisbeszterce község Baranya megyében, a Sásdi kistérségben.

Fekvése

Baranya megyében, Pécstől északkeletre, Bakóca és Mindszentgodisa között fekvő település.

Története

Oklevél először 1542-ből említette Byztrice formában. Az ősszláv szó értelme: gyors folyású patak. A Kis előtag azt fejezi ki, hogy létezett egy Nagy előtagú helységjelölés is. Egyik középkori falunyom a Pusztaszentegyház-dűlőben keresendő, ahol templom állt, amelynek három harangját egy pusztító dúlás után egy közeli kútban elrejtették az akkori lakók. A község irányítói szeretnék elérni, hogy egy hivatalos ásatással felszínre kerüljenek a bronz értékek. A török teljesen lerombolta a kőegyházat és tégláit, valamint köveit a szigetvári erőd falazatának kijavítására használta fel. Egyes kutatók állítják, hogy Kisbeszterce és Felsőmindszent között egy másik falu terült le, aminek a helyszínét a Lasnica-dűlő sejteti. A hódoltság idején mindvégig magyarok lakták a falut. Később szerbek és horvátok telepedtek le, de az ő falujukat, temetőjüket és templomukat mindeddig nem találták meg. Egykori jelenlétükre azonban most is használatos dűlőnevek utalnak: Lazsina, Termac, Loka, Lucsis, Paksica. Nincs kizárva, hogy a Lóka-puszta megnevezés is egy eltűnt magyar helységre utalhat. Érdekes a Szénégető-határrész, ahol a mindenkori kovácsok kőszenet fejtettek ki, ahogy egy másik határrészben, a Sarkalacban is.

Címer leírása

Pajzs: Álló, kerektalpú pajzs kék mezejében alul hármashalom, ennek zöld mezejében vízszintes ezüst hullámpólya. A halmokon arany fészkében öt kicsinyét tápláló, kiterjesztett szárnyú, arannyal fegyverzett ezüst pelikán. Felsebzett melléből három vörös vércsepp hull alá.

Sisak: Szembe fordult, arannyal ékített és vörössel bélelt pántos ezüst a sisak, vörössel és kékkel ékített arany heraldikai koronával.

Sisakdísz: kék mező, könyökben hajlított kar három zöld pálmaágat tart.

Takarók: Mindkét oldalon kék-arany.

Felirat: A címer alatt lebegő, hármas tagolású íves arany szalagon feketével nagybetűs KISBESZTERCE településnév.

Nevezetességei

Külső hivatkozások

  1. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)