Ugrás a tartalomhoz

Lengyel Balázs (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Adam78 (vitalap | szerkesztései) végezte 2024. november 11., 15:27-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (Díjai)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Lengyel Balázs
Lengyel Balázs a Könyvhéten, a Vörösmarty téren dedikál (Budapest, 1987. június 1.) Fotó: Kertész Dániel
Lengyel Balázs a Könyvhéten, a Vörösmarty téren dedikál (Budapest, 1987. június 1.) Fotó: Kertész Dániel
Élete
Született1918. augusztus 21.
Budapest
Elhunyt2007. február 22. (88 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Nemzetiségmagyar
HázastársaNemes Nagy Ágnes (1944–1958)
Kerek Veronika (1971-2007)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)elbeszélés, regény, esszé
Fontosabb műveiA szebeni fiúk
Ezüstgaras
A török Magyarországon
Verseskönyvről verseskönyvre
Kitüntetései
Irodalmi díjaiJózsef Attila-díj
Déry Tibor-díj
Széchenyi-díj
A Wikimédia Commons tartalmaz Lengyel Balázs témájú médiaállományokat.

Lengyel Balázs (Budapest, 1918. augusztus 21.Budapest, 2007. február 22.) Széchenyi-díjas műkritikus, író, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

Életpályája

[szerkesztés]

Középiskolai éveit előbb a Werbőczy, majd a fasori Evangélikus Gimnáziumban kezdte, s a Református Gimnáziumban érettségivel fejezte be 1936-ban. 1937-ben joghallgatóként belépett az Egyetemi Körbe. Az ebből alakult Márciusi Front munkájában is részt vett. Ekkor kötött ismeretséget és barátságot Szabó Zoltánnal, Bibó Istvánnal és másokkal. 1940-ben a budapesti egyetem jogi karán szerzett diplomát. 1942-ben ismerkedett meg Nemes Nagy Ágnessel. 1942 őszétől katonai szolgálatot teljesített, hadműveleti területen volt. 1943-ban először Becsén, azután pedig a Muraközben mint karpaszományos szakaszvezető, hadapród őrmester teljesített szolgálatot. 1944. április 20-án házasságot kötött Nemes Nagy Ágnessel.

1945 januárjában, a főváros bevétele után orosz katonák a nyílt utcán elfogták, és Gödöllőre vitték. Miután innen Debrecenbe vitték demokratikus katonának, ott leszerelt, és állást kért Erdei Ferenctől, a belügyminisztertől. 1945-től a Belügyminisztériumban, 1947-től a Vallás- és Közoktatási Minisztériumban dolgozott. 19461948 között az Újhold szerkesztője volt. A Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt, 1949-től szabadfoglalkozású író.

1950-től alkalmi fordításokból, szerkesztésekből, ifjúsági irodalom írásából tartotta fenn magát; önálló művei, tanulmányai, esszéi, kötetei megjelenéséről szó sem lehetett. 1957-ben politikai fogoly néhány hétig. 1958-ban elvált Nemes Nagy Ágnestől, akivel azonban szellemi kapcsolata és barátsága annak haláláig megmaradt.

1962-től a Corvina szerkesztője, 19631981 között a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője volt. 1971 áprilisában újból megnősült, második felesége Kerek Veronika volt. Több évtizedig élt a XII. kerületi Királyhágó utcában.

Az 1970-es évek közepétől többször fölvetődött az Újhold valamilyen feltámasztása. 19761991 között a Móra Diákkönyvtár szerkesztője volt. 1984-ben a Jelenkor lehetőséget nyújtott Lengyel Balázsnak egy vendégszám megszerkesztésére. 1986-tól Nemes Nagy Ágnessel és Lakatos Istvánnal együtt szerkesztette az Újhold Évkönyvet.

Díjai

[szerkesztés]
Emléktáblája: XII. kerület Királyhágó utca 5/B

Művei

[szerkesztés]
Lengyel Balázs sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25.
  • A mai magyar líra; Officina, Bp., 1948
  • A szebeni fiúk; Ifjúsági, Bp., 1952 (Hazáért és szabadságért)
  • Ezüstgaras. Regény; Ifjúsági, Bp., 1955
  • A szebeni fiúk. Regény; átdolg., bőv.; Ifjúsági, Bp., 1956 (Ifjúsági kiskönyvtár)
  • Kicsi Elik vadász lesz; Móra, Bp., 1957
  • Sünkönyv; ill. rajz Reich Károly; Móra, Bp., 1959 (Liliputi könyvtár)
  • A sárkány-vitorlás dzsunka; utószó L. Rádi Judit; Móra, Bp., 1962
  • Till Eulenspiegel kópéságai. Tréfás mesék; átdolg. Lengyel Balázs; Móra, Bp., 1964 (Kispajtások mesekönyve)
  • Volt egy gólyám; Móra, Bp., 1966
  • A török Magyarországon. Magyarország a XVI-XVII. században; Móra, Bp., 1971 (Képes történelem)
  • Hagyomány és kísérlet. Válogatott tanulmányok; Magvető, Bp., 1972 (Elvek és utak)
  • Verseskönyvről verseskönyvre; Magvető, Bp., 1977
  • Közelképek. Válogatott tanulmányok; Szépirodalmi, Bp., 1979
  • Verseskönyvről verseskönyvre. Líránk a hetvenes években; 2. bőv. kiad.; Magvető, Bp., 1982
  • Óperencián innen, Óperencián túl. Mesék, történetek, mesefeldolgozások; Móra, Bp., 1985
  • Egy magatartás története. Esszék; Magvető, Bp., Bp., 1986
  • Zöld és arany. Válogatott esszék; Magvető, Bp., Bp., 1988
  • Visszatérés. Esszék, tanulmányok; Jelenkor, Pécs, 1990
  • A szebeni fiúk (regény, 1994)
  • Két Róma. Esszék; Balassi, Bp., 1995
  • Nemes Nagy Ágnes levelesládája (szerkesztette, 1995)
  • Nemes Nagy Ágnes–Lengyel Balázs: A tünékeny alma; Jelenkor, Pécs, 1995 (Élő irodalom sorozat)
  • Erkölcs és rémület között. In memoriam Nemes Nagy Ágnes; vál., szerk., összeáll. Domokos Mátyás, Lengyel Balázs; Nap, Bp., 1996 (In memoriam)
  • Nemes Nagy Ágnes válogatott versei (szerkesztette, 1997)
  • Két sorsforduló. Válogatott esszék; Balassi, Bp., 1998
  • Újholdak és régi mesterek. Lengyel Balázs leveleskönyve; összeáll., szerk. Buda Attila; Enciklopédia, Bp., 1999
  • Ki találkozik önmagával? Tanulmányok, emlékezések, dokumentumok; Széphalom Könyvműhely, Bp., 2001
  • Origo. Korai írások, 1938–1948; CET Belvárosi, Bp., 2002
  • Szerelem; vál., előszó Lengyel Balázs; Jószöveg Műhely, Bp., 2002 (Idézetek könyve)
  • Nemes Nagy Ágnes: Magyarul és világul; szöveggond., jegyz. Lengyel Balázs, Ferencz Győző; Helikon, Bp., 2014
  • Kicsi Elik vadász lesz; 4. felújított kiad.; Móra, Bp., 2014 (Már tudok olvasni)
  • Két Róma. Esszék és beszélgetések; Jelenkor, Bp., 2018
  • Óperencián innen, Óperencián túl; 2. átdolg. kiad.; Móra, Bp., 2018
  • "láthatatlan selyemsál a számon". Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs leveleiből; összegyűjt., sajtó alá rend., jegyz., bev. Buda Attila, Pataky Adrienn, Tüskés Anna; Gondolat, Bp., 2019
  • Szorongatott idill. Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Plocz Alaine, Mészöly Miklós levelezése, 1955–1997; sajtó alá rend., jegyz., utószó Hernádi Mária és Urbanik Tímea; Jelenkor, Bp., 2021

Műfordításai

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]