Erbits Gyula
Erbits Gyula (Budapest, 1889. április 5. - Carmel, California, USA, 1968. december 10.) magyar származású amerikai képzőművész, a pulp-art stílus jeles képviselője. Idehaza a Zombori Erbits Gyula nevet használta, az Egyesült Államokban Julius Erbit néven alkotott.
Élete
Budapesten született 1889. április 5-én, római katolikus családban. Édesapja Erbits Ottó Antal Zomborból származott, kereskedő volt, édesanyja Fellner Mária. A család a Nagymező utca 45. szám alatt lakott.[1] 1893-ban született meg öccse, Jenő.[2]
1899 és 1903 között a VI. kerületi állami főreáliskola négy osztályát végezte el.[3] Ezt követően az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában képezte magát, kisplasztika szakon, egyik tanára Gróh István volt. [4]1906-ban egy ideig a nagybányai művésztelepen alkotott.[5] Már tanulmányai alatt több alkalommal indult sikerrel különféle művészeti pályázatokon, 1908-ben pedig jeles eredménnyel szerzett oklevelet.[6] Ezután a kereskedelemügyi minisztériumtól 1000 koronás segélyben részesült, amelyet külföldi tapasztalatszerzésre használhatott fel.[7]
Hazatérése után Zala György műtermében dolgozott, illetve újságillusztrációkat készített a Kakas Márton című élclapba. A lap negyedévenként kisorsolta előfizetői közt azoknak a művészeknek egy-egy eredeti alkotását, akik az újság illusztrációit rajzolták. 1912 októberében Erbits Tündérek című rajza volt az egyik nyeremény.[8]
Az I. világháború kitörése után katonai szolgálatra hívták be a komáromi cs. és kir. 12. gyalogezredhez. 1915 július 1-el tartalékos hadnaggyá nevezték ki.[9] 1917 májusában az ezred Nagybecskereken állomásozó pótkerete felállította IV. Károly király első magyarországi köztéri szobrát. Az uralkodót ábrázoló mellszobrot Erbits Gyula készítette el.[10] Komáromban több alkalommal részt vett az alakulat által szervezett jótékonysági rendezvényeken, ahol improvizált karikatúrákkal szórakoztatta a közönséget.[11] Ugyancsak ő tervezte meg a Gömöry Jenő által szerkesztett A Nagy Háború katonanótái című kötet második kiadásának borítóját, melyet az ezred rokkantalapja adott ki 1918-ban.
A háború végére tartalékos főhadnaggyá lépett elő, elnyerte az Ezüst és a Bronz Katonai Érdemérmet, hadiszalagon, a kardokkal, valamint a Károly Csapatkeresztet is.[12]
1919-ben ő készítette a Vörös Hadsereg egyik toborzóplakátját, ezért a Tanácsköztársaság bukása után elhagyta az országot.
1921. szeptember 4-én, a Hamburgból induló SS Caramania gőzhajó fedélzetén érkezett New Yorkba, testvérével együtt.[13] A testvérpár Manhattanben telepedett le. 1924. október 6-án feleségül vette a 29 éves, elvált Donáth Lenkét.[14] A házaspár 1926-ban a New York állambéli White Plainsbe költözött. Itt született meg Nancy nevű lányuk 1926. február 12-én.
1927-ben öccsével egy művészei stúdiót nyitottak Manhattanben, ahol Gyula elsősorban pasztellportrékat készített. A korszakra jellemző volt a ponyvairodalom (pulp fiction) népszerűsége, az Egyesült Államokban számos magazin (pulp magazine) jelent meg. E lapok színes, figyelemfelhívó címlapokkal készültek, melyek gyakran ábrázoltak vonzó, fiatal nőket. Erbits Gyula számos ilyen újság számára készített illusztrációkat, borítógrafikákat, ezért az úgynevezett pulp-art egyik neves képviselőjeként tartják számon.
1928-ban magyar állampolgárságáról lemondott és amerikai állampolgárságért folyamodott, amelyet 1928 november 19-én kapott meg.
1941-ben már családjától különváltan élt New Yorkban, majd a II. világháború lezárása után Californiába, Santa Barbarába költözött. A háborúnak köszönhetően felfutó pin-up stílus és nagy filmstúdiók folyamatos munkát biztosítottak az Erbitshez hasonló művészeknek. 1946-ban ismét megnősült, új felesége is magyar származású volt. 1957-ben Carmelbe költözött, élete utolsó szakaszában romló látása már számottevően akadályozta az alkotásban.
1968. december 10-én otthonában szívinfarktust kapott, a helyi kórházban hunyt el.
Művei
Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
- IV. Károly mellszobor (Nagybecskerek, 1917) valószínűleg megsemmisült.
- A Nagy Háború katonanótái (könyvborító, Nagybecskerek, 1918)
- Ne tétovázz! Állj mellénk a Vörös Hadseregbe! (toborzóplakát, 1919)
- ↑ Terézvárosi Római Katolikus Plébánia, Kereszteltek anyakönyve. 1889/482. folyószámú bejegyzés.
- ↑ Lipótvárosi Római Katolikus Plébánia, Kereszteltek anyakönyve. 1893/381. folyószámú bejegyzés.
- ↑ A budapesti VI. kerületi állami főreáliskola tizennegyedik évi értesítője az 1903-1904.évről. Budapest, 1904. 101. oldal
- ↑ Schola Graphidis Művészeti Gyűjtemény (A Magyar Képzőművészeti Egyetem - Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola művészeti gyűjteménye). (Hozzáférés: 2024. szeptember 10.)
- ↑ 120 éves a Nagybányai Művésztelep. (Hozzáférés: 2024. szeptember 10.)
- ↑ Az országos magyar királyi iparművészeti iskola 1908-09. évi értesítője a huszonkilencedik iskolaiévről. Budapest, 1908. 15. oldal
- ↑ Az országos magyar királyi iparművészeti iskola 1909-10. évi értesítője a harmincadik iskolaiévről. Budapest, 1909. 8. oldal
- ↑ Kakas Márton. 1912. október 13. 15. oldal
- ↑ Ranglisten des Kaiserlich und Königlichen Heeres 1916 (Wien, 1916). 205. oldal
- ↑ Komárom Katonái. Hírek a múltból 32.: IV. Károly szobra Nagybecskereken. (Hozzáférés: 2024. szeptember 10.)
- ↑ „A tizenkettesek estje.”, Komáromi Ujság, 1918. május 23., 3-4. oldal
- ↑ Ranglisten des Kaiserlichen und Königlichen Heeres 1918 (Wien, 1918). 203. oldal
- ↑ : New York Passenger Arrival Lists (Ellis Island), 1892-1924", , FamilySearch Entry for Gyula Erbits and Otto Erbits, 1921.. (Hozzáférés: 2024. szeptember 10.)
- ↑ [New York, New York City Marriage Records, 1829-1938", , FamilySearch Entry for Julius Erbit and Lenke Donath Gablik https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:247Q-8VK]. (Hozzáférés: 2024. szeptember 10.)