Robert Fico
 |
Ezen a lapon vagy szakaszban aktuális eseményről, jelenségről vagy egyéb témáról számolunk be. Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2024. május 19. |
| Robert Fico | |
 | |
| 2024-ben | |
| Szlovákia miniszterelnöke | |
| Hivatalban Hivatalba lépés: 2023. október 25. | |
| Köztársasági elnök | Zuzana Čaputová |
| Előd | Ódor Lajos |
| Hivatali idő 2012. április 4. – 2018. március 22. | |
| Köztársasági elnök | Ivan Gašparovič (2012-2014) Andrej Kiska (2014-2018) |
| Előd | Iveta Radičová |
| Utód | Peter Pellegrini |
| Hivatali idő 2006. július 4. – 2010. július 8. | |
| Köztársasági elnök | Ivan Gašparovič |
| Előd | Mikuláš Dzurinda |
| Utód | Iveta Radičová |
| Született | 1964. szeptember 15. (60 éves)[1] Nagytapolcsány |
| Párt | Irány – Szociáldemokrácia (1999–, jelenleg érvényes érték) |
| Házastársa | Svetlana Ficová (1988–) |
| Foglalkozás | politikus |
| Iskolái |
|
| Vallás | vallását nem gyakorló katolikus |
| Díjak | Fehér Oroszlán-rend (2014. október 28., Miloš Zeman) |
 | |
| Robert Fico aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Fico témájú médiaállományokat. | |
Robert Fico (Nagytapolcsány, 1964. szeptember 15. –) szlovák jogász, politikus, a kommunista gyökerű, baloldali populista[2][3][4] Irány – Szociáldemokrácia (SMER-SD) párt elnöke. 2006–2010 és 2012–2018 között,[5] illetve 2023. október 25-től ismét Szlovákia miniszterelnöke.
A 2000-es évek óta Szlovákia egyik legmeghatározóbb politikusa: ő vezette leghosszabb ideig kormányfőként az országot; ő nyerte a legtöbb választást; egy alkalommal pártjával abszolút többséget tudott szerezni; és helyrehozhatatlannak tűnő bukás után is vissza tudott térni a hatalomba.[6][7] Tíz évnyi kormányzása alatt ugyanakkor sem jelentős reformok, sem átfogó politikai vízió nem fűződik nevéhez, a napi politikai ügyeket leszámítva nem tudott érdemi eredményt felmutatni.[7]
Első kormányzása alatt számos magyarellenes intézkedést hozott; ezek közé tartozott Malina Hedvig megverésének eltussolása, a Beneš-dekrétumok megerősítése, a magyar nyelvhasználatot korlátozó szlovák nyelvtörvény, Sólyom László magyar államfő kitiltása és a kettős állampolgárság megtiltása, de ekkor történt a dunaszerdahelyi szurkolóverés is.[6]
Második és harmadik kormányfői ciklusa alatt fokozatosan jó személyes kapcsolatokat épített ki Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, így – bár a korábbi, a magyarok számára hátrányos jogszabályokon nem változtattak − további súlyos magyarellenes intézkedéseket nem vezettek be. Ebben az időszakban inkább olyan ügyek kerültek előtérbe, amelyekben a két kormány egy platformra került, mint az Európai Unió hatásköreinek bővítése elleni vagy a migráció elleni küzdelem.[6] Kormányzásával kapcsolatban az egyik fő kritika, hogy a Smer oligarchái számára kedvező korrupt rendszert épített, a politikusok és gazdasági hátországuk az igazságszolgáltatás számára érinthetetlennek számítottak.[7] 2018-ban a Ján Kuciak újságíró meggyilkolása utáni tömegtüntetések miatt lemondott.[6]
Pályája
Munkáscsalád gyermekeként született.[7] Édesapja Ľudovít Fico targoncás volt, édesanyja Emília cipőbolti dolgozó.[8] A családban hárman voltak testvérek, ő a másodikként született. Bátyja Ladislav, húga Lucia.
A család egy ideig Nyitrakörtvélyesen élt és később költöztek át Nagytapolcsányba.
Pozsonyban, a Comenius Egyetem jogi karán végzett, majd a Szlovák Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének munkatársa lett. 1987-ben, az utolsó években belépett a Csehszlovák Kommunista Pártba. Tipikus utánpótláskádernek számított; többször utazhatott nyugatra, apósa pedig a kommunista legfelsőbb bíróság alelnöke volt.[6][7]
1990 januárjától, épp a bársonyos forradalom után, egy rövid időszakot tanulmányi célból az Egyesült Államokban töltött.
1992-ben a kommunista utódpárt, a Demokratikus Baloldal Pártja (SDĽ) tagja lett, és 28 évesen képviselővé választották.[6][7] A párt alelnöki posztjáig emelkedett, a szlovák igazságügyi minisztérium jogi intézetének helyettes vezetője és Szlovákia képviselője lett az Emberi Jogok Európai Bíróságán (1994–2006). 1995-ben a pártelnökségért is indult, de visszalépett (állítólag zsarolás hatására).[6][7]
1998-ban pártja az első Dzurinda-kormány mögötti koalíció második legerősebb ereje lett, de Fico, hiába volt a baloldal legnépszerűbb politikusa, nem kapott pozíciót.[6][7] 1999-ben az SDĽ szétszakadt, és ekkor Fico megalapította a Smert, melyet harmadikutas pártként határozott meg, mivel a baloldali tér foglalt volt és lejáratottnak is számított.[6][7] A korábbi miniszterelnök Vladimír Mečiar pártjában csalódott privatizátorok, oligarchák egy részét meggyőzte róla, hogy a Smert is támogassák, így biztosította annak pénzügyi hátterét.[7] A 2002-es választáson 13,5%-os eredménnyel a harmadik helyen végzett, és ellenzékbe került,[6] ami csalódást keltő eredmény volt számára.[7]
A jobboldali második Dzurinda-kormány szerkezeti reformjait már a magát már hivatalosan is szociáldemokrata pártként meghatározó Smer baloldali populizmussal támadta, ami sikeresnek bizonyult.[7] Fico karizmatikus politikus, aki éveken keresztül fáradhatatlanul járta az országot. Sokat épített az elégedetlenségre a intézkedéseinek az életszínvonalra gyakorolt hatása miatt, és gyakran pengetett kisebbségellenes húrokat.
A Vladimír Mečiarhoz fűződő viszonya ellentmondásos volt. Volt olyan időszak, amikor közeledni próbált Mečiar pártjához – amely 2006-ban is a törvényhozásba került –, de súlyos megjegyzések is elhangzottak közöttük (például egy ízben Mečiar reménytelen karrieristának nevezte Ficót.)
Első kormányzása (2006–2010)
A 2006-os szlovákiai parlamenti választáson, június 17-én a Smer a szavazatok 29,1%-át nyerte el, 11 százalékponttal megelőzve Mikuláš Dzurinda miniszterelnök kormánypártjá és 50 mandátumot szerezve a 150 fős szlovák parlamentben. Fico így elfoglalhatta a kormányfői széket.[6]
A 2006-os év egyik legismertebb „Google-bombája” volt, amikor a „populista” szó keresését valaki úgy irányította át, hogy Fico honlapjára mutasson.[forrás?]
Malina Hedviget 2006 augusztusában ismeretlenek megverték Nyitrán, mert magyarul beszélt mobiltelefonjába az utcán. Az eset után alig két héttel Fico és Robert Kaliňák belügyminiszter sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a rendőrség leállítja a nyomozást, mert állításuk szerint a lány kitalálta az egész történetet.[9] Később újságírók áttanulmányozták a nyomozás anyagait, és kiderítették, hogy Kaliňák olyan „bizonyítékokat” hozott fel, amelyek a kihallgatási jegyzőkönyvben egyáltalán nem szerepelnek. 2007 májusában vádat emeltek Malina Hedvig ellen hamis tanúzás és hamis eskütétel miatt, mely miatt akár öt év szabadságvesztésre is számíthatott.[10] Malina Hedvig 2016 februárjában kérvényezte, hogy ügyét magyarországi bíróságnak adják át, amely két évvel később felmentette őt a rágalmak alól. Az elkövetőket, akik megverték őt, soha nem fogta el a szlovák rendőrség.[11]
Kormányzása alatt számos magyarellenes, szlovákosító intézkedést vezettek be.[6] Kormánya az önkormányzatok finanszírozását 2006 őszén úgy változtatta meg, hogy az egyes önkormányzatoknak jutó állami támogatás mértékét befolyásolja az adott település tengerszint feletti magassága. Szlovákiában a magyarok döntően az ország déli, nagyrészt alacsonyan fekvő területén élnek, míg a szlovákok jellemzően az északabbi, hegyvidéki területeken, így a magyar többségű települések jelentősen kisebb bevételre jogosultak a szlovák többségű településeknél.[12] 2007-ben megerősítették a magyarok kollektív bűnösségét rögzítő Beneš-dekrétumokokat.[13][6] 2008-ban Dunaszerdahelyen egy mérkőzésen ok nélkül brutálisan megverték a rendőrök a DAC futballcsapat szurkolóit, közülük többen életveszélyes állapotba kerültek.[14][15] A szlovák nyelvtörvény módosításával jelentősen korlátozták a magyarok anyanyelvhasználatát,[16][6] a szlovákiai magyar iskolákban használt tankönyvekbe szlovákul kerültek be a helységnevek,[17] 2009-ben kitiltották Szlovákiából Sólyom László akkori köztársasági elnököt.[18][6] és 2010-ben betiltották a felvidéki magyarok számára a kettős állampolgárság lehetőségét.[19][6]
2010-ben a pozsonyi várudvaron I. Szvatopluk morva fejedelmet ábrázoló szobrot állítottak fel, melyen a zsidók deportálásában részt vevő, nácibarát Hlinka-gárda szimbóluma látható. Az szobrot Ján Kulich szobrászművész készítette, aki a kommunista diktatúra idején a párt udvari művésze volt.[20]
Szlovákia ebben az időszakban vált a Schengeni rendszer (2007) és az eurózóna (2009) részévé, de ez alapvetően még a Dzurinda-kormány érdeme volt.[7]
Pártja az első helyen végzett a 2010. június 12-én tartott választáson és június 14-én Ivan Gašparovič köztársasági elnök Ficót bizta meg kormányalakítással.[21] Fico a megbízást elvállalta, de nem sikerült biztosítania a parlamenti többséget, így végül ellenzékbe vonult.
Második és harmadik kormányzása (2012–2018)
A 2012-es szlovákiai parlamenti választáson a Smer abszolút többséget szerzett, ami először sikerült egy pártnak az ország történetében.[6]
.jpg)
Második és harmadik kormányfői ciklusa alatt fokozatosan jó személyes kapcsolatokat épített ki Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, így – bár a korábbi, a magyarok számára hátrányos jogszabályokon nem változtattak − további súlyos magyarellenes intézkedéseket nem vezettek be. Ebben az időszakban inkább olyan ügyek kerültek előtérbe, amelyekben a két kormány egy platformra került, mint az Európai Unió hatásköreinek bővítése elleni vagy a migráció elleni küzdelem.[6] Ugyanakkor, bár a V4-es találkozókon kritizálta az uniós bürokráciát, Brüsszelben az európai együttműködés feltétlen hívének mutatta magát, és Szlovákiát az uniós mag részévé kívánta tenni.[7]
2014-ben indult az elnökválasztáson A legtöbb szavazattal jutott az első fordulóból a másodikba, ott viszont jelentős vereséget szenvedett riválisától, Andrej Kiska független jelölttől.[22][7]
2018-ban az Alkotmánybíróság élére való távozását készítette elő, ám ezt keresztülhúzta a Ján Kuciak tényfeltáró újságíró meggyilkolása utáni belpolitikai válság.[7] Kuciak, aki adócsalásokat tárt fel főleg, Fico pártjának, a Smer-SD és az olasz maffiának a kapcsolatát feltáró cikken dolgozott, amikor 2018. február végén meggyilkolták őt és menyasszonyát nagymácsédi otthonukban.[5] A gyilkosság után rengeteg nyomozati anyag, bizonyíték jutott a sajtóhoz, melyek szerint a szlovák állam lényegében bűnszervezetként működött.[23] Ennek hatására tüntetéssorozat tört ki Szlovákiában, és március 13-án először Robert Kaliňák belügyminiszter, majd két nappal később, március 15-én maga Fico is benyújtotta lemondását.[5] Kormányzásával kapcsolatban az egyik fő kritika, hogy a Smer oligarchái számára kedvező korrupt rendszert épített, a politikusok és gazdasági hátországuk az igazságszolgáltatás számára érinthetetlennek számítottak.[7]
Lemondása inkább taktikai lépésnek volt tekinthető: kormányfővé pártja súlytalan tagját, Peter Pellegrinit jelölte, de pártelnökként és a koalíció meghatározó politikusaként befolyása 2020-ig megmaradt.[7]
Negyedik kormányzása (2023−)
A 2023-as előrehozott választást megnyerve, koalíciós kormány élén (Smer–SD, Hlas–SD, SNS) 2023. október 25-től ismét Szlovákia miniszterelnöke lett. A 2024-es szlovákiai elnökválasztáson jelöltjét, Peter Pellegrinit elnökké választották.[6][23] Győzelmük után elkezdték lebontani azokat az intézményeket, illetve eltávolítani vezetőiket, amelyek a Kuciak-gyilkosság utáni nyomozást vezették, az ez ellen tiltakozó ellenzékieket pedig hazaárulónak és háborúpártinak nevezték.[23]
Merénylet
2024. május 15-én, Nyitrabányán meglőtték a miniszterelnököt, akit ezt követően kórházba szállítottak.[24][25] Az elkövetőt, Juraj Cintula lévai amatőr írót, költőt[26] a helyszínen letartóztatta a rendőrség. A szemtanúk sebeket a miniszterelnök mellkasán és fején láttak.[24] A belügyminisztérium megerősítette, hogy a lövöldözés egy merénylet volt.[27] Helyi idő szerint 16:00 körül Fico Facebook-oldalán megjelent egy poszt, hogy a miniszterelnök életveszélyes állapotban van és, hogy helikopterrel Besztercebányára szállítják.[28] 2024. május 19-én azonban a besztercebányai kórház helyettes vezetője bejelentette, hogy "egyelőre elmúltak a legrosszabb félelmek", azaz már túl van az életveszélyen, de a felépülése sokáig eltarthat.[29][30]
„Észszerű historizmus”
Miután Robert Fico meghirdette az „észszerű historizmus” koncepcióját 2009-ben[31], a szlovák történelemkönyveket egyre gyorsabb ütemben írták újra, és egyre inkább a nemzeti büszkeség szellemében.[32][33] Ez Krekovič, Mannová és Krekovičová szerint semmi más, mint a történelem hamisítása.[33] Az ilyen új találmányok például Nagymorávia, mint a „(ős)-szlovák” állam, vagy az „ős-szlovák” kifejezés maga,[33] sok olyan „hagyománynak” a felelevenítésével együtt, amelyek valójában nem is léteztek, vagy nem szlovákok voltak azelőtt.[33] A koncepció kritikát kapott Szlovákiában is, ahol rámutattak, hogy a proto-szlovák, azaz az ős-szlovák kifejezés nem található meg semmilyen komoly kiadványban, egyszerűen azért, mert nincs semmilyen tudományos alapja.[34] Miroslav Kusý kifejtette, hogy az ilyen tudományosan megkérdőjelezhető retorika használatával Fico célja a nemzeti öntudat erősítése a történelem meghamisításán keresztül[35] Ennek következtében az „észszerű historizmus” koncepció keretében tanított szlovák történelem jelentősen eltér a többi európai országban elfogadott történelemtől. A szlovák történelem nemzeti érzés szellemében megalkotott verziója negatívan hatott a kétoldalú kapcsolatokra és akadályozza a közös történelemkönyv megszületését, ahogy az a francia-német esetben történt.
Magánélete
Sorkatonai szolgálatának végeztével,[36] 1988-ban kötött házasságot egy zsolnai ügyvédnővel és egyetemi docenssel, Svetlana Svobodovával, akivel együtt tanult az egyetemen.[37] A mézesheteket Máltán töltötték, amely néhányak szerint csak úgy volt lehetséges, hogy Ficónak erős protekciója volt a kommunista pártnál.[38]
Egy fiuk született, Michal, aki később a közgazdaságtudományi egyetemen tanult Pozsonyban.[39] 2020-ban Michal is megházasodott, két évvel később lánya született, aki Fico egyetlen unokája.[40]
Anyanyelvén kívül folyékonyan beszél angolul és oroszul.[41]
1984-ben még ateistának határozta meg magát,[42] 2014-ben viszont már vallásos katolikusként nyilatkozott magáról.[43]
2010-ben és 2013-ban is felröppentek hírek, hogy viszonyt folytat a titkárnőjével, Jana Halászovával, akinek családtagjai is álláshoz jutottak volna Fico révén különböző minisztériumokban, továbbá Fico közpénzből finanszírozta volna egy közös vacsorájukat.[44]
2020-ban egy másik nővel való viszonya is napvilágra került: Katarína Szalayovát azonosították Fico újabb szeretőjeként, aki az ügyészség alkalmazásában állt és havi 600 eurós fizetése volt, mialatt egy 40 ezer euró értékű luxuskocsival járt.[45] Szalayova később Fico egykori miniszterelnökhelyettesének, Robert Kaliňáknak az alkalmazásába került egy ügyvédi irodában.[46]
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Report on Panel #1 / Mapping European Populism: Populist Authoritarian Tendencies in Central and Eastern Europe, and Challenges to the EU – ECPS (amerikai angol nyelven), 2022. április 26. (Hozzáférés: 2022. december 25.)
- ↑ (2015. augusztus 1.) „The Case of Smer Party in Slovakia”. ECPR General Conference.
- ↑ Direction – Slovak Social Democracy party (Smer-SD). Clean Energy Wire, 2021. június 30. (Hozzáférés: 2022. december 25.)
- ↑ a b c Lemondott Fico - index, 2018.03.15.
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s Veczán Zoltán: Ellenfélből barát, győztesből meglőtt áldozat – íme Robert Fico portréja (magyar nyelven). Mandiner, 2024. május 15. (Hozzáférés: 2024. május 15.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r Mózes Szabolcs: A menekülő vezető – Robert Fico portréja (magyar nyelven). Mandiner, 2019. március 6. (Hozzáférés: 2024. május 15.)
- ↑ Robert Fico, Szlovákia régi-új miniszterelnöke – Kitekintő
- ↑ Ficoék szerint nem volt magyarverés Nyitrán Archiválva 2013. december 21-i dátummal a Wayback Machine-ben – Népszabadság, 2006. szeptember 13.
- ↑ Vádat emeltek Malina Hedvig ellen (magyar nyelven). origo.hu, 2007. május 14.
- ↑ Nagy a felháborodás, pedig mi tudjuk, semmi új a nap alatt (magyar nyelven). ma7.sk, 2020. szeptember 3.
- ↑ Eldőlt: kisemmizik a déli településeket (magyar nyelven). bumm.sk, 2006. november 23.
- ↑ Döntött a szlovák parlament: érinthetetlenek a Benes-dekrétumok (magyar nyelven). infostart.hu, 2007. szeptember 20.
- ↑ Győriek a dunaszerdahelyi pokolban. [2008. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 4.)
- ↑ Amatőr felvételek a meccsről: a kommandós ok nélkül ütött?. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 4.)
- ↑ Jóváhagyták a bírált szlovák nyelvtörvényt (magyar nyelven). index.hu, 2009. június 30.
- ↑ A miniszter ellenáll: a tankönyvekbe nem kerülnek be a magyar helységnevek (magyar nyelven). infostart.hu, 2008. szeptember 23.
- ↑ Fico kitiltotta Sólyom Lászlót Szlovákiából (magyar nyelven). index.hu, 2021. augusztus 21.
- ↑ Villámgyorsan válaszoltak a szlovákok (magyar nyelven). index.hu, 2010. május 26.
- ↑ Becsomagolták a nácinak tartott szlovák szobrot (magyar nyelven). index.hu, 2010. július 20.
- ↑ Gašparovič Ficónak adott kormányalakítási megbízást. [2010. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
- ↑ Iván András: Fico hatalmas pofonba szaladt bele. Index, 2014. március 29. (Hozzáférés: 2014. március 30.)
- ↑ a b c Magyari Péter: Kevesen hiszik, hogy Fico vére elmossa a gyűlölet politikáját (magyar nyelven). Válasz Online, 2024. május 17. (Hozzáférés: 2024. május 17.)
- ↑ a b Slovak PM Robert Fico in hospital after shooting (brit angol nyelven). www.bbc.com. (Hozzáférés: 2024. május 15.)
- ↑ Vinograd, Cassandra. „Slovakia’s Prime Minister Is Wounded in Attack”, The New York Times, 2024. május 15. (Hozzáférés: 2024. május 15.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ Poroknovec Erik: A lévai amatőr költő, aki politikai pályára lépett volna - kicsoda Juraj Cintula? (maygar nyelven). Paraméter, 2024. május 15. (Hozzáférés: 2024. május 15.)
- ↑ Slovakia PM shooting live: Robert Fico in hospital after being shot (brit angol nyelven). BBC News. (Hozzáférés: 2024. május 15.)
- ↑ PM in a 'life-threatening condition' (brit angol nyelven). BBC News. (Hozzáférés: 2024. május 15.)
- ↑ Jelinek Anna. „Túl van az életveszélyen Robert Fico”, 444.hu, 2024. május 19. (Hozzáférés: 2024. május 19.)
- ↑ Bakró-Nagy Ferenc. „Fico túl van az életveszélyen, a szlovák rendőrség újabb kommentelőket vett őrizetbe”, Telex, 2024. május 19. (Hozzáférés: 2024. május 19.)
- ↑ Fico nehezíti a Smer helyzetét. Ujszo.com. 2008. jan. 9.]
- ↑ Matica Slovenská cancels history textbook, Slovak Spectator, July 31, 1996
- ↑ a b c d Eduard Krekovič, Elena Mannová, Eva Krekovičová: Mýty naše slovenské, Bratislava, AEPress, 2005, ISBN 8088880610
- ↑ Népszabadság Online: Fico: Szvatopluk volt első királyunk. [2008. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 5.)
- ↑ MN Magyar Nemzet. [2011. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 5.)
- ↑ „Budúci premiér – sólový hráč s fotografickou pamäťou“ – Hospodárske noviny
- ↑ Robert Fico’s family: who is the wife Svetlana Svobodová and son Michal Fico – Fires Calaf
- ↑ „Ficova svadobná cesta na Maltu musela byť v záujme režimu“ – Pravda
- ↑ Ficov syn šéfuje smeráckej firme, ktorá zabezpečuje kompletný servis pre stranu – Plus 7 Dní
- ↑ OBROVSKÉ NADŠENIE v strane Smer: Ficovi sa narodila vnučka! AHA, aké PREKVAPIVÉ meno jej dali – Jeden Deń Plus
- ↑ Robert Fico – Government office of the Slovak Republic
- ↑ Fico v prihláške do KSČ: Som prísny ateista – Domov
- ↑ Confusion arises over Fico’s religious background – Slovak Spectator
- ↑ Kupcová, Halászová, Trošková: ZASPOMÍNAJTE na fešné spolupracovníčky okolo Roberta Fica – Plus 7 Dní
- ↑ Žila ako boháč zo 600 eur: Fico na svadbe ukázal kontroverznú priateľku – Plus 7 Dní
- ↑ Robert Kaliňák na rovinu: Prečo som zamestnal Ficovu priateľku! Silné slová exministra – Nový Čas
További információk
- A Smer honlapja (szlovákul)
- The Slovak Spectator interjú (angolul)
- Fico példaképe egy haramia – Index, 2008. január 3.
- Fico útja az abszolút hatalomig – Új Szó, 2012. április 4.
| Előző Iveta Radičová |
Szlovákia miniszterelnöke  2012. április 4. – 2018. március 22. |
Következő Peter Pellegrini |
| Előző Mikuláš Dzurinda |
Szlovákia miniszterelnöke 2006. július 4. – 2010. július 8. |
Következő Iveta Radičová |
