Ugrás a tartalomhoz

Megyeri Barna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Dudva (vitalap | szerkesztései) végezte 2024. január 19., 16:38-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (+Kategória:Haditudósítók; +Kategória:A Magyar Királyság katonái a második világháborúban (a HotCattel))
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Megyeri Barna
Született1920. július 12.[1][2][3]
Nagyvárad
Elhunyt1966. március 14. (45 évesen)[1][2]
Budapest[4]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaszobrász
IskoláiMagyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (1937–1942)
KitüntetéseiMunkácsy Mihály-díj (1965)
SírhelyeFarkasréti temető (7/5-1-23)
A Wikimédia Commons tartalmaz Megyeri Barna témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Megyeri Barna (Nagyvárad, 1920. július 12.Budapest, 1966. március 14.) Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrászművész. Apja Nagyváradon városi főmérnök, édesanyja görög hercegnő. Az avantgárd törekvések és a természetelvű plasztika közötti átmenetet képviseli.

Nyugalom

Életrajza

[szerkesztés]

1937-1942 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult. Mestere: Kisfaludi Strobl Zsigmond. Az 1940-es években már érdeklődési körébe kerültek a síkformák mozgatásában rejlő lehetőségek, azok téralakító hatása, mint Wehner Tibor írja:

„A papír szobrászati múltja meglehetősen rövid periódust ölel fel a modern magyar művészetben. Az első papírplasztikai kísérletek minden bizonnyal Megyeri Barna 1950-es és 1960-as években született hajtogatott–vágott papírmunkáihoz köthetők.”[5]

1942-ben kizárták a főiskoláról. Katona lett, haditudósító a Szovjetunióban. 1945-től Kolozsvárott, 1947-től Budapesten élt, az Epreskertben dolgozott. Medgyessy egyik munkatársa volt, 1955-ben ő fejezte be Arany János mellszobrát. Műveire hatással volt Medgyessy művészete. 1960-1961-ben a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanított. 1962-ben Párizsban töltött négy hónapot.

Díjak, elismerések

[szerkesztés]
Szélkakas

Egyéni kiállítások (válogatás)

[szerkesztés]
  • 1964 Csók Galéria, Budapest Bakky Sándor ral
  • 1971 Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, emlékkiállítás
  • 1972 Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
  • 1978 Déri Múzeum, Debrecen
  • 1979 Zichy-kastély, Óbuda
  • 1992 Óbudai Társaskör
  • 1998 Barcsay Terem, Budapest, Magyar Képzőművészeti Főiskola[6]

Csoportos kiállítások (válogatás)

[szerkesztés]
  • 1947 Alkotás Művészház őszi tárlata
  • 1948 Magyar grafikai kiállítás, Stockholm, Fővárosi Képtár, Budapest, A magyar képzőművészet újabb irányai, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1952 Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1964 szegedi és balatoni Nyári Tárlat; Mai magyar kisplasztika, Csók Galéria, Budapest
  • 1991 A hatvanas évek. Új törekvések a magyar képzőművészetben, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.

Köztéri művei (válogatás)

[szerkesztés]
  • 1949 Szovjet katona szobra, Rákoshegy vasútállomás haraszti mészkő, 1992-ben lebontva és áthelyezve a Memento Parkba
  • 1950 Bányász szobor, Komló, haraszti mészkőkő
  • 1957 Prométheusz szobor, Kazincbarcika, 1957 és 2018 között a Borsodi Hőerőmű homlokzata, 2019-től a Berentei Művelődési Ház és Könyvtár homlokzata, vörösrézlemez domborítás
  • 1960 figurális díszek, bronzdomborítás, Metropol Szálló
  • 1961 Nyugalom, haraszti mészkő, Budatest XIV., Erzsébet királyné útja 10.
  • 1962 dombormű, krómacél, 1962, Ózd-Bolyok, bölcsőde
  • 1962 embléma, fém, zománc, Budapest, Csepel, Tranzit
  • 1964 Spartacus szobor, Budapest, Kerepesi út 159. aranylapozott alumínium
  • 1965 Európa elrablása Debreceni Agrártudományi Egyetem, bronz
  • 1965 Szélkakasok, 1965, Gödöllő, Egyetemi Víztorony
  • 1966 mennyezetplasztika, Nemzeti Színház
  • 1965 Olvasó lány, Hallgató lány, Eger, haraszti mészkő
  • 1976 Fekvő nők, mészkő, Eger, Egyetem, Kollégium
  • 1972 Facsemetét ültetők, Kecskemét, Kertészeti Főiskola
Megyeri Barna sírja Budapesten. Farkasréti temető: 7/5-1-23. A művész saját alkotása.

Művek közgyűjteményekben

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b Megyeri, Barna, Barna Megyeri
  3. Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
  4. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
  5. Wehner Tibor: A papír mint plasztika.
  6. Lázár Eszter: Egy úr az űrből

Források

[szerkesztés]
  • Sz. Kürti Katalin: Monumentális képzőművészeti alkotások a debreceni Agrártudományi Főiskolán, Déri Múzeum Évkönyv, 1971
  • Frank János: Szóra bírt műtermek, Budapest, 1975
  • Sz. Kürti Katalin: Köztéri szobrok és épületdíszítő alkotások Debrecenben és Hajdú-Biharban, Debrecen, 1977
  • Rozgonyi Iván: Párbeszéd a művekkel, Budapest, 1988
  • Nagy Ildikó: Avantgarde és nemzeti hagyományok a magyar szobrászatban, Ars Hungarica, 1988/1.
  • Rajna György: Budapest köztéri szobrainak katalógusa, Budapest, 1989
  • Kovács Péter: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1992

További információk

[szerkesztés]
  • Egy úr az űrből
  • Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. ISBN 963-8477-45-8 Online elérés
  • Huff Endre: Megyeri Barna. Ld: Scherer József (szerk): 100 év formatan, 100 years of formstudies.Magyar Iparművészeti Főiskola. 1999