Ugrás a tartalomhoz

Népetimológia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) végezte 2023. november 8., 11:05-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.5)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2023. november 8.) ezen a változaton alapul.

A nyelvészetben a népetimológia vagy szóértelmesítés terminusok azt a jelenséget nevezik meg, amely során a beszélő számára ismeretlen, többnyire a nyelvbe nem régen került idegen szót vagy szócsoportot megváltoztat más olyan szó vagy szócsoport hatására, amelyből származónak hiszi valamilyen alaki, jelentésbeli vagy egyéb összekapcsolás lehetősége miatt.[1][2][3][4][5][6][7][8] Egyes szerzők szerint a népetimológia egyike a szóalkotás módjainak.[1]

A népetimológiát az érintett szó származásának nem ismerése okozza, ami természetes a beszélők többsége esetében, de a szó sztenderd alakjának és jelentésének a nem ismerése is, persze olyan nyelvek esetében, amelyeknek van sztenderd nyelvváltozata.[7] Ugyanakkor abból a szükségből is kiindul, hogy a szó motivált, azaz világos jelentésű legyen.[9][2][8]

A sztenderd változattal bíró nyelvek aktuális állapotában a népetimológia egyéni jelenség. Következménye olyan szavak létrejötte, amelyek változatai megvannak a sztenderd szókészletben is, de a nyelvtörténetben egyes így keletkezett szavak idővel általánosak lettek, meghonosodtak és a sztenderdbe kerültek. Példa erre a magyar mérföld összetett szó, amely első része a középfelnémet mîl vagy mîle ’mérföld’ szóból származik. Ebből mér lett a valamennyire hasonló hangzású magyar ige hatására.[10] Ilyen szavak etimológiájára olykor a „keresztezett etimológia” (franciául étymologie croisée) terminust használják ellentétben az egyéni hibának tekintett „népetimológiá”-val.[11]

A népetimológiához hasonló a szándékos, humoros szóferdítés. Ez az esete a magyarban a °nyögdíjas vs. nyugdíjas, °televíziló vs. televízió, °ugrómókus vs. agronómus szavaknak.[1][12]

Népetimológiák néhány fajtája

[szerkesztés]

Legtöbbször a népetimológia az eredeti szó és más szó alakja közötti asszociáción alapszik, például az °almafabéta vs. analfabéta szó esetében.[9] Ebben az esetben csak ez az alapja, de olyan esetek is vannak, amelyekben a formai kapcsolat a jelentések kapcsolatával társul, például a mérföld esetében, mivel a mîl(e) szó hosszmérték elnevezése.

Olyan esetek is vannak, amelyekben a népetimológia csak jövevényszó jelentését érinti a nyelvben meglévő szó alakja és jelentése hatására. Például a román nyelvben a népetimológia a vindicativ ’bosszúálló’ (< francia vindicatif) szónak a ’gyógyító’ jelentést adja a latinból örökölt a vindeca ’gyógyítani’ ige hatására.[8]

„Látens népetimológiá”-nak nevezik azt az esetet, amelyben homonimákat egyazon szó több jelentésének hisznek.[8] Például ez történhet meg a fogoly ’fogvatartott ember’ és fogoly (madárfaj neve) szavakkal.

Népitomológiai jelenség az is, amikor helységneveket hibásan fordítanak le. Példa erre az erdélyi Sebeshely fordítása románra Sebeșel alakban, amelyben a hely részt az -el kicsinyítő képzővel fordították le. Ugyancsak hibás Csíkszereda fordítása Miercurea Ciuc-ra, mivel miercurea jelentése ’a szerda’, holott a szereda résznek itt közép a jelentése.[13]

Különösebb népetimológiai eset a szószerkezetek tagjai közötti határ újraértelmezése. Például az angol nyelvben adder egyes kígyófajok elnevezése. Az óangolban ez naddre volt, határozatlan névelővel a naddre, majd ezt a szószerkezetet an adder-ként értelmezték.[14] A franciában ilyen eset a griotte ’meggy’ szóé. Az ófranciában határozott névelővel l’agriotte volt, de a modern franciában la griotte lett.[5] Ehhez hasonló az, amikor idegen szószerkezetet vesz át egy nyelv egyetlen szóként értelmezve. Ez az esete egyes, az arab nyelvből határozott névelővel együtt átvett spanyol szavaké, például alcohol ’alkohol’< spanyolországi arab kuḥúl.[15]

Egyéb példák néhány nyelvben

[szerkesztés]

A franciában:

poireau ’póréhagyma’, a poire ’körte’ hatására vs. porreau (régi alak) < latin porrus;[5]
°Trois-cadéro, a trois ’három’ hatására vs. Trocadéro.[4]

A spanyolban:[16]

vagamundo ’csavargó’, a mundo ’világ’ hatására, vs. vagabundo ’csavargó’ < latin vagabundus;[17]
°adversión, az adverso ’ellentétes’ hatására vs. aversión ’ellenszenv’ < latin aversio.

A románban:

a locui ’lakni’, a loc ’hely’ hatására vs. lăcui (régi alak) < magyar lakni;[8]
°hâdos, a hâd ’ronda’ (< ukrán hyd) vs. hidos ’förtelmes’ < francia hideux.

Az angolban:

crayfish ’rák’, a fish ’hal’ hatására vs. crevis (régi alak) < ófrancia crevise (vö. mai francia écrevisse);[18]
°sparrow-grass, a sparrow ’veréb’ + grass ’fű’ hatására vs. asparagus ’spárga’ (a növény).[2]

A németben: Hängematte ’függőágy’, a hängen ’függni’ + Matte ’gyékény’ hatására < francia hamac.[2]

A hollandban a hangmat ’függőágy’ a hangen ’függni’ + mat ’gyékény’ hatására ugyanúgy alakult, mint a németben.[2]

Az oroszban::[19]

крыло [krɨlo] ’szárny’, a крыть [krɨtʲ] ’takarni’ hatására vs. крило [krilo] (régi alak) < ószláv krilo;
°гульвар [ɡʊlʲvar], a гулять [ɡʊlʲætʲ] ’sétálni’ hatására vs. бульвар [bʊlʲˈvar] ’körút’ < francia boulevard.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c Cs. Nagy 2007, 318–319. o.
  2. ↑ a b c d e Bussmann 1998, 418. o.
  3. ↑ Crystal 2008, 175. o.
  4. ↑ a b Dubois 2002, 188–189. o.
  5. ↑ a b c Grevisse – Goosse 2007, 207. o.
  6. ↑ Jarceva 1990, Етимолóгия (Etimológia) szócikk.
  7. ↑ a b Bidu-Vrănceanu 1997, 191. o.
  8. ↑ a b c d e Constantinescu-Dobridor 1998, etimologie szócikk, ~ populară szakasz.
  9. ↑ a b Hangay 2007, 485. o.
  10. ↑ Zaicz 2008, mérföld szócikk.
  11. ↑ Dubois 2002, 127. o.
  12. ↑ A ° jelt a létező, de nem sztenderd szavak jelölésére használjuk Grevisse – Goosse 2007 nyomán.
  13. ↑ Bidu-Vrănceanu 1997, 518–519. o.
  14. ↑ Crystal, 303. o.
  15. ↑ DLE, alcohol szócikk.
  16. ↑ Gómez Torrego 1991, 203. o.
  17. ↑ A DLE, vagamundo szócikk szerint kevéssé használt szó a vagabundo-hoz képest.
  18. ↑ Etymonline, crayfish szócikk.
  19. ↑ Vvegyenszkaja – Kolesznyikov 2000.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • B. Lőrinczy Éva. Az alak, a jelentés és a mondatkörnyezet együttes hatása a népetimológia kialakulásában. Nyelvtudományi Értekezések. 83. sz. 355–359. o.
  • Beke Ödön. Népetimológia a magyar növénynevekben. Magyar Nyelv. 56. évf. 2. sz. 264–267. o., 3. sz. 399–406. o., 4. sz. 477–481. o. 1960
  • Déva. Pendrájv avagy tollmeghajtó – Az Ósöntől a Tecsóig – amikor nevet ád a nép (2. rész). Nyelv és Tudomány. 2010. február 2 (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  • Déva. Modern népetimológiák – Marihónalja és mojirtó. Nyelv és Tudomány. 2010. május 5 (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  • Déva. Névadás és fantázia – Vércsorgó hinivírus – amikor nevet ád a nép (1. rész). Nyelv és Tudomány. 2010. január 27 (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  • Fejes László. Népetimológia és népi etimológia. Nyelv és Tudomány, 2013. december 10 (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  • Gregor Ferenc. Népetimológia és szófejtés. Nyelvtudományi Értekezések. 89. sz. 1974. 97–107. o.
  • Kálmán Béla. A népetimológia. Nyelvtudományi Értekezések. 89. sz. 1974. 165–169. o.
  • Kálmán Béla. A népetimológia helységneveinkben. Magyar Nyelvőr. 91. évf. 1. sz. 1–11. o. (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  • Kis Tamás. Népetimológia. Igaz Szó. 33. évf. 8. sz. 1988 (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  • Kovalovszky Miklós. Népetimológia. Világirodalmi lexikon. 9. kötet. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1984. 217–218. o.
  • Kovalovszky Miklós. Újabb népetimológiáinkról. Nyelvtudományi Értekezések 58. sz. 1967. 244–499. o.
  • Ladó János. Népetimológia. Nyelvművelő Kézikönyv. 2. kötet. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1985. 279–280. o.
  • Nádai Pál. A magyar népetimológia. Nyelvészeti Füzetek. 27. sz. Budapest: Atheneum. 1906. (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  • Penavin Olga. A jugoszláviai magyar nyelvjárásokban jelentkező népetimológia. Nyelvtudományi Értekezések 83. sz. 1974. 446–451. o.
  • Rónai Béla. A népetimológia a földrajzi nevekben. Névtani Értesítő. 7. sz. 1982. 9–18. o.

Kapcsolódó szócikk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Népetimológia&oldid=26585166”