3103 Eger

3103 Eger
Felfedezése
Felfedező	Lovas Miklós
Felfedezés ideje	1982. január 20.
Felfedezés helye	Piszkéstető
Névadó	Eger
Alternatív név	1982 BB
Pályaadatok
Epocha	2009. június 18. (2455000,5 JD)
Aphélium távolsága	284 632 084 km (1,903 CsE)
Perihélium távolsága	135 675 921 km (0,907 CsE)
Fél nagytengely	210 154 003 km (1,405 CsE)
Pálya excentricitása	0,354
Orbitális periódus	608,159 nap 1,67 év
Közepes anomália	227,691°
Inklináció	20,933°
Felszálló csomó hossza	129,824°
Perihélium szöge	253,954°
Központi égitest	Nap
Fizikai tulajdonságok
Átlagos átmérő	1,5 km
Forgási periódus	5,706 h
Albedó	0,64
Abszolút fényesség	15,38
A Wikimédia Commons tartalmaz 3103 Eger témájú médiaállományokat.
JPL MPC
Sablon • Wikidata • Segítség

A 3103 Eger kisbolygó a színképe és pályájának naptávoli pontja alapján a Hungaria kisbolygók közé is tartozó, de az Apollo kisbolygókhoz hasonlóan napközelpontján a Föld pályáját is megközelítő kisbolygók egyike.

Fölfedezése

1982-ben fedezte fel egy magyar csillagász, Lovas Miklós. Nevét Eger városáról kapta.

Pályája

Az Eger földsúroló kisbolygó, a Földet megközelítő Apollo típusú kisbolygók közé tartozik. Pályájának félnagytengelye azonban kinyúlik a Hungaria típusú kisbolygók 2 csillagászati egységnyi távolságára. Pályájának naptávolsága, – mint a színképe is – mutatja a Hungaria típusú kisbolygókkal való kapcsolatát. Minden öt évben jut nagyobb földközelségbe. A legutóbbi ilyen esemény 2016-ban volt, a következő 2021-ben következik be.

Színképe, összetétele

Ahogyan a Hungaria kisbolygók színképe, úgy az Eger színképe is egyenletesen emelkedő görbe a látható tartományban. Az Eger is a legjobb visszaverő-képességű kisbolygók közé tartozik. A ráeső napfénynek 30 százalékát veri vissza.

Az Eger és a Hungaria kisbolygók színképtípusa E. Ez a színkép az ensztatitos kondritok és az ensztatitos akondritok – az aubritok – színképéhez hasonló. Ma úgy tekintik, hogy az Eger a második olyan kisbolygó, amelynek az anyagáról erősen valószínűsítik, hogy ismert az anyaga. (Korábban ezt csak a 4 Vesta kisbolygóról gondolták). Ez a kőzetminta típus az aubritoké, az említtetett ensztatit akondritos meteorité.

Egy érdekesség

Amikor a németországi, nördlingeni becsapódási kráter anyagát elemezték, azt találták, hogy a nyomelemek alapján egy E típusú kondritos, vagy akondritos égitest becsapódása hozhatta létre a 25 kilométer átmérőjű Ries-krátert.

Kapcsolódó szócikkek

• Hungaria kisbolygó
• 44 Nysa
• 55 Pandora
• Aubrit
• 2867 Šteins
• 64 Angelina

Irodalom

• Gaffey, M. J.; Reed, K. L.; Kelley, M.. S. (1992): Relationship of E-type Apollo asteroid 3103 (1982 BB) to the enstatite achondrite meteorites and the Hungaria asteroids. Icarus, 100, no. 1, p. 95-109.
• Janssens, M. J., Hertogen, J., Horn, W. and El Goresy, A., Geochemical data for Ries crater samples (abstract). Meteoritics, v. 14, p. 432. 1979
• Janssens, M. J., Hertogen, J., Takahashi, H. and Palme, H., Meteoritic material at 4 large impact craters (abstract). EOS, v. 58, pp. 424–425. 1977
• Morgan, J. W., Janssens, M.J., Hertogen, J,. Gros, J. and Takahashi, H., Ries impact crater, southern Germany: Search for meteoritic material. Geochimica et Cosmochimica Acta, v. 43, pp. 803–815. 1979
• Morgan, J. W., Janssens, M.J., Hertogen, J. and Takahashi, H., Ries crater: An aubritic impact? (abstract). Meteoritics, v. 12, p. 319. 1977
• Weismann, P. R., et al. (2008): Roseta target asteroid 2867 Steins: An unusual E-type asteroid. MAPS, 43, Nr. 5. 905-914. o.

További információk

• A kisbolygók ásványai.
• Az Eger kisbolygó adatai
• E típusú kisbolygók színképe.
• Kapcsolat az E típusú Apollo aszteroida, a 3103 (Eger), az ensztatit akondrit meteoritok és a Hungaria kisbolygók között.
• 3 Hungaria típusú Apollo aszteroida IR-spektruma: 4483 Petofi, 3169 Ostro and 3940 Larion
• Az Eger kisbolygó adataia MedLibrary adatbázisában